Jelentős döntést hozott az Európai Unió Bírósága a lengyel devizahiteles adósok ügyében, ez reményt adhat a magyaroknak is

2019. október 4., 18:33

Szerző:

Győzelmet hozott a lengyel devizahiteles adósoknak az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítélete, mely kulcsfontosságú döntést hozott az adósok és a bankok közötti szerződések árfolyamrésre vonatkozó részéről

Az bíróságnál egy lengyel házaspár kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást arról, hogy a szerződésükben az árfolyamrésre vonatkozó hiányos elemeket a lengyel jogszabályok szerint fel lehet-e tölteni általánosabb rendelkezésekkel.

Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy amennyiben helyettesíthetők ezek a hiányos rendelkezések, akkor a bankok érvényesen követelhetik az árfolyamrés alapján a hitelesektől a tartozásaikat. Amennyiben nem helyettesíthető, akkor az árfolyamrésre vonatkozó szerződési feltételek hiányos jellege miatt tisztességtelennek minősíthetők, vagyis a hitelesek megmenekülhetnek óriásira duzzadt adósságuktól.

A bíróság utóbbi álláspontra jutott, ami 700 ezer lengyel devizahitelesnek jelenthet kiutat, és 18 milliárd eurónyi (6 ezer milliárd forint) hitelt érint.

Devizahitelesek tüntetése a fővárosi Nagykörúton
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A döntés a magyar devizahiteles adósoknak is reményt jelenthet, ugyanis erre a döntésre hivatkozva kezdeményezhetnek az EUB-nál új eljárást. A magyarok törekvései eddig jellemzően kimerültek abban, hogy a bíróságok kimondják, a bankok által használt árfolyamrés tisztességtelenségét, ami semmissé tette volna a szerződéseket. Több ilyen per is kedvezőtlenül zárult a magyara devizahiteles adósok számára.

A lengyel precedens nyomán az Európai Unió Bírósága a magyar jogszabályokat is vizsgálhatja egy esetlegesen hasonló ügyben, de nem törvényszerű, hogy ugyanígy fog ítélni.

A Kúria jogegységi ítéletben korábban (a lengyelországi bírósági ügyekhez hasonlóan) elrendelte az árfolyamrésre vonatkozó szerződések pontosítását és kiegészítését, ezért a szerződések ezen pontjai érvényesek maradtak.

Emlékezetes, a Kelet-Európát sújtó devizaválság azért alakult ki, mert akár a lengyelek, úgy a magyar hiteligénylők is saját devizában igényeltek hitelt, de a törlesztést a biztos devizának számító svájci frankban határozták meg a szerződésben, a válság előtt még kedvező árfolyamon. A gazdasági válság kitörésekor a befektetők Svájcba menekítették vagyonukat, ami nagyon felértékelte a svájci frankot, vagyis a törlesztőrészletek a sokszorosára növekedtek, a hitelek bedőltek.