Gyanúsan sokat költenek arányaiban élelmiszerre a magyarok

2020. december 29. 10:21 - szerző: 168 Óra - forrás: MTI

Ahogy a szegény országokra jellemző, a magyar háztartások kiadásainak nagy szeletét teszik ki az élelmiszerek. A magyar háztartások fogyasztása a második legkisebb az unióban. 

Hét uniós tagállamban nőtt az élelmiszerek és az alkoholmentes italok súlya a háztartások összkiadásán belül 2009 és 2019 között – írja a hvg.hu az Eurostat tegnapi közleményét szemlézve. Magyarország eszerint dobogós helyezést ért el, 0,5 százalékponttal nőtt az élelmiszerkiadások szelete a háztartások kiadási tortájában. Csehországban ez a szelet 1,3 százalékponttal hízott, Szlovákiában pedig 1,1-gyel.

A magyar háztartások uniós összehasonlításban sokat költenek élelmiszerekre – a kiadásaik nagy részét, 17,3 százalékát az élelmiszerek teszik ki. Az uniós átlag csak 13 százalék, az élen járó Írországban pedig mindössze a lakosság kiadásainak 8,6 százaléka ment erre a célra.

Az élelmiszerkiadások súlyát elsősorban nem az befolyásolja, hogy az adott országban milyen sok élelmiszert fogyasztanak, és még csak nem is az, hogy mennyire drága ott az étel (bár természetesen ezek a tényezők is fontosak). Mivel élelmiszerekre mindenhol muszáj költeni, minél szegényebb egy ország (illetve a háztartásai), a kiadások annál nagyobb részét teszi ki az étkezés.

És megfordítva, minél gazdagabb egy ország (a háztartásai), annál kisebb részt visznek el az alapvető létszükségletek, mint az étel és a lakhatás, és annál nagyobb szelet jut a luxusnak tekinthető dolgokra, például szórakozásra, kultúrára. Ennek megfelelően a magyar háztartások kiadási szerkezete a szegényebb tagállamokéra jellemző, nem lóg ki a régiós versenytársak (Szlovákia, Csehország, Lengyelország) sorából. Románia és Bulgária mint (még) szegényebb országok megint más lapra tartoznak.

A magyar háztartások kiadási szerkezete alig változott az elmúlt években. Az élelmiszerek súlya valamelyest nőtt, illetve kiemelhető a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások súlyának csökkenése. Utóbbit magyarázza, hogy ide tartozik a háztartási energia ára, márpedig az a rezsicsökkentések óta alig változott.

Az, hogy az arányok nem változtak sokat nem jelenti, hogy a magyar háztartások forintban számolt kiadásai ne nőttek volna – persze nem meglepő módon, az elmúlt években jelentősen nőtt az átlagkereset, továbbá az árak is emelkedtek.

Az átlag magyar élelmiszerre például 421 ezer forintot költött el 2019-ben, míg 2010-ben még csak 244 ezer forintot. Ez egy főre eső összeg, beleértve a csecsemőtől a nyugdíjasig minden magyart. Lakásfenntartásra már fejenként 479 ezer forint ment el, közlekedésre 309 ezer forint. Prostitúcióra és egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatásokra fejenként 30 ezer forint – ezen belül prostitúcióra 20 ezer forint (a háztartások saját bevallása alapján).

Magyarországon a háztartások egy főre jutó fogyasztása 2019-ben az uniós átlag 67 százalékát érte el, szemben a megelőző évi 66 százalékkal. A javulást a folyó áron számolt egy főre jutó tényleges fogyasztás 8,7 százalékos növekedése, a népességfogyás, valamint (nemzetközi összehasonlításban) a forint vásárlőerő-csökkenésének együttes hatása eredményezte – számolt be december közepén a magyar statisztikai hivatal, a KSH.