A vírus helyett az egészségügyet tesztelik – Ajánló lapunk 2020. április 23-i számából
Bűvészkedés a számokkal
Az ellátórendszerben fokozódik a bizonytalanság és a feszültség. Ezt állapítja meg Kásler Miklós miniszterhez írott levelében a Magyar Orvosi Kamara elnöke majdnem ötvenezer gyógyító képviseletében. Kincses Gyula szerint a járvány körülményei között szükségszerű, hogy átszervezzék az egészségügyet, ám ez az átalakítás most esetleges, ad hoc utasítások alapján zajlik, a célul kitűzött állapot az orvosok számára éppúgy ismeretlen, mint az ahhoz vezető út. A lapunknak nyilatkozó szakemberek mind úgy látják, hogy az eddiginél sokkal nagyobb nyíltságra és kevesebb bombasztikus bejelentésre lenne szükség.
Pánik és hamis biztonságérzet
Kettészakadt az ország. Vannak, akik a potenciális érintettség okán rettegnek a vírustól, és vannak, akik immunisnak vélve magukat hanyagul legyintenek a járványra. Vélhetően sem a pánikkeltés, sem a bagatellizálás nem volt célja az illetékeseknek, amikor elkezdtek részletes adatokat közölni az elhunytakról. Mégis, igencsak szélsőségesre sikeredett a kommunikáció hatása. Ha hallgattak volna, ezúttal nem ők, hanem mi maradtunk volna bölcsebbek. Nem szólva a jogi és a lélektani szempontokról...
Bírálat és retorzió
Elzárkózik a kormányzat a Horváth Aladárral való egyeztetéstől a leghátrányosabb helyzetű települések ügyében, miután a Magyarországi Roma Parlament elnöke, a Társadalmi Kerekasztal kezdeményezője – lapunknak nyilatkozva – bírálta Orbán Viktort.
Érettségi bármi áron
A középiskolákban gőzerővel készülnek az idei – túlnyomórészt csak szóbeli – érettségire. A kormány ugyanis a május 4-i kezdés mellett döntött. Sokak szerint ez túl korai, még veszélyhelyzet van, sok a bizonytalanság. Ám ez a jelek szerint mit sem számított egészen addig, míg Orbán Viktor be nem jelentette, hogy május 3-ra várható a járvány tetőzése. Érdekes – és fontos – kérdés: most változik valami?
Bűnözők a kibertérben
Ne ringassuk magunkat hamis biztonságérzetbe a karanténban, a bűnözők új módszerekkel és más platformokon támadnak. Jönnek a szájmaszkos csalók, a kamu fertőtlenítők és a kiberlenyúlások. Hogyan változik a bűnözés a járvány idején?
A gyerekek is áldozatok
A járvány szinte mindenhol ott van, felforgatta mindenki életét. A betegség hatásait különösen a gyerekek érezték meg, akik közösségbe egyáltalán nem járhatnak, ráadásul sokuk szocializációja is komoly veszélybe került. Az elveszett barátokat pedig sem az internet, sem a család nem képes pótolni. Duró Zsuzsa gyermekpszichológussal beszélgettünk.
Sántává váló ágazat
Az ingatlanpiac is áldozatul esett a koronavírusnak, a megszokott eladási és bérbeadási tranzakcióknak csupán a töredékét hajtják végre a piacon. Az építőipar egyelőre próbál kitartani, a nagyberuházások többsége még rendes ütemezéssel zajlik, de a munkavállalók egy része ott is utcára kerülhet. Nagy a bizonytalanság, egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy milyen kifutása lehet a válságnak. Eközben a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyonkezelője az éppen kibontakozó krízissel mit sem törődve megvásárolta Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégét.
Humorral a járvány ellen
Az 1918–19-es spanyolnáthajárvány óta nem kellett olyan katasztrófával szembenéznünk, mint a jelenlegi koronavírus-válság. A világ egy része – aki megteheti – otthon van, elkülöníti magát. Karanténban lenni pedig „nem embernek való”, hogy Justin Timberlake-et idézzem. Igaz, ő még hozzátette azt is: gyermeket nevelni ilyenkor szintén nem az. A humor egy cseppet mégis „emberibb” körülményeket biztosít a mostani krízis átvészeléséhez anélkül, hogy begolyóznánk az otthonainkban.
Német kultúrbuksza
Ötven milliárd eurót különítettek el Németországban pusztán arra a célra, hogy a művészeti ágazatot kihúzzák az egész társadalmat és gazdaságot sújtó válságból. A berlini szövetségi kormány és a parlament nagyszabású, átfogó intézkedéscsomagot dolgozott ki a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése érdekében, az újjáépítés és újrakezdés előmozdítására, az állampolgárok, a munkahelyek, a vállalkozások megvédésére. Külön figyelemre méltó, hogy a németek a materiális javak előállítása mellett a szellemi élet mozgásban tartását is fontosnak tartják, és bőkezűen kívánják finanszírozni.
Vírus és antiszemitizmus
A tel-avivi egyetem most közzétett éves antiszemitizmus-jelentése szerint a kifejezetten zsidók ellen elkövetett támadások száma világszerte már egyébként is 18 százalékos növekedést mutat az előző esztendőhöz képest, és a világjárvány a gyűlölködés további szításának a veszélyét hordozza magában. Bár az eddigi statisztikákban ez érthető módon még nem tükröződik, az izraeli elemzők szerint a zsidóellenes uszítás megjelenik európai szélsőjobboldali politikusok, ultrakonzervatív amerikai prédikátorok, anticionista értelmiségiek, illetve iráni állami hatósági személyek megnyilvánulásaiban.
Hackerek, kémek, katonák
A koronavírus-járvány világméretű megjelenése óta az álhírek terjesztése még a korábbiaknál is nagyobb helyet foglal el a különféle titkosszolgálatok tevékenységében. Ha hinni lehet a nyugati kémelhárító szerveknek és a médiának, akkor az orosz katonai hírszerzés a koronavírustól függetlenül már régóta élen jár az álhírek gyártásában, azzal a céllal, hogy egy-egy országban befolyásolja a közvéleményt, káoszt idézzen elő. Nem riad vissza az adatbankok meghekkelésétől és merényletek elkövetésétől sem.
Csatavesztés után
Nem sokat tudott róla a világ, de még Amerika sem 2016 előtt, annak ellenére, hogy már negyedszázada kongresszusi honatya volt a parányi Vermont államból. Washingtoni tolvajnyelven „backbencher” (hátsó pados) volt, akinek a politikai fősodorból utcahosszal kilógó felszólalásaira alig figyeltek oda. Bár „független” honatya volt, valójában a demokrata frakcióhoz tartozott.
