Mindenek ura a média­hatóság – Ajánló lapunk 2019. ok­tóber 31-i számá­ból

2019. október 30. 18:57 - szerző: 168 Óra

Nem hosszabbítja meg két közösségi rádió működését a Médiatanács. A budapesti Civil Rádió és a székesfehérvári Vörösmarty Rádió többszörös jogsértések miatt veszíti el a frekvenciáját.

Mindenek ura a médiahatóság

Cél a rádiók elhallgattatása

Nem hosszabbítja meg két közösségi rádió működését a Médiatanács. A budapesti Civil Rádió és a székesfehérvári Vörösmarty Rádió többszörös jogsértések miatt veszíti el a frekvenciáját. A visszaszámlálás megkezdődött, ténylegesen a két rádió szerkesztőségében és átvitt értelemben a még szabad, független médiumok életében is. Pungor András riportjában megörökíti a Civil Rádió stábját, a Klubrádió vezérigazgatója, Dr. Stock Richárd pedig leleplezi a sunyi törvényalkotás egyik legutóbbi abszurd fejezetét, amely lényegében mindenek urává tette a médiahatóságot. Újabb szakasszal bővült a véleménynyilvánítás fideszes térfoglalása. Szabó Brigitta történelmi kontextusba helyezi Kövér László házelnök szintén az elmúlt 168 óra idején hozott drákói intézkedését, amellyel valóságos kötélkordonok közé szorította a parlamenti újságírókat. A sajtó ellentámadásba lendül; a HVG javaslatára főszerkesztői szintű egyeztetést kezdeményez a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a parlamenti újságírói munka korlátozása miatt. A témához kapcsolódik Ónody-Molnár Dóra interjúja egy kiugrott jobboldali újságíróval, akinek elege lett az egészből.

A frekvenciák elrablása

A Klubrádió vezérigazgatója alkalmanként felhívja a munkatársak figyelmét a médiatörvény előírásainak és a médiaszolgáltatási szerződésben szereplő műsorkvóták – így a zene-szöveg vagy éppen a magyar-külföldi zene arányait megszabó kvóták – betartásának fontosságára, hiszen a médiatörvény szerint ez elengedhetetlen feltétele az eredetileg hét évre kiosztott frekvenciahasználati jogosultság meghosszabbításának. A médiatörvény nem írja le ugyanakkor teljes pontossággal, hogy mi számít például magyar zenei felvételnek. Magyar szerzemény, de angol szöveggel előadva lehet ilyen is, olyan is, vagy külföldi szerzemény magyar előadók által prezentálva vajon hová sorolható? De vegyük az egyik legkacifántosabb esetet, amikor instrumentális műről van szó, mondjuk egy Bartók-szerzeményről, amelyet egy külföldi zenekar ad elő. Ki mondja meg, hogy ez magyar vagy külföldi zenének számít-e? Mivel a törvény ezt nem részletezi, a médiahatóságnak igen nagy a mozgástere.

Lapozzon bele!

Elhallgatnak a jó ügyek hangjai

Mindenkit hideg zuhanyként ért a döntés. Tóth munkatársai a műsorszolgáltató utolsó napjairól internetes naplót vezetnek, a blognak a 74 nap címet adták, októberben ennyi idő maradt az FM 98,0 Mhz-en hallgatható rádió frekvenciájának megvonásáig.

– A sajtószabadságot korlátozza a Médiatanács. Korábban a szabálysértések súlyát mérlegelhette a hivatal, egy törvénymódosítás nyomán ma már ezt nem teheti meg – magyarázza Tóth Zoltán. – Közigazgatási pert kell indítani. Nem látok más utat.

Úgy tudjuk, a kuratórium már döntött erről. Ha bukják a pert, mehetnek az Alkotmánybírósághoz, ha kimerítenek minden hazai jogorvoslati lehetőséget, Strasbourghoz fordulhatnak. Ha nem kapnak frekvenciát, a rádió az interneten folytathatja, Tóth Zoltán akkor is dolgozni fog.

Parlamenti kidobós

A HVG javaslatára főszerkesztői szintű egyeztetést kezdeményez a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a parlamenti újságírói munka korlátozása miatt. A megbeszélésen egyfajta közös fellépés lehetőségét szeretnék tisztázni a sajtószabadság újabb, eleddig példátlan megsértése miatt. Kövér László házelnök rendelkezései ugyanis lényegében ellehetetlenítik, hogy a sajtó ellássa alapvető feladatát. A média parlamenti mozgásterének korlátozása persze nem most kezdődött – az első, jelentősebb visszhangot kiváltó lépés Szili Katalin szocialista házelnök nevéhez fűződik.

