Az új világhatalom

– Hogyan látja: minden, ami digitálissá válhat, digitálissá is válik majd?

– Az információ hihetetlen méreteket ölt, s egyre rohamosabban növekszik. De ami igazán változik, az, hogy miként férünk hozzá az iszonyatos információtömeghez. Biztos vagyok benne: az informatika még sokkal mélyebben átalakítja a társadalmat.

– Ha csak azt vesszük: húsz éve még mobiltelefonokat sem használtunk. Nem lógtunk közösségi hálókon. Nem volt „digitális személyiségünk”. A mai kütyüvilágban azonnal kommunikálhatunk bárkivel bármely országban. Megszűnik idő és tér. Ahogyan a világ egyik legnagyobb víziómestere, Sir Arthur Charles Clarke angol mérnök, tudós és író még sok évvel ezelőtt megjegyezte: „A jövő már nem az, mint régen.”

– Szellemes. Ám ma már kevésbé fantasztikus megállapítás. Sokszor kérdezik tőlem: egyáltalán lehet-e határa az informatikai fejlesztéseknek? Szerintem erre még azok sem tudják a választ, akik hivatásosan kutatják a jövőt. Diákjaimnak azt is tanítom, milyen szorosan összefügg az emberi társadalom és az információ, kommunikáció fejlődése. Negyvenezer évvel ezelőtt a beszéd alapvető változást hozott az emberi fejlődésben. A következő nagy robbanás az írás felfedezése volt: generációk tudása öröklődhetett és tovább gyarapodhatott. Ez vezetett a birodalmak és civilizációk létrejöttéhez. Hasonlóan robbanásszerű hatása van a mai infotechnológiának, amely révén a keresés válik lehetségessé az információ tömegében. De hogy mindez hová vezet történelmi léptékben? Arról még fogalmunk sincs.

– Amerikai kutatók, mérnökök úgy vélik, a jelen behozta a jövőt, s az információs revolúció következő szakasza a mesterséges intelligencia és a szuperrobotok elterjedése lesz. Állítólag hamarosan megjelennek olyan mobilok is, amelyek ellenőrzik a szívritmusunkat, és orvoshoz küldenek minket, ha bajt érzékelnek. Azért ez ijesztő, nem?

– Ilyen konkrét jóslatokat nem mernék tenni. Amennyit én látok és tapasztalok mindebből: bár a technika valóban nagyon gyorsan képes fejlődni, a civilizációs áttörés sokáig húzódik. Vagyis: az informatika még messze nem hatotta át oly mélyen a széles tömegek és a társadalom életét, mint amennyire az lehetséges. Az hosszú idő.

– Miközben állítólag háromévenként duplázódik az emberiség tudása. Tapasztalhatjuk: amit tíz éve megtanultuk, nem biztos, hogy hasznos tudás ma is. Ha így haladunk, tudás-sokk vár ránk?

– Az elvek – elvben – tartósak. Az eszközök elavulhatnak. A következő húsz év technológiája aligha emlékeztet majd minket a maira. Egyetemünk egyik előadásán elhangzott: amikor megjelent a második generációs mobiltelefon, s arra sok különféle alkalmazás, a fejlesztőmérnökök úgy gondolták, a videotelefonozás lesz a legkedveltebb alkalmazás. Tévedtek. Azt is hitték, villámsebesen elterjed a tévénézés a mobilon. Abszolút nem így lett. Az informatika világában nincsenek biztos jóslatok. Amikor a sumérok annak idején felfedezték az írást, hogyan is tudták volna megjövendölni az Akropolisz felépítését? Annyira pedig még én sem vagyok bátor, legalábbis szemtelen, hogy konkrét termékek kapcsán vizionáljak a jövőről. Spekulálni persze szabad. Például azt gondolom – és ha bejönne, az is csak véletlen –, hogy teljesen átalakulhat a közlekedés. Elterjedhetnek a Google által fejlesztett kocsik, amelyek sofőr nélkül közlekednek, szenzorokkal felszereltek, 360 fokban mindent látnak maguk körül – akár más autókat, bicikliseket, gyalogosokat, labdát. Amerikában már vannak ilyen tesztautók, s balesetmentesen mennek. Az utast a Google navigációs rendszere alapján elviszik oda, ahova kéri. És ha elektromos lesz, akkor magától elmegy a töltőhelyre, ha kell. Ez kiválthatja a taxit, és olyan olcsó lehet, hogy a városokban feleslegessé válik a magánautó.

