Proxy­háborút vívunk Lázárral – Ajánló lapunk 2019. szeptember 5-i számából

2019. szeptember 4. 12:03 - szerző: 168 Óra

A józan ész azt diktálja, hogy ha másodszor is, ezúttal öt esztendőre elnyeri a polgármesteri széket, akkor új alapokra helyezzék a kapcsolatukat Lázár Jánossal, hiszen az a jelenlegi formájában mindenkinek csak árt – mondja a 168 Órának Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere.

Proxyháborút vívunk Lázárral

A józan ész azt diktálja, hogy ha másodszor is, ezúttal öt esztendőre elnyeri a polgármesteri széket, akkor új alapokra helyezzék a kapcsolatukat Lázár Jánossal, hiszen az a jelenlegi formájában mindenkinek csak árt – mondja a 168 Órának Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere. Beszél arról, milyen sors vár a többek között általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalomra, és arról is, hogy akár hálás is lehetne a Fidesznek meg a hatóságoknak, amiért másfél éve olyan szigorúan vizsgálják az új városvezetést, ami mellett teljesen kizárt a korrupció kialakulása. Merthogy a városvezető szerint az addig működő korrupciót mára felszámolták. Hódmezővásárhely első embere Cseri Péternek elmondja azt is, hogy szerinte ő vagy Lázár János a jobb debattőr, és azt is, kire fogadna az önkormányzati választáson.

Lapozzon bele!

Megosztott nyugdíjasok

Magyarországon idén januárban 2 156 622 nyugdíjas élt, átlagos járandóságuk havi 130 491, mediánbevételük 117 000 forint. A minimálnyugdíj havonta 28 500 forint, ma már azonban akad havonta több mint ötmilliós összegű öregségi ellátás is. A friss nyugdíjak megállapításakor az elmúlt évek bérnövekedését is figyelembe veszik, így a 2018 után induló kifizetések értéke – azonos korábbi jövedelem esetén – már közel 30 százalékkal magasabb, mint a 2017 előttieké. A korábbi nyugdíjakat viszont csak az infláció mértékében emelik, így azok reálértéke 2010 óta 7,6 százalékkal nőtt, míg a fizetéseké 37,2 százalékkal emelkedett. 

Ahogy a világ fejlettebb régióiban, itthon is növekszik a várható élettartam. A 65 évesnél idősebbek lakossági aránya 1990 és 2014 között 13-ról 18 százalékra emelkedett, számuk már meghaladja a 14 évesnél fiatalabbakét. Növekszik a várható élettartam is: a 60 éves férfiak még 17,4 évre, a nők 21,9 esztendőre számíthatnak. Ezzel azonban a visegrádi országok mezőnyében is a legrosszabb helyen állunk. A magyarok esélye a hosszú és egészséges életre 39 százalékkal rosszabb, mint az uniós átlag. Magyarországon a teljes egészségügyi kiadás 29 százaléka ma már a háztartásokat terheli.

A régebbi és újabb nyugdíjak közötti drámai különbség megosztja az időskorúakat – nyilatkozza lapunknak Barát Gábor volt nyugdíjbiztosítási főigazgató. A kevés pénzből gazdálkodó öregek számára gondot okozhat az átlagos inflációnál sokkal gyorsabban dráguló élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök beszerzése. Magánorvosi ellátásra nekik nem telik, gyakran gyógyszereiket sem tudják kiváltani. Egyre népesebb viszont az a nyugdíjas réteg, amelynek anyagi biztonsága lehetővé teszi, hogy időskorban is vágyjon aktív, sikeres életre, önmegvalósításra. Mindnyájukra vonatkozik a szakértők intése: az öregedés testi és pszichés tünetei egyáltalán nem az időskori betegségekből következnek, sokkal inkább abból, ha valaki felhagy a képességeit fenntartó tevékenységekkel. Barát József utánanézett annak, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy az időskorunk a kiteljesedésről szóljon.

A kis herceg hosszú búcsúja

Lemondott pártelnöki posztjáról, a jövőben a civil világban kíván boldogulni Fodor Gábor, a szemmel is alig látható Magyar Liberális Párt alapítója, az SZDSZ volt elnöke és ügyvivője, két koalíciós kabinet minisztere. Önmagában az is meglepetés volt, hogy 2014-ben egy zavaros kampány mellékalakjaként visszalobbizta magát a parlamentbe. A politika „kis hercegét”, a rendszerváltás nagy ígéretét indulásakor remények övezték, ahol felbukkant, hívták, kényeztették. Fodor mindezt természetesnek vette, a politika creditkártyájának tekintette, s ha úgy adódott, bőven élt vele. Bizonyos értelemben 2010 után a NER apróbb juttatásait is élvezhette. De a hitel lassanként elapadt, a népszerűség fanyalgássá változott. Buják Attila portréja.

Eladósított diákok?

Biztos, hogy kötelező lesz 2020-tól a felsőoktatásba lépéshez a nyelvvizsga, de még van vita arról, hogy ehhez milyen segítséget kapjanak a diákok. Szó esik a Diákhitel kiterjesztéséről, és van olyan elképzelés is, amely szerint a frissen fölvetteknek egy évük lenne a nyelvvizsga pótlására, ellenkező esetben újra kell jelentkezniük. Szintén a felsőoktatáshoz kapcsolódó hír, hogy a kormány nem egyetemek összevonását tervezi, hanem az intézmények társulását. Ónody-Molnár Dóra cikke.

Az új és a régi elit alkui

Nemrégiben jelent meg a Kossuth-díjas író, Závada Pál új regénye, a Hajó a ködben, amely jelenleg is vezeti az Írók Boltjának sikerlistáját. A történet fókuszában az az alku áll, amelyet Weiss Manfréd örökösei 1944-ben, a németek bevonulása után kötöttek a nácikkal. Ebben minden vagyonukat és ingatlanukat, közte a fegyvereket és repülőgépeket gyártó csepeli Weiss Manfréd műveket is „tartós használatra” a náciknak adták át. Cserébe a népes család tagjai elhagyhatták az országot, később többen Amerikában telepedtek le. De vajon az alkura mentség-e, hogy az életüket mentették? Weiss Manfréd és örökösei a korabeli magyar kultúra és sajtó legnagyobb mecénásai voltak, ők pénzelték a Bethlen István elnöklésével létrejött Magyar Szemlét, és ők alapították 1938-ban a Magyar Nemzetet. Antifasiszta mozgalmakat támogattak, és rengeteget jótékonykodtak. Ez is hozzátartozott az akkori polgári ethoszhoz. Az íróval Sándor Zsuzsanna arról is beszélgetett, mi maradt mára a hazai gazdasági elit társadalmi felelősségvállalásából.

Temetetlen tragédia

1967 nyarán eltűnt két kislány egy gödöllői játszótérről. Egy 12 éves félszemű fiú ölhette meg őket bosszúból, de a nyomozati anyag nincs meg, még azt sem tudni, hogy eltemették-e őket egyáltalán, a halotti anyakönyvi kivonatot az áldozatokról csak pár hete állították ki, méghozzá a 168 Óra közbenjárására. A családtagok annak idején nem nézhették meg a holttesteket, így sosem tudtak belenyugodni, hogy a gyerekek valóban meghaltak. Dulai Péter riportja.