Budapest lehívná a maradék 59 milliárdot 2023 végéig az Európai Beruházási Bank hitelkeretéből
Az új városvezetés részvételi költségvetést készített, vagyis a fővárosiak is beleszólhatnak a kiadások egy részének elosztásába – nyilatkozta a Népszavának Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, a büdzséért felelős terület vezetője. Kitért arra is, hogy olyan szűkre szabták Budapest mozgásterét, hogy a főváros 2023-ig lehívná a 99 milliárdos az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkeretének megmaradt részét, 59 milliárdot.
2020-ban működési kiadásokra 260,4 milliárd forintot terveztek be, a beruházásokra, felújításokra 148,1 milliárd forintot, a meglévő hitelek tőketörlesztésére pedig 6,1 milliárd forintot.
A költségvetés kiadási fő összege így 415 milliárd forint, ami csaknem 30 milliárd forinttal több, mint a 2019-ben volt. A város működtetése majdnem 18 milliárddal kerül többe ebben az évben.
Mivel az önkormányzati törvény miatt hiány nem tervezhető, így a bevételi fő összeg a kötelező tartalékkal együtt 415 milliárd forint.
– A tavalyi költségvetésben a bevételi oldal biztosítására szerepelt egy 52 milliárd forintos kereskedelmi banki hitel. Hitelt azonban csak kormányzati jóváhagyással vehet fel önkormányzat. A főváros azonban nem kapott erre engedélyt, igaz nem is kért – emlékeztetett rá Kiss Ambrus.
Ezt azzal magyarázta, hogy a beruházások csúszása, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, a támogatási szerződések késlekedése miatt végül nem volt szükség erre.
– Ha jogilag nem is, politikai értelemben mindenképpen fedezet nélküli kötelezettségvállalásról beszélhetünk, hiszen úgy ígértek beruházásokat a budapestieknek, hogy arra nem volt pénz és a városvezetés korántsem lehetett biztos benne, hogy a kormánytól megkapja a hozzájárulást. A tarlósi költségvetés végig ebben a szellemben készült: beírunk valamit, azután majd lesz valami
– jegyezte meg a főpolgármester-helyettes.
Kiss Ambrus azt állította, Karácsony Gergely kabinetje nem ígérget fedezet nélkül és kereskedelmi hitelt sem vesz fel. A források szűkössége miatt azonban igen aprócska a mozgástér, így most abból kell kiindulni, mennyi pénz jut a fővárosra és nem abból, hogy mire lenne szükség.
A szükséglet elvű költségvetéshez évente 85-86 milliárd forinttal többre lenne szükség megvalósult fejlesztések kapcsán. 2014 és 2018 között ez az összeg évi átlagban 31 milliárd forint volt, jelentős része hitelből.
A fővárosnak egy hitelfelvételi lehetősége van, az EIB 99 milliárd forintos keretösszege. Ebből az előző városvezetés majdnem 40 milliárdot hívott le. A Karácsony-kabinet 2023 végéig teljes egészében lehívná a megmaradt összeget. 2020-ban 28,3 milliárd forintot terveztek be. A kölcsönből megvalósuló projekteket 2023 végéig le kell zárni.
Jövőre a Lánchíd mellett például útépítésre, akadálymentesítésre, a Budapest Galéria költöztetésére, a Városháza Madách tér felőli homlokzatának, illetve szociális intézmények és idősotthonok felújítására jut belőle. A biodómra egyetlen fillért sem terveztek be saját forrásból, de 8,9 milliárdot elkülönítettek a főváros és a kormány közös projektjeinek önrészére.
A 2023-ig terjedő időszak legfontosabb projektje az M3-as metróvonal korszerűsítésének befejezése lesz, amely korábbi becslések alapján 17 milliárdba kerül. A másik nagy beruházás a Lánchíd felújítása, amelyre 23,4 milliárdot terveztek be.
A főváros jelenlegi hitelállománya 113 milliárd forint. Kereskedelmi hitelt egyáltalán nem vesznek fel.