– Sergey Brin, a Google társalapítója nyilatkozta: „A technológiai szektorban vagy fejlődik egy cég, vagy elpusztul.”

– Ez pontosan így van. A Google államok, politikák fölötti hatalom lett: az a vállalat, amely a legjobban megértette az információ korát. Új világhatalommá tette a céget a tulajdonában lévő információtömeg és az a technológia, amellyel ezt kezeli. Attól tartok, még a CIA-nak sincs ilyen információs hatalma. Gondoljon csak bele: a világ összes gmail-alapú elektronikus levele rendelkezésükre áll. Azok alapján kiszűrik, mit érdemes nekünk személyre és érdeklődésre szabottan reklámozni. A cég sikerének titka, hogy felfedezték: az informatika jelentősége a keresésben van. És a keresőmotorba bárhogyan írom is be a szavakat – kisbetűvel, naggyal, rossz sorrendben –, egyszerűen rendet rak a Google, és értelmezi, amit meg akarok tudni. Bármely technológiai alkotás akkor sikeres kereskedelmileg, ha tudjuk, a felhasználó milyen hibákat szokott elkövetni, amelyeket aztán könnyedén korrigálhat. Ettől lett sikeres a Graphisoft építészszoftvere is: ha hibázik a kezelője, könnyen észreveszi és javíthatja a hibát.

– Egyetemi kurzusán azt tanítja, hogyan lehet a technológiából üzletet csinálni.

– Azt hiszem, ahhoz értek leginkább, milyen mentalitással, vállalkozási képességgel kell ötvözni a mérnöki gondolkodást, technológiai igényességet és tudást, hogy a műszaki sikerből üzleti siker is legyen. Tévhit, hogy egy vállalkozás sikere a jó ötleten múlik. Mindig ezerszer több remek ötlet van, mint amennyi megvalósul. A siker abban áll, mennyire kitartó a vállalkozó, mennyi energiája van. És felismeri-e gyorsan, ha tévedett, ha módosítani kell a stratégián.

– De egy amerikai diák miért épp itt tanulna erről? Érdekesebb sztori lenne számára a magyar Graphisoft története, mint – mondjuk – Bill Gates dollármilliárdos gondolkodása?

– Ide nem azért jönnek, mert Amerikában ezt nem tudnák megtanulni. Ennyire azért nem vagyunk ambiciózusak. Sok amerikai diák fél évet mindenképpen külföldön akar tölteni – megismerni a világot. Nekünk „csupán” azt kell megmutatni: arra a félévre mi vagyunk a legjobb lehetőség egy informatikus hallgatónak. Úgy hirdetjük magunkat: híd a tudomány és az üzlet között. Ezt Rubik Ernő is hitelesíti világhírű kockájával. Nemcsak a szoftverfejlesztés szakmai bravúrjait tanítjuk, hanem azt is, mitől lehet eladni a szoftvert, mitől szerethetik meg a laikus felhasználók. Akkor jó ugyanis egy szoftver, ha nem a szakmának tervezik! A vevőt kell érteni. Bill Gates jól megértette a piacot, de Steve Jobs ennél is többet elért: megváltoztatta a piacot. Persze mi nem üzletembernek akarjuk nevelni a mérnök- és számítástechnikai hallgatókat: abban segítünk, hogy értsék az üzleti környezetet, amelyben a tudományos munkájuk majd hasznosulhat. És persze beszélgetünk arról is, mire való az informatika.