Ajánló lapunk július 8-i számából

Sose fogjuk megtudni a titkát, sem azt, hogy tüntet el, vagy változtat át mindenfélét a színpadon, sem azt, hogy miként tud ragyogni, miután naponta hét emberre - négy kiskorúra és három felnőttre - főz többfogásos lakomát, gyereket és kutyát nevel, mindezt tökéletes frizurában és sminkben, de főleg: mosolyogva. Szóval, nem firtatom, hogy csinálja, csak azt, hogy kezdődött. Igaz-e, hogy Ungár Anikónak a varázspálcát az édesapja adta át?

2020. július 7., 14:29

Szerző:

A bűvész titkai

Sose fogjuk megtudni a titkát, sem azt, hogy tüntet el, vagy változtat át mindenfélét a színpadon, sem azt, hogy miként tud ragyogni, miután naponta hét emberre - négy kiskorúra és három felnőttre - főz többfogásos lakomát, gyereket és kutyát nevel, mindezt tökéletes frizurában és sminkben, de főleg: mosolyogva. Szóval, nem firtatom, hogy csinálja, csak azt, hogy kezdődött. Igaz-e, hogy Ungár Anikónak a varázspálcát az édesapja adta át?  

Menekülünk a magánegészségügybe  

A járóbeteg-ellátásra   2018-ban a magyar háztartások 234 milliárd forintot költöttek – ahogy mondani szokták, zsebből. Többet, mint az állam. A SOTE Egészségügyi Menedzserképző Intézetének igazgatóhelyettese szerint ez azt jelzi, hogy tarthatatlanul alacsony a vizsgálatokra szánt állami normatíva, hiszen a közszolgálati rendszer ma is körülbelül tízszer annyi beteget fogad, mint a magánintézmények. 

Lapozzon bele!

Versenyben a közfinanszírozásért  

Van egy erkölcstelen és perverz összefonódás a magánhaszon és a közpénz között. Az állami rendszerben jelentkező fizetőképes betegek krémjét az orvosok egy része kihozza a kórházból és a magánrendelőjében látja e.  Majd az itt kiszűrt betegeket visszatereli a drága és magánellátásban finanszírozhatatlan műtétekre az állami szektorba. Ott elvégzi az adófizetők kontójára az operációt, amiért ráadásul hálapénzt tesz el - mondja lapunknak a politikából korábban ismert Kóka János a Doktor 24 magánegészségügyi szolgáltató cég vezetője. 

Új adószabályok léptek életbe  

A kiterjesztett fürkészés több, mint egymillió vállalkozás egymás közötti ügyletét érinti. A mindent központosítani igyekvő Fidesz-kormány ezúttal is a gazdaság kifehérítésére hivatkozik. Korábban ugyan ezt a célt szolgálta az online pénztárgépek és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése is.  

Dilettánsok nyilaitól ments meg  

Ami a hun–magyar rokonságot illeti, erre csak ellenbizonyítékok vannak. A dolog ott kezdődik, hogy a két nép soha semmikor, sehol nem lakott egymáshoz még csak közel sem. Ez vitathatatlan tény, bár a dilettánsok számára nincsenek vitathatatlan dolgok. 

Úton Roxfortba, Narniába vagy Panembe  

A könyvek helyett az „élményt” a sorozatok adják – szerencsére egyre több a sikeres könyvből készül film, vagy sorozat. Ha pedig tetszik a sorozat vagy a film, nagyobb eséllyel keresik a könyvváltozatot is. Ezért az információszerzés mellett újra meg kell mutatni a fiataloknak, hogy egy-egy könyv legalább annyi élményt és szórakozást jelent, mint leülni egy film vagy egy sorozatrész elé. 

Új, XXI. századi nyugdíjrendszer kellene  

Még mindig nem lenne késő, hogy a kispénzű nyugdíjasok egyszeri, kb. 20-25 ezer forintos juttatást kapjanak – véli a szakértő. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője úgy látja, a járvány utáni helyzetben joggal elégedetlen az idős emberek többsége. 

