Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

Járvány és diktatúra – Ajánló lapunk 2020. április 9-i számából

2020. április 8. 17:36 - szerző: 168 Óra

A kormány új gazdaságélénkítő csomagjának középpontjában munkahelyek megőrzése és teremtése áll. Orbán Viktor azt is közölte, nem szándékoznak segélyekkel gondoskodni azokról, akik elveszítik a munkájukat.

Erről az álláspontról is kérdeztük Dávid Ferencet, azt a közgazdászt, aki a gazdaság folyamatait képes a munkavállalók és a munkaadók szempontjai szerint is nézni, hiszen több mint húsz esztendőn át a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkáraként vett részt az érdekegyeztetésben.

A parlament ülésezik, a kormány dönt           

Több évtizedes bírósági tapasztalattal rendelkező forrásaink szerint a jogszabály korlátozza a független, pártatlan bíráskodáshoz, az igazságos, nyilvános tárgyaláshoz, valamint a védelemhez való jogot. Ezek a rendelkezések aligha javítják a magyar bíróságok légkörét, amelyet az Amnesty International lapzártánk napján megjelent jelentése dermesztőnek minősített.

Mosléktörvény a Ház előtt                         

A különleges jogrend idején az országgyűlésnek csak a vészhelyzettel kapcsolatos törvényjavaslatokat kellene tárgyalnia. A média és az ellenzék is így értelmezte a döntést, melyet Kövér László házelnök javaslata alapján négyötöddel fogadott el a parlament. Ám utána Semjén Zsolt olyan salátatörvénnyel állt elő, amelynek semmi köze a járványhoz. Erről és a bíróságok működését szabályozó kormányrendeletről kérdeztük Majtényi László jogtudóst, az Eötvös Károly Intézet elnökét.

Lapozzon bele!

Nagy bejelentés, nagy homály

Jókora késéssel, de Orbán Viktor beadta a derekát: lesz bérkompenzáció Magyarországon is. Az idei költségvetést rendeleti úton módosítják. Ehhez olyan ágazatok befizetését várják, amelyeket kedvtelve sarcol meg a kormányfő, ilyenek a bankok és a multinacionális üzletláncok. Eközben Palkovics László lett a fő gazdaságstratéga.

Új munkaügyi kultúrára van szükség                                     

A kormány új gazdaságélénkítő csomagjának középpontjában munkahelyek megőrzése és teremtése áll. Orbán Viktor azt is közölte, nem szándékoznak segélyekkel gondoskodni azokról, akik elveszítik a munkájukat. Erről az álláspontról is kérdeztük Dávid Ferencet, azt a közgazdászt, aki a gazdaság folyamatait képes a munkavállalók és a munkaadók szempontjai szerint is nézni, hiszen több mint húsz esztendőn át a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkáraként vett részt az érdekegyeztetésben.

Kiderül, mi életképes, mi nem                  

Kisvállalkozások ezrei mennek csődbe már ezekben a napokban. Az Audi nyilván talpra áll, a kormányzat is pénzénél (adóbevételeinél) marad, a válság következményei a biztonsági tartalékok és megtakarítások nélküli, hónapról hónapra élő mikro-vállalkozásokat sújtják. Csaba László, a Corvinus és a CEU professzora nemrég arrról beszélt (A válság árnyékában 168 Óra, 7. szám), a világ pénzpiacain hamarosan megrázkódtatások várhatók. Hogy miként, mikor, milyen apropóból, februárban még nem tudhattuk. Ma persze több mindent látunk. Mi az, ami már akkor sejthető volt, s mi okozott meglepetést?  

Járvány és diktatúra                      

Forgács József (Joseph Paul Forgas) szociálpszichológus, a sydney-i University of New South Wales Scientia professzora. Munkásságáért megkapta az Ausztrália Rendet, tagja az Ausztrál és a Magyar Tudományos Akadémiának. Rendszeresen hazalátogat, intenzíven foglalkozik a magyar nemzeti identitás és a politikai pszichológia kérdéseivel is, több könyve magyarul is megjelent. A professzort Sydney-ben értük el. E-mailen a vírusjárvány társadalomlélektani hatásairól kérdeztük, és persze az ausztráliai helyzetről is. A professzor a 168 Órának azt is elmondta: különösen aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány még ezt a súlyos krízishelyzetet is inkább saját propagandacéljaira és a hatalma bebetonozására használja fel.  

