17,5 milliárd forint kárt okozott Rogánék letelepedési kötvényprogramja a magyar államnak
Négy évig tartott a tavaly felfüggesztett letelepedési kötvényprogram, amit a kormány azzal az indoklással vezetett be, hogy a piacinál kedvezőbb kedvező devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához. Ehhez képest a magyar állam 17,5 milliárd forintot bukott csak a kötvények túl magas hozamai miatt – számolta ki a G7 az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján.
Összesen 19 855 Európai Unión kívüli állampolgár fektetett 300 ezer eurót magyar letelepedési kötvényekbe, hogy cserébe letelepedési engedélyt kapjon. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan hányan tartózkodnak Magyarországon, mivel a letelepedési engedéllyel szabadon mozoghatnak az EU területén. Maga a program Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének ötlete volt.
Azt már korábban is lehetett tudni, hogy a kormányzati indoklás nem állja meg a helyét, mivel a programból leginkább kormányközeli üzleti körök offshore cégei és ügyvédei profitáltak. Ráadásul az állam a program nagy része alatt piaci alapon olcsóbban jutott volna devizához, mint a kötvényekkel.
Összesen 11 sorozatban bocsátott ki a magyar állam letelepedési kötvényeket, az első sorozatot 2013. június 19-én, az utolsót 2017. július 12-én. A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5 százalékkal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény, szokatlan módon a program szerint viszont legalább 2 százalékos hozamot garantál a kötvény.
A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10,7 milliárd forintot. 2015 után azonban, amikor óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte.
A portál számítása szerint a letelepedési kötvényprogram összességében 17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek.
A program igazi nyertesei az a nyolc magáncég (köztük hét offshore), amelyik engedélyt kapott az Országgyűlés gazdasági bizottságátó. A külföldi állampolgárok ugyanis nem közvetlenül a magyar államtól jegyezhették a kötvényeket, hanem ezektől a cégektől, így ezekhez a vállalkozásokhoz került a papírok hozama is.
A cégek – jelenlegi árfolyamon számolva – 57 milliárd forintos bevételre tesznek szert csak a papírok hozama miatt, amit a magyar adófizetők fizetnek meg a vállalkozásoknak. Ezt kiegészíti még a külföldiek által fizetett szolgáltatási díj az ügyintézésért cserébe. Ennek mértéke cégenként eltérő volt, 45-60 ezer euró között mozgott. Összesen 6540 külföldi személy jegyzett állampapírt. A közvetítők a szolgáltatási díjból 99,2 milliárd forint bevételre tettek szert.
Összesen tehát a cégek 156,2 milliárd forint bevételt nyertek a programon, amin a magyar állam 17,5 milliárdot bukott. Ebben a veszteségben még nincs benne a kötvényesek és családtagjaik ellenőrzésének és az engedélyek kiadásának hatósági költsége.
