Elindult a versengés – Ajánló lapunk 2019. június 20-i számából

2019. június 19. 16:17 - szerző: 168 Óra

Elkezdődött a főpolgármester-jelölti előválasztás, s mára kissé letisztultak a célok, még ha az erőviszonyok nem is. A DK arra készül, hogy a legismertebb ellenzéki médiaszemélyiség előtérbe tolásával egyesítse az ellenzéki szavazótábort a fővárosban.

Macronizmus és Orbanismo

Harminc évvel ezelőtt a Hősök terén a szemünk előtt pattant szét a diktatúra rendszere, és vele az 1956-ról szóló hazugsága is – így fogalmazott Adam Michnik, a lengyel Szolidaritás Mozgalom egykori legendás vezetője, az ellenzéki Gazeta Wyborcza főszerkesztője a Nagy Imre Alapítvány múlt heti budapesti konferenciáján. Timothy Garton Ash, az Oxfordi Egyetem európai tanulmányok tanszékének professzora ezt azzal toldotta meg, hogy az 1989-es méltóságteljes újratemetéssel – ahol az akkori Orbán Viktor remek beszédet mondott – valójában a kommunizmus egész rendszere ért véget. Az ugyanis előrevetítette a berlini fal lebontását, Németország újraegyesítését, a Szovjetunió széthullását is. A brit történészt, akit korábban a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé választott, a mai Orbán Viktorról kérdezte Barát József, s véleménye nem túl hízelgő. 

Lapozzon bele!

Elindult a versengés

Elkezdődött a főpolgármester-jelölti előválasztás, s mára kissé letisztultak a célok, még ha az erőviszonyok nem is. A DK arra készül, hogy a legismertebb ellenzéki médiaszemélyiség előtérbe tolásával egyesítse az ellenzéki szavazótábort a fővárosban. A Momentum terve az, hogy kinyúljon olyan szavazók felé, akik valaha a Fideszre voksoltak, ezáltal hozva be Tarlós István regnáló főpolgármester előnyét, aki a Fidesznél népszerűbb a fővárosban. Karácsony Gergely is azért készül pártbéli tisztségének feladására, hogy minél szélesebb körben vonzó jelölt lehessen. Puzsér Róbert pedig a kormányoldali és az ellenzéki elit ellen egyaránt fellépne – a kérdés csak az, ki marad akkor mögötte – írja elemzésében Lakner Zoltán. Tény, hogy egy hét múlva már bölcsebbek leszünk, addigra eldől, mennyire írta át az ellenzéki erőviszonyokat az EP-választás sokakat igencsak meglepő eredménye. Kálmán Olga abban bízik, hogy éppen eléggé. Ónody-Molnár Dóra kérdésére az előválasztáson a DK támogatásával elinduló független jelölt azt mondja, a főpolgármester legfontosabb feladata az, hogy hitet adjon e csaknem kétmilliós közösségnek. Szerinte sok mindent meg tudna változtatni, mert NER ide vagy oda, „ha Budapest polgárai megválasztanak egy ellenzéki főpolgármestert, akkor nem teheti meg a kormány, hogy ezt figyelmen kívül hagyja. Egy ekkora politikai legitimációt egyszerűen nem hagyhat figyelmen kívül egyetlen kormányfő sem”. Kálmán Olga elmondta: nem csak úgy belesodródott az eseményekbe, hanem hosszú töprengés után volt egy olyan pillanat, amikor azt érezte, nem bocsátaná meg magának, ha nem cselekedne.

Ez a hajó már elment

Csak hosszú évek múltán kerülhet pont a Hableány tragédiájának végére, de akkor is csak büntetőjogilag, mivel végeláthatatlan kártérítési perek indulhatnak. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász szerint nem lenne szerencsés a felelősséget bármilyen módon áthárítani a sétahajó kapitányára, aki a halála miatt már nem tud védekezni, igaz, a bűnösségére jelenleg nem is utal semmilyen adat. Magyar György ügyvéd szerint, ha a Viking Sigynt átfestették, az felveti a bűnpártolás gyanúját. Kollégánk, Pungor András felszállt a Szent Flórián fedélzetére, arra a hajóra, amely az egyik bázisa volt a Hableányt mentő csapatoknak. A katasztrófavédelmi szakemberek azt mondják, a szabályok szerint a vízi balesetek közelében lévő hajóknak azonnal meg kell kezdeniük a mentést. Ők is a helyszínre siettek, amint megkapták a jelzést. Állítják, kész csoda, hogy egy ilyen tragédiának egyáltalán voltak túlélői.

Kivégzett értelmiség

Az író legutóbbi nagyregénye, a Kitömött barbár Aegon művészeti díjas kultkönyv lett. A siker után sokan azt várták, hogy újabb történelmi regényt ír Péterfy Gergely. Ám az idei könyvhétre megjelenő új regénye, bár visszatekint a 20. század traumatikus magyar múltjára, sokkal inkább a jelenhez kapcsolódik. A címe – A golyó, amely megölte Puskint – metaforikusan a kultúra és az értelmiség kivégzésére utal. Családtörténeteken keresztül a mai kultúrharc eredetét keresi. A szerzőtől Sándor Zsuzsanna azt is megkérdezte, mit gondol arról, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi erőközponttá alakul, s miért olyan nagy a csend erről az irodalmi közéletben.

Üdvözlet a győzőnek

Egy autóban, három papagáj és a család közé szorulva, épp az állatorvoshoz indulva tudta meg Rainer M. János, az 1956-os Intézet egykori főigazgatója, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) osztályvezetője, hogy a munkájának és az intézetének vége. Széchényi neve számos áttétellel többször is fölbukkan a kultúrharcban. E családi névhez kötődik a függetlenségének fölszámolása előtt álló MTA éppúgy, mint az OSZK (1802), melynek szervezeti keretéből június 15-i hatállyal kivonták az ’56-os intézetet és a hozzá kötődő életrajzgyűjteményt. Az intézet a Veritasba olvad. Az intézetnek, a rendszerváltás gyermekének ezzel valószínűleg vége. Buják Attila írása.