Határ, idő                             

Nem jöttek be azok a vélekedések, hogy a koronavírus-járvány idején senki nem szentel majd komolyabb figyelmet Európában a rendeleti kormányzás egyértelmű időkorlát nélkül történt magyarországi bevezetésének. A teljhatalom ilyetén kiterjesztése általában is megütközést kelt azokban, akik ügyelni szoktak a sokat emlegetett fékekre és ellensúlyokra, de ezen belül konkrétan – a rémhírterjesztés büntetési tételének öt évre emelése nyomán – a maradék médiaszabadságot is hangsúlyozottan féltik a liberális demokrácia hívei. Néppárti körökben a Fidesz iránt viszonylag több megértést tanúsító politikusok is minimum aggodalmuknak adtak hangot, de ennél sokkal több a felháborodott, elítélő nyilatkozat. Kérdés egyelőre, hogy ebből mit váltanak tettekre.

Sötét jövő a vendéglátásban                                  

A magyar vendéglátásnak nem ezek a hetek jelentik az aranykort. A járvány terjedésének megfékezésére bevezetett kijárási korlátozásból adódóan ugyanis a legtöbb vendéglátóhely bezárt vagy éppen kapkodva keresi a kibúvót a teljes redőnylehúzás alól. Számukra egyetlen út tűnik járhatónak, mielőbb át kell állniuk az elvitelre alkalmas ételek kiadására és szállítására. Az összes többi étteremnek viszont – Orbánnal szólva – kampó.  

Kórház az idegösszeomlás szélén                          

A koronavírus a létező legrosszabb pillanatban kapta telibe a magyar egészségügyet. Egyáltalán az a csoda, hogy a számtalan működési gonddal terhelt rendszer eddig ilyen jól bírja. Ez szinte kizárólag a dolgozóknak köszönhető.    

Az összezártság áldozatai                           

Veszélyhelyzetben, karantén idején megnő a családon belül a nők és gyermekek elleni erőszakos esetek száma. Magyarország eddig sem jeleskedett a helyzet kezelésében, és úgy tűnik, most is le vagyunk maradva. Spronz Júlia ügyvéddel, a Patent Egyesület vezetőjével beszélgettünk.  

Védelem vírusidőben                                  

A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági sokk szakértők szerint igen nagy valószínűséggel visszaveti a NATO azon célkitűzésének teljesítését, hogy minden tagország igyekezzék bruttó nemzeti termékének legalább két százalékát védelmi célokra fordítani. Az egyes fővárosokban a költségvetés átcsoportosításakor kézenfekvő lehetőségként kínálkozik a katonai kiadások visszafogása: a vírusra nem ágyúval kell lőni, és különben is, kell majd a pénz a leállított gazdaság újraindítására. Nem tudni azonban, hogy az – önmagában tehát logikus és érthető – hadikiadás-megszorítás nem fogja-e újra elmélyíteni a szakadékot az Egyesült Államok és az európai szövetségesek között, amely Donald Trump elnökségének kezdetén egészen drámaivá vált a közös teherviselés ügyében.

Járatlan ösvényen                            

Eddig azért voltak nagy gazdasági válságok, mert az emberek valamit rosszul csináltak, hosszabb távon fenntarthatatlan termelési, szolgáltatási, illetve pénzügyi szerkezetet alakítottak ki, amely egy ponton túl nem bírta tovább, összedőlt, és maga alá temetett mindent, mindenkit. Az mellékes, hogy a gazdasági törvényszerűségek engedték volna-e, hogy minden másként történjék. Ami megtörtént, megtörtént, mégpedig gazdasági okokból.   

Liddelt a hite vitte a célba                          

Nyilván lehet vele vitatkozni, de szerintem az 1982-ben az év legjobb filmjének járó Oscart és négy további szobrocskát bezsebelő Tűzszekerek minden idők legjobb sportfilmje. (Aki még nem látta, sürgősen pótolja!) Hihetetlen szenvedéllyel mutatja be az 1924-es párizsi olimpia két brit futóbajnoka, a zsidó Harold Abrahams és a skót misszionárius Eric Liddell útját a dobogó tetejéig. Ma kettejük közül az utóbbiról mesélek.