Rács mögött – Ajánló lapunk 2019. ok­tóber 3-i számá­ból

2019. október 2. 09:28 - szerző: 168 Óra

Rajnai Attila, a kitűnő oknyomozó újságíró aki lapunkban leplezte le Voldemort úr, alias Mengyi Rolan Fideszes országgyűlési képviselő alkotmányos költségnek nevezett korrupciós akcióját.

Lehervadt a mosoly Voldemort arcáról

Nem tudom, mennyi volt a véletlen, a szerencse vagy a gondviselés hivatásom gyakorlása közben az elmúlt több mint két évtized kulcsfontosságú pillanataiban, mindenesetre igyekeztem megőrizni nyugalmamat és palástolni a fellobbanó szakmai izgalmat, amikor jó három évvel ezelőtt egy kezét tördelő, szipogó alföldi könyvelőnő a bizalmába fogadott, és éppen hozzám fordult egy barátja miatt, aki – elmondása szerint – kilátástalannak tűnő helyzetbe került.

Elmesélte, hogy a barátját elfogta a NAV, amikor nagy nehezen sikerült visszaszereznie azt az ötmillió forintnyi kenőpénzt, amelyet egy nyertes pályázatért cserébe egy országgyűlési képviselőnek kellett eljuttatnia, de végül nem kaptak támogatást. Így kezdi e heti vezető cikkünket Rajnai Attila, a kitűnő oknyomozó újságíró aki lapunkban leplezte le Voldemort úr, alias Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő alkotmányos költségnek nevezett korrupciós akcióját. Páratlan ügy lett belőle, hiszen első alkalommal nem akaszthatta meg a nyomozást és a vádemelést valamilyen, a hatalmi központból érkező utasítás, s az is sokatmondó, hogy a legfőbb ügyész sem állt ellen. Polt Péter pedig általában szorgalmasan takarít vagy rejteget olyan ügyeket, amik a kormány számára kínosak lennének. Múlt héten immár jogerősen is letöltendő börtönbüntetésre ítélte a volt képviselőt a bíróság.

Lapozzon bele!

A velünk élő Mária Terézia

Amikor a pedagógus ahhoz szokott, hogy azt kell tanítania, tennie, amit a hatalom mond, és a tanulóknak engedelmeskedniük kell, akkor nehéz azt az elvet elfogadtatni, hogy a gyerek is ember, és jogai vannak, s ezeket tiszteletben kell tartani – nyilatkozza lapunknak Szüdi János jogász, aki két évtizeden át számos oktatási jogszabályt dolgozott ki. Most viszont, kilenc évvel az Orbán-féle ellenreform után azt mondja: ha egyszer váltás lesz, a jövő kormánypártjainak először az országról alkotott társadalomképben kell megegyezniük, csak akkor lehet kezdeni valamit a szétvert oktatással

Törvényes jogtiprás

Kevesen látták 2011 vége felé, hogy mivégre is alakította át törvénygyárrá a parlamentet az Orbán-kormány. Eleinte csak erőfitogtatásnak látszott, hiszen az új hatalom meg akarta mutatni, most történik meg az igazi rendszerváltás, mindent átszabnak, hogy a Fidesz-korszak kézjegye örökre bevésődjék a történelembe. Voltak viszont, akik már ekkor látták, hogy a sok-sok jogszabály fogaskerekek módjára kapcsolódik egymáshoz, és lassan egy új gépezet épül fel. A Szabadság és Reform Intézet 2011 őszén beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélték, a hatalom kizárólagos megragadására törekszik a kormány, ami ellentétes az Alaptörvénnyel. A beadvány egyik készítőjét, Kajdi Józsefet, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetőjét kérdezzük e heti számunkban. Elsősorban azt kívántuk tisztázni a szakemberrel, szerinte sérti-e az Alaptörvényt Orbán miniszterelnöki ténykedése. A válasz nem könnyű, de ki lehet tallni..

Jó kudarcokat!

Az újságok nemrég arról írtak, hogy megszűnik a Gór Nagy Mária Színitanoda, az iskolát alapító Déryné-díjas színésznő azonban lapunknak cáfolta a hírt. Az ország első magán-színitanodáját 1984-ben alapította meg, 1993-tól hivatalosan bejegyzett, érettségire épülő művészeti szakközépiskolaként működnek, ahol nemcsak színészek szerezhetnek OKJ-végzettséget, de kaszkadőrök is. A tanoda vezetője arra is felkészíti a növendékeit, hogy a művészet leértékelődöt.

„Őszintén elmondom a tanítványaimnak, hogy ez a pálya már nem az, ami volt. A művészetnek ma már nincs értéke, a televíziókban celebek szerepelnek, rengeteget keresnek, miközben a valódi színészek rabszolgaként güriznek, hogy megéljenek. Sok társulatban rendezői diktatúra van, a színész csupán eszköz, hogy a rendező lila ködös elképzeléseit megvalósítsa.”

olvasható a színésznővel készült interjúban.

Jósnő? Grafológus? Csaló?

„…Akkor éppen a Rió szállóban élt és működött Boriska, egy háromszobás apartmanban. A külföldi lapok is foglalkoztak vele, a pesti Jeanne d’Arcnak hívták a jósnőt, „akinek csodálatos képességei vannak, akinek a tudománya nélkül a budapesti rendőrség egyetlen lépést sem tud tenni, és minden egyes nyomozásnál igénybe veszik jóslatait és meglátásait”. Ekkor közveszélyes munkakerülés miatt toloncházba vitték.” – írja Köves József a különleges képességű Silbilger Boriskáról, aki a ’20-as, ’30 – as évek Budapestjének híres, hírhedt hol csodált, hol üldözött látnoka, jósnője, spiritisztája volt.