Nagy béremelést kellene végrehajtani az európai minimálbérhez a tagországokban, ám ez összeomlást is hozhat

2019. szeptember 5. 09:50 - szerző: 168 Óra

Nagy port kavart az egységes európai minimálbér kérdése az utóbbi hónapokban, miután Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság új elnöke. A korábbi német munkaügyi minisztertől sokan várják, hogy komoly munkaerő-piaci reformokat hajt végre. Szavai alapján valóban nagy fába vágja a fejszéjét, de egységes, központi minimálbérre nem igazán van esély – írja a Portfolio.

A portál szerint erre több minden utal. Ursula von der Leyen sem pontosan ezt ígérte, hanem hogy hivatali ideje első száz napjában olyan javaslatot nyújt be, amely biztosítja, hogy az Európai Unió minden munkavállalója igazságos minimálbért kapjon. Ennek azonban többféle megvalósulási formája lehet.

Korábban azt nyilatkozta, hogy a szociális piacgazdaságban minden embernek, aki teljes munkaidőben dolgozik, olyan minimálbért kell kapnia, amely tisztességes életet biztosít számára. Ehhez pedig egy olyan keretrendszerre van szükség, amely az egyes tagországok különböző munkaerő-piacaihoz igazodik. Egy egységes, központilag megállapított minimálbér káros is lehet a tagországoknak.

Fotó: Flickr

 

A lap megállapította, hogy összességében

nem feltételezhetjük azt, hogy egy egységes minimálbért szeretne meghatározni (például 500 vagy 1000 euróban) az Európai Bizottság új elnöke, hanem inkább a gazdaságok igényeihez és képességeihez mérten alakítaná ki a bérezési kérdéseket.

Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke sajtótájékoztatóján jelezte, hogy úgy képzeli el az egységes minimálbért, hogy az európai minimálbér az átlagbér 60–70 százaléka lenne. Ugyan ezt többféleképpen lehetne értelmezni (az adott tagállami vagy az EU-átlag 60–70 százaléka), de az biztos, hogy számos tagállamban igen komoly béremelést kellene végrehajtani.

Magyarországon például a minimálbér a bruttó átlagbér 40–43 százalékát tette ki az elmúlt években. A jelenlegi, 149 ezer forintos minimálbér 41 százaléka az átlagnak. Így az elmúlt évek emelése sem igazán vitte közelebb az átlagbérhez a minimálbért.

Ha most megvalósulna, hogy a minimálbér az átlagbér 60–70 százaléka legyen, akkor hirtelen 210–250 ezer forintra kellene növelni a minimálbért.

Ez több szempontból is komoly problémát jelentene:

  • több százezer alacsony képzettségű dolgozó válna munkanélkülivé,
  • a magyar (illetve alacsony termelékenységű) vállalatok közül sokan csődbe mennének, mivel nem tudnák kitermelni a magasabb bérköltségeket,
  • nem csak a minimálbéreseket, hanem minden munkavállalónak a bérét jelentősen emelni kellene a bérfeszültségek elkerülése érdekében.