Maradunk és harco­lunk – Ajánló lapunk 2019. au­gusz­tus 1-i számá­ból

2019. július 31. 08:58 - szerző: 168 Óra

„A legelején, amikor az Akadémia finanszírozását megváltoztató törvény kijött, nagyon közel kerültem ahhoz, hogy tiltakozásképp lemondjak...”

Maradunk és harcolunk

„A legelején, amikor az Akadémia finanszírozását megváltoztató törvény kijött, nagyon közel kerültem ahhoz, hogy tiltakozásképp lemondjak. Máig sem tudom, hogy jó vagy nem jó, de egyeztetve a többi választott vezetővel, azt mondtuk: ha felállunk, akkor nem képviseli senki az Akadémia érdekeit, hiszen hónapokba telik, amíg új elnököt választanak. Ezért a harcot választottuk. Azóta folyamatos lépéskényszerben vagyok”

– nyilatkozza Ónody-Molnár Dórának Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki most először beszél arról is, miként élte meg a kormányzat rohamát, és mikor érezte meg, hogy politikai logika diktálja a tudománnyal kapcsolatos álláspontot.

Lapozzon bele!

Ferencvárosi vádak és viták

Az ellenzéki pártok többsége nem akar a független Baranyi Krisztina mögé felsorakozni, pedig a felmérések szerint ő a legesélyesebb ellenzéki polgármesterjelölt Ferencvárosban. Őt konfliktusos aspiránsnak tartják, helyette a szerintük kompromisszumra képesebb Jancsó Andrea momentumos helyi képviselőt támogatják. Baranyi szerint egyszerűen arról van szó, hogy az uniós választás után a Momentum borított mindent, és elkérte magának a kerületet. Úgy véli, ha ő az MSZP és a Fidesz közötti, a parkolási ügyekben bizonyítható együttműködést feltárja, akkor nem konfliktusokat keres, hanem a munkáját végzi. Egyik ellenzéki polgármesterjelölt sem akar visszalépni a másik javára, ráadásul lapzártáig az is kérdéses volt, hogy augusztus elején megtartják-e a ferencvárosi előválasztást, hogy a kerület lakói dönthessenek a jelöltek között. Pungor András riportja.

Van félnivalója a Fidesznek

Életünk, mindennapjaink része lett, hogy mi történik az Európai Unióban. Ha Nagy-Britannia kiválása megrázkódtatásokat okoz, azt mi is megérezzük majd. Hazai belpolitikává lesz, hogy Ursula von der Leyen EB-elnök megelégszik-e a bizottság élén azzal a végrehajtói feladattal, amelyet Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében szánt neki, vagy politikai tényezővé erősödik. Képessé válik-e arra, hogy kompromisszumépítőként járuljon hozzá a feszültségek kezeléséhez, akár a menekültpolitikában, akár a jogállamiság ügyében, akár abban, miként reagál az unió a klímakatasztrófa fenyegetésére? Krekó Péter politikai elemzővel Barát József beszélgetett.

Vészhelyzet

Sikeres felhívást fogalmazott meg a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozatának vezetője: arra kérte tanártársait, osszák meg egy fényképen a közösségi oldalakon, hány év tanulás és oktatás után mekkora a keresetük. A világhálót elárasztották a keserű bejegyzések, amelyekből világosan látszik, hogy bármit kommunikál is a kormány, a pedagógusok rendkívül elégedetlenek, és ha a piaci szféráétól ennyire elválik a keresetük, akkor a már most is vészes tanárhiány pillanatokon belül még súlyosabbá válik, ami kezelhetetlen problémákat okozhat. Csakhogy a kommunikáció mindennél fontosabb: Radó Péter oktatáskutató szerint például alapvetően politikai kommunikációs oka van annak is, hogy a köznevelési törvény módosításával megszigorították a magántanulói státusz megszerzését, illetve megnehezítették az alternatív iskolák dolgát. Úgy véli, hogy miközben a kormány felkínálta a középosztálynak a menekülési utat az egyre romló állami oktatásból a sokkal jobban finanszírozott egyháziba, mégis, a felső-középosztály érdekérvényesítésre leginkább képes csoportjai kilépnek a rendszerből, és a magántanulói státusz segítségével saját iskolát alapítanak. De ha ez így van, miért nincs sokkal nagyobb tiltakozás a lépés ellen? Ennek két oka is lehetséges. Radó szerint ezek egyike az, hogy különalkukkal és korrupcióval az elit úgyis kivívja magának a különutasság lehetőségét. A másik, s erről már Kende Ágnes szociológus nyilatkozik Ónody-Molnár Dórának, hogy a módosítás csak keveseket érint: a középosztálybeli szülők gyerekeinek jó része már egyházi iskolába jár.

A csábítás trükkje

Az internetes jegyüzér cég, a ViaGoGo súlyos jogsértéseiről tudnak a netszolgáltatók, amelyek a klikkeléseket fogadják, tudnak a koncertszervező cégek, amelyeknek az eseményeire eladják az átverős jegyeket, tudnak róla a bankok, amelyek a pénzt átutalják, sőt tud a bankfelügyelet meg a fogyasztóvédelmi hatóság is, ahová a népek panaszkodni járnak. És persze mindenről tud a rendőrség, amely együttérzően fogadja a legelszántabbak feljelentését. Maguk a jegyüzérek is tudják, hogy amúgy mindenki mindent tud. Mégsem történik semmi, továbbra is hosszú tömött sorokban sétálnak bele az emberek a csapdába, minden egyes vásárlással elbukva több tízezer forintot. A pechesebbek inkább százezer vagy akár millió feletti összeget is.