Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni!

Növekvő munkanélküliség és szociális krízishelyzet várható Magyarországon, még a középosztályban is

2020. március 18. 14:48 - szerző: 168 Óra

A magyar gazdaság nagyon súlyos kihívás előtt áll, hiszen az EU gazdasága recesszióba süllyed az idén: a növekedés akár 4 százalékkal is elmaradhat a járvány kitörése előtt készített előrejelzéstől.

Riecke Werner közgazdász, az MNB volt alelnöke a 24.hu-nak kifejtette, Magyarország számára mindez konkrétan leálló gazdasági növekedést, növekvő munkanélküliséget és kiszélesedő szociális krízishelyzetet jelent, nemcsak a legkiszolgáltatottabb rétegek esetén, hanem a munkavállalók széles körében, az úgynevezett középosztályban is.

A volt alelnök szerint

ezermilliárdokban mérhető hatása lesz a magyar gazdaságra a járványügyi intézkedéseknek, ezért a szociális krízis és a munkanélküliség elkerülése érdekében drasztikusan hozzá kell nyúlni az adó- és járulékfizetési rendszerhez is.

A volt alelnök a 24.hu-nak elmondta, ebben a helyzetben nem lehet elkerülni a költségvetési szektor közvetlen szerepvállalását a kis- és középvállalatok terheinek enyhítésében és a lakosság közvetlen megsegítésében.

A szerepvállalás fedezetét három forrásból lehet előteremteni: elsősorban jelentős költségvetési átcsoportosításból – többek között a honvédelmi beszerzések leállításával –, másodsorban nagyobb hiány elfogadásából, harmadrészt az ezentúl beérkező EU-s források hatékony, céltudatos felhasználásából.

Riecke Werner szerint minél előbb szükség lenne a következő intézkedésekre:

  • a szociális és egészségügyi hozzájárulás fizetése alóli felmentés a járványügyi intézkedések által érintett kis- és középvállalatoknál legalább 3 hónapos időtartamra,
  • ezt a nagyvállalati körben is lehetővé kell tenni, ha vállalják, hogy nem építik le a dolgozói létszámot,
  • a NAV 3 hónapos időtartamra függessze fel a vállalkozókkal szembeni számlazárolások és inkasszók végrehajtását azon esetekben, ahol nem merül fel bűncselekmény gyanúja,
  • a munkanélküli ellátás időtartamát háromról kilenc hónapra való növelése,
  • a nyugdíjprémium korábbi kifizetése,
  • egyszeri soron kívüli nyugdíjemelés,
  • és az egyik legfontosabb, a családi pótlék érdemleges növelése, akár az adórendszeren keresztül nyújtott gyermekneveléssel összefüggő kedvezmények visszavonásával egyetemben,
  • a helyi önkormányzatok a járványügyi intézkedésekből fakadó többletfeladatok költségeinek fedezésére három hónapon keresztül kapjanak létszámarányos többletforrást a központi költségvetésből.

Nagyon hozzávetőleges számítás szerint ezen intézkedések végrehajtása 2020-ben 2000 milliárd forint többletkiadással és bevételkieséssel járna, amelyből legalább a felét átcsoportosítással, illetve többlet bevételi források megteremtésével kellene előteremteni – állítja Riecke.