Számítani lehetett a válságra  

A kormányzat egymás utáni gazdaságvédelmi akcióterveivel az a fő gond, hogy soha nem derül ki, mennyire voltak eredményesek, mert utókalkuláció nem készül. Így azt sem lehet megtudni, hogy hol voltak elhibázottak az elképzelések – mondja Csaba László közgazdász akadémikus. 

Libás jövőkép  

A gazdák többsége állítólag az utóbbi hónapokban a madárinfluenzára hivatkozva leölette a baromfi állományát, hogy ezzel megszerezze az állam által osztott kárpótlást. Az általuk várt összeg ugyanis magasabb, mint ami egy baromfiállomány fenntartásához szükséges, a maradék állományt pedig magasabb áron lehet értékesíteni. 

És megint menni kell  

Kulcsár, mint ellenséggyanús, polgári szemléletű személy került az ÁVH látókörébe. A verőlegényi minőségben is közreműködő vallatója egy, a haláltábort szintén megjárt ismerőse volt, akit megpróbált emlékeztetni a helyzet gyilkosan ironikus voltára, hogy tudniillik egy kommunistává lett meghurcolt zsidó üt itt egy másik meghurcolt zsidót. Ezzel azonban csak azt érte el, hogy még jobban megverték.

Tússzá váló betegek II.  

A családi orvosuk közbenjárására a beteg nagypapát sikerült ugyan áthelyeztetni a kórház egy másik tagintézményébe, de ez már nem volt elegendő. „A két hetes karantén első felének lejárta előtt a nagyapám elhunyt” – áll az olvasónk által írt levélben. 

A munkásosztály karanténba megy  

Az ember egyszer szabadságharcos, a következő pillanatban Marlboróban, márkahamisított kínai ajzószerben utazik, keréktömlőben hozza át a benzint Ungvárról. Csempészni újra lehet és kell, mert megnyitották a kishatárforgalom előtt az ukrán-magyar átkelőket. Szabad a pálya idénymunkásnak, csakhogy az idén „idény” nincsen, közmunka is csak korlátozottan van, pang a piac, nem termett elég alma, ami szedhető, silányocska. A csenevész turizmus is dögledezik. 

Párbeszéd kell az alapértékekről

A német kormány támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy az uniós források elosztását kössék a jogállamisági elvek megtartásához, hiszen ez alapvető feltétele a pénzek rendeltetésszerű felhasználásának. Többek között ezt hangsúlyozta kérdéseinkre adott írásos válaszában Andreas Peschke, a német külügyminisztérium európai főosztályának vezetője. 

A lebegtetett annektálás

Sok izraeli település létesült a nemzetközi közösség által megszállt területnek tekintett Ciszjordániában, ahol most mintegy félmillió izraeli él. A területet azonban hivatalosan eddig nem nyilvánították Izrael integráns részévé, nem terjesztették ki rá a zsidó állam teljes körű joghatóságát. 

A csecsenek feje

Ramzan Kadirov az 1994–96-os függetlenségi háborúban az oroszok ellen harcolt, majd atyjával, Ahmat-Hadzsi Kadirov muftival együtt átállt Moszkva oldalára, és a második csecsen háborúban (1999–2000) már volt bajtársai sorát ritkította. 2005 óta a másfél millió lakosú észak-kaukázusi köztársaság első embere. Címeinek, kitüntetéseinek számával talán még a néhai Elena Ceausescu idevágó rekordját is túlszárnyalja. 

Az erotikus operett

Az operett roppant erotikus műfaj. A primadonna és a bonviván őrülten lángolnak egymásért, de naná, hogy mindenféle akadály, ármány, féltékenység, rangkórság tornyosul eléjük, hogy végül sikerüljön ezeket félresöpörniük az útból, és bekövetkezzen a monumentális happy end, amely közben szenvedélyes dalra fakadnak. 

Leszállok a színházi vonatról

Én mindent megkaptam a pályámtól, a döntésemnek nem egzisztenciális, hanem mentálhigiénés okai voltak. Tizenhat éve foglalkozom színházzal, az életemben első helyre került, hogy színész vagyok, akit amúgy Dér Zsoltnak hívnak. Szeretném ezt megfordítani: Dér Zsolt akarok lenni, akinek van valamilyen szakmája, de nem ez határozza meg a személyiségét és az identitását.

 

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.