Visszatér? – Ajánló lapunk 2019. április 11-i számából

Tíz éve, hogy Bajnai Gordont kormányfővé választotta a parlament. A 168 Óra ebből az alkalomból a Frontsebészet – A köztársaság utolsó kormánya című könyvvel jelentkezik, amely bemutatja azt az egy esztendőt, ami után a gazdasági és társadalmi csőd közelében tántorgó országot a Bajnai-kormány egyensúlyba állította.

2019. április 10., 14:43

Szerző:

Visszatér?

Tíz éve, hogy Bajnai Gordont kormányfővé választotta a parlament. A 168 Óra ebből az alkalomból a Frontsebészet – A köztársaság utolsó kormánya című könyvvel jelentkezik, amely bemutatja azt az egy esztendőt, amikor a gazdasági és társadalmi csőd közelében tántorgó országot a Bajnai-kormány egyensúlyba állította. A kötet megírásához ezernél több oldalnyi dokumentumot olvastunk el. Több mint félszáz akkori főszereplővel és mellékszereplővel folytattunk rövidebb és hosszabb beszélgetéseket. Interjút készítettünk Bajnai Gordonnal is, aki Gyurcsány Ferenccel és Orbán Viktorral való kapcsolatáról is beszélt, és arról, hogy ha úgy alakul, hogy tud tenni valamit valamilyen poszton, akkor azt meg fogja tenni. Most a vele készült interjúból közlünk egy részletet.

Lapozzon bele!

Apátia a tanáriban

Aligha lesz a közeljövőben pedagógussztrájk, miután a Pedagógusok Szakszervezete stratégiai megállapodást kötött a kormánnyal. A legnagyobb szakmai érdekképviselet önként letette a fegyvert, miközben a tanárok bére minden korábbi, az életpályamodellhez kötött emelés ellenére is elértéktelenedett. És nem csak a fizetéssel van gond: folyamatosan nő a létszámhiány, elviselhetetlenné váltak a munkaterhek, egyre több a táppénzre menekülő kolléga. Nem vezet lázadáshoz az a felháborodás sem, amit az váltott ki, hogy az iskolák a napokban megkapták a következő tanévre rendelhető tankönyvek jegyzékét. A listán drámai mértékben szűkült nemcsak a választható, de legfőképpen a magánkiadású tankönyvek száma, emiatt a tanárok kénytelenek a számukra vállalhatatlan minőségű tankönyvek mellett dönteni. Az az oktatási intézmény ugyanis, amely feltűnően kevés állami kiadású tankönyvet rendel, vizsgálatra, ellenőrzésre számíthat, miközben szülők ezrei tiltakoznak az egyentankönyvek ellen. Az oktatás két cikluson át a NER egyik központi kérdése volt, ennélfogva folyamatosan viták kereszttüzében állt. Az átalakítások ellenében különféle szervezetek alakultak, hálózatok jöttek létre, majd hulltak el, de nyolcévi hadakozás után mára a terület lényegében kikerült a politikai frontvonalból: Orbán Viktorék azt tesznek, amit csak akarnak. És már lényegében mindent megtettek, amit elterveztek. Úgy tűnik, nem kell valódi ellenállással számolniuk. Ónody-Molnár Dóra, Szabó Brigitta és Tóth Ákos összeállítása.

Tíz év magány

Nincs megnyugvás és nincs felejtés. Kisemmizett, tönkretett emberek a romák elleni gyilkosságsorozat hátramaradottjai. Hiába csurrant-csöppent nekik némi kártérítés, a tízéves gyászünnepségek idején kiderült, hogy a szirmok, virágok, koszorúk nem sokat érnek. Hogy a vészjósló figyelmeztetés fölött maga a célcsoport (a cigányság) önmegadóan napirendre tért. Kiderült az is, hogy a tiszalöki gyilkosság áldozatának, Kóka Jenőnek az özvegyétől két éve megvonták még a szánalmas mértékű rokkantnyugdíját is. Gyógyultnak nyilvánították. Hogy a túlélőket a sajtófelhajtás inkább zavarja, mint vigasztalja. Hogy az elhagyott házakat lerombolták, a csupasz falakat az enyészet démonai lakják. Buják Attila riportja.

Megfognák a felhőt

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az új közigazgatási bíróság hatáskörébe utalná a Századvég Alapítvány a közösségi média tartalomszabályozását. A kormányzati kutatóintézet szerint a „progresszív totalitarizmus legújabb pilotprojektje”, hogy a közösségi médiában letiltanak jobboldali, konzervatív, keresztény politikai véleményeket, közöttük a menekültekre és a migrációra vonatkozó „igazságokat”. A dolgozat szerzői semmi esetre sem globális, hanem nemzetállami regulációt akarnak. Lakner Zoltán elemzése.

Pokoli teljesítmény

Amióta bemutatták a Neverland elhagyása című dokumentumfilmet, számos rádió- és tévécsatorna letiltotta Michael Jackson dalait, ugyanakkor a tíz éve elhunyt popikon ismét előrelépett a lemezeladási listákon. Képmutatók lennénk? Vagy csak arról van szó, hogy el tudjuk választani a bűnös művészt az általa létrehozott minőségi produktumtól? Miért van az, hogy szigorúbbak vagyunk egy Kádár-kori besúgóval szemben, mint Caravaggióval vagy Cellinivel, akik pedig embert is öltek? És tényleg hamarabb megbocsátunk ugyanazért a bűnért egy zseniális művésznek, mint egy középszerűnek? A Jacko-botrány apropóján ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nagy Zsófia szociálpszichológussal és Radnóti Sándor esztétával. Aki kérdez: Cseri Péter.

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.