„Az egykulcsos adót a kormány az alaptörvényben bebetonozta, a demokratikus ellenzék pedig rendkívül tompa”

2019. augusztus 6. 14:18 - szerző: 168 Óra

Egyre inkább felszínre bukkannak a magyar nyugdíjrendszer méltánytalanságai, amelyek a jövőben nem csak az idősek körében fokozzák a feszültséget, hanem a költségvetést is megrengethetik – nyilatkozta a napi.hu-nak Simonovits András közgazdász, nyugdíjszakértő.

A lap megjegyezte, hogy gyakran felmerül, hogy az utóbbi években egyre nagyobb a különbség nemcsak az új és a régebbi, hanem még az új nyugdíjak között is. Ennek oka a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése volt, amely miatt hamarosan a többmilliós nyugdíjakat zsebre vágók kisebbsége áll majd szemben a 100 ezer forint alatti ellátásban részesülők tömegével.

– Szerintem túl sokat beszélnek a nyugdíjplafon eltörléséről, ami valóban megnyitja a milliós nyugdíjak előtt az utat. Ezekből egyelőre csak néhány akad, de hogy mennyi, azt sokáig titkolták. Szembetűnő aránytalanságról van szó, amelyet egyszerű megérteni és majdnem mindenki ellenzi is. Azonban a jelenség nagyon kevés embert érint

– válaszolta a felvetésre Simonovits András. Hozzátette, hogy a progresszív személyi jövedelemadó (szja) eltörlése sokkal inkább polarizálta a nyugdíjakat.

Elmondása szerint az egykulcsos szja hatása a nyugdíjak esetében ugyanaz, mint a béreknél. A 2011 előtti progresszív rendszerben két szja-kulcs volt. A többség 17 százalékkal adózott, az ötmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkezőknek pedig 32 százalékot kellett fizetniük. A minimálbér gyakorlatilag adómentes volt, amely a nem túl sokkal a legkisebb bér felett keresők körében is sokaknak jelentett könnyítést. Ma azonban mindenki egységesen 15 százaléknyi szja-t fizet.

– Amint fölemelték az alacsony bérűek 10 százalékos terhelését 15 százalékra, abban a pillanatban nekik csökkent a nettó bérük adott jövedelem esetén. A magasabb keresetűeket nézve, amikor a 30 százalékos kulcs leesett 15 százalékra, akkor nekik növekedett a jövedelmük. A nettó bérek között kitágult a rés, és ez egy az egyben átmegy a nyugdíjakra is

– magyarázta a közgazdász.

Fotó: Merész Márton

Ezzel a magasabb keresetűeknek csökkent az szja-terhelése, nettó keresetük aránya növekedett a bruttó bérükhöz képest. Vagyis magasabb lesz a nyugdíjuk a befizetett nyugdíjjárulékokhoz viszonyítva. Az alacsonyabb keresetűek esetén nőtt az szja, a nettó bérük aránya csökkent a bruttó jövedelemhez képest, tehát ők alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak.

Simonovits András úgy véli, ha újra bevezetnék a progresszív szja-t, lassulna a polarizáció az új nyugdíjaknál is.

– De ezek csak feltételezések, hiszen az egykulcsos adót a kormány az alaptörvényben bebetonozta. A demokratikus ellenzék pedig rendkívül tompa. Hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjak kapcsán a megszólalók még csak nem is említették az szja-rendszer hatásait

– állapította meg.

A közgazdász hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon hat, minden egyénnél 40 évnyi felhalmozást 20 évnyi felhasználás követ átlagosan, ezért vigyázni kell, hogy a rendszer stabil, rugalmas és méltányos legyen.