A Borkai-ügy kézzelfoghatóvá tette a korrupciót az emberek számára

Nem igaz, hogy az emberek azért hunynak szemet a korrupció fölött, mert tudatlanok, többségük tisztában van a létezésével és a mértékével – mondta lapunknak Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. A Borkai-ügy ebből a szempontból jó lakmuszpapír lehet, mert megmutathatja, hogy abban a pillanatban, amikor a sajtó által jóval korábban a maga teljességében feltárt, ám visszhangtalanul maradt korrupciós ügy más megvilágítást kap, és kiderül, hogy a fideszes elit egy része nem megengedhető módon „urizál” és olyan dolgokat művel, ami semmiképp sem áll összhangban azzal, amiről egyébként prédikál, akkor a korrupció is sokkal jobban megfoghatóvá válik az emberek számára. Lehet, hogy a lakosság a jövőben jobban felkapja majd a fejét a hasonló ügyekre, s ez be tud csatornázódni a politikai rendszerbe.

A Csele-pataknál vigyázz!

Interregnum van Mohács városában. A tizenhétezer lelket számláló baranyai városkának van is, nincs is polgármestere. Egyrészt kétségtelenül létezik önkormányzat, mert a két hete tartott választáson 38 százalékos részvétel mellett 1867 helyi polgár a szocialista Csorbai Ferencre adta voksát. (Mivel Csorbai magányos induló volt, a győzelem egyetlen szavazattal is az övé lett volna.) Másrészt az mégsem járja, hogy ellenszavazat leadására – ellenfél híján – nem volt mód. Az előző polgármester, Szekó József (Fidesz–KDNP) a választások előtt két héttel váratlanul elhalálozott, és a jelöltállítás határideje ekkorra már lejárt. Így nyert Csorbai ellenfél nélkül. Tiltakozásukat a mohácsiak sajátos módon fejezték ki: úgy szavaztak, hogy nem szavaztak. Az egyéni választókerületek képviselőit rendben megválasztották, de a polgármesteri rubrikát áthúzták vagy üresen hagyták. Rekordszámú, 4076 érvénytelen szavazat született. Azt mondják, az elrontott voksok a gyász, az együttérzés mellett az önmaga ellen induló Csorbai ellen szóltak. A győztes még a szavazás előtt kijelentette: nem él a felhatalmazással, ha túl kevesen szavaznak rá. Hogy mennyi az, ami ilyenkor kevés, bővebben nem fejtette ki.

Tokaj színe, fonákja

A szőlő kegyetlen zsarnok. Tokajról talán ezért nem lehet azt mondani, hogy a fiatalok városa. Vannak ugyan iskolái, de aki teheti, kikerülve a padból elindul másfelé, könnyebb életet keresni. Csak tiszteletet érdemelnek azok, akik mégis maradnak, diplomával a zsebükben a Hegyalján keresik a boldogulásukat.

Lugosi Lugo László feketén-fehéren

Halk szavú, szigorúan megkomponált fotóin nemcsak a város helyenként lassú haldoklásának pillanatait, titkait és rejtett szépségét ismerhetjük meg nagyon közelről, de az újjászületés festékillata is körülleng minket. Lugosi Lugo László régi vágású, harmonikás Gandolfi gépével (alkalmanként digitális kamerájával) évtizedek óta csavarog az utcákon, járja a kerületeket a belvárosi palotáktól kezdve a peremvidékek senki földjéig. Optikája az örökkévalóságnak balzsamozza épített környezetünket, költészetté merevíti az egymásra rétegzett időt.

Polgár Csaba: Egymás ellen uszítottak minket

Az Örkény Színházban nemrég mutatták be a Kertész utcai Shaxpeare-mosó című előadást. Závada Péter átiratában Rómeó és Júlia története nem Veronában játszódik, hanem a mai magyar valóságban. Először rendez a színháznál Bodó Viktor. Mercutiót a társulat fiatal színész-rendezője, Polgár Csaba alakítja. A Junior Prima-díjas művész az első zenés színész osztályban végzett 2007-ben, és elsők voltak abban is, hogy sehol sem várta őket színházi szerződés. Ezért is alapították meg az osztálytársak a független HOPPart Társulatot, amely nemzetközi sikereket ért el, német színházakba hívták meg őket. Itthon azonban a lassú anyagi kivéreztetés várt rájuk. Idén júliusban meg is szűntek.