Arányaiban Magyarországtól kérné vissza a legtöbb pénzt az Európai Csalás Elleni Hivatal
A 2014–2018 közötti kohéziós alapok elköltését vizsgálta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Kedden bemutatott jelentése szerint Magyarország negatív rekordot döntött, a 28 EU tagállam közül innen kellene a legnagyobb arányú EU-s forrást visszakérni – írja a Euronews.
Eszerint összesen 277 esetben zártak le nyomozást javaslattal, ebből 66 román és 52 magyar eset.
A pénzügyi javaslatok (ez általában visszafizetést jelent) a magyar eseteknél a támogatások 3,84 százalékára vonatkoznak, ez a legmagasabb arány az EU-ban. Csak Szlovákiában nagy még ez az arány (ott 2,29%). Az EU-s átlag 0,45 százalék.
Ernesto Bianchi, az OLAF vizsgálatokért felelős igazgatója azt nyilatkozta a Euronewsnak, hogy az ajánlások egy részét képezi a visszafizetés, amit az Európai Bizottság kérhet, ha úgy dönt. Jelenthet viszont átcsoportosítást is, ha a tagállam kormánya úgy dönt, hogy költségvetési forrásokat tesz be az EU-s források helyett.
A portál arra emlékeztet, hogy az OLAF tavaly év elején azt írta, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéseinél 35 vizsgált projektből 17 esetében szervezett csalás történt. Az OLAF ezért a teljes támogatási összeg, 13 milliárd forint megvonását javasolta. Az ügyben a Magyarországon indított nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, a magyar kormány pedig kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított közvilágítási projektek számláit.
A 24.hu egy a friss jelentésben szereplő esettanulmányt is bemutat. Ezek szerint két, szoros kapcsolatban álló magyar cég az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatást nyert szélessávú távközlési hálózat kiépítésére vidéken. A két projekt összértéke nagyjából 12 millió euró volt. A két nyertes pályázó a munkát teljes egészében ugyanannak az építőipari vállalkozásnak adta ki, amely aztán továbbszervezte a munkát egy bonyolult láncon keresztül egymással kapcsolatban álló cégeknek. Ezt a céghálót arra használták, hogy 4,9 millió eurót egy másik tagországban létrehozott harmadik félen keresztül visszajuttassanak a két eredeti kedvezményezett egyikéhez. Ezzel a kedvezményezettek mesterségesen emelték a projekt értékét, hogy több uniós pénzhez jussanak.
Az OLAF a nyomozást követően azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy 3,6 millió eurót (majdnem 1,2 milliárd forint) fizettessenek vissza, a magyar hatóságokat pedig arra kérte, hogy indítsanak vizsgálatot.
