Egyre nagyobb gond az autógyártóknak a magyarországi munkaerőhiány

2016. október 20. 08:45

Az Automotive Hungary szakkiállítás szerdai kerekasztal-beszélgetésén a cégek egyetértettek abban, hogy a járműiparban a legnagyobb kihívást a munkaerőhiány jelenti, amely regionális probléma, de járulékcsökkentéssel lehetne segíteni a helyzeten, ahogy az oktatásra-képzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni.

Peter Kössler, az Audi Hungária Motor Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, aggodalomra ad okot a humántőke helyzete az országban, a kellő mennyiségű és kellő szakképzettségű munkatárs megtalálásában lát problémákat, amelyeket kezelni kell. Emellett az infrastruktúra fejlesztése az egész régióban kihívást jelent.

osszeszerelesChristian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. vezérigazgatója a munkaerőhiányt szintén problémának nevezte, szerinte erre a kormányzattal közösen kell megoldást találni, egy komplex csomagot kell kidolgozni a munkavállalóknak, bérjárulékok csökkentésével, ingázás támogatásával vagy lakhatási támogatással.

Mesics Olívia, az Opel Szentgotthárd Kft. vezérigazgató-helyettese a Brexitről szólva azt mondta, hogy az Opelnak két gyára is működik az Egyesült Királyságban. Hozzátette, hogy a vásárlói szokások alakulásának a hatását sem látják még, reményeik szerint azonban nem fogja érinteni a kelet-európai gyártókapacitásokat a Brexit, vagy még profitálhatnak is abból. Az észak-amerikai vagy ázsiai eladások viszont jelentősen érintik a gyárat.

Kitért arra, hogy a munkaerő-nehézségeken közös erővel lehet átlépni, a vállalatoknak hozzá kell járulniuk a képzési programokhoz, a kormányzatnak pedig a járulékcsökkentésekkel és az energiaárak mérséklésében kell lépnie – írja az MTI.

Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, a negyed évszázada Magyarországon lévő Suzuki befektetési stratégiájának fontos eleme volt a magyar beszállítói bázis, amelyet tudatosan fejlesztenek. Az innováció terén számos teendő van, kevés a fejlesztőmérnök, most négyéves projektet indítanak az új modell közös innovációjához – mondta. Megjegyezte, hogy a jövedelmek adó- és járulékterhelése sokkal nagyobb Magyarországon mint a környező országokban, ami a nettó jövedelmekben akár 20 százalékos különbséget is eredményezhet.

Kis Tünde, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) főosztályvezetője elmondta: negyven járműipari projekt van folyamatban Magyarországon, 13 ezer új munkahelyet teremtve. A befektetők a gazdasági-politikai stabilitást veszik figyelembe az infrastruktúrával együtt, Magyarország jó alternatívát nyújt a befektetőknek. Nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő támogatási konstrukció kidolgozására, a kutatás-fejlesztés erősítésére, a képzési támogatásokra és a munkaerő mobilitásának ösztönzéséhez kidolgozott eszközökre – sorolta.

Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MAGE) főtitkára kiemelte: minden eddiginél jobban teljesített az autóipar Magyarországon, az Audi kétmillió motort, az Opel több mint hatszázezret gyártott az országban.

Kifejtette: óriási fejlődésen ment át a magyar autóipar, aminek a Mercedes több mint egymilliárdos beruházása újabb lökést adhat. A munkaerő-probléma azonban nem magyarországi, hanem az egész régiót érinti. Hozzátette: a tagvállalataiknál 15–25 százalékos bérnövekedést hajtottak végre az elmúlt években a munkaerő megtartása érdekében.