Ajánló lapunk november 25-i számából

Választási csata a pandémia árnyékában

Sietős lett a választási törvény módosítása, ugyanis a 2022-es szavazás előtt legkésőbb 2021 januárjáig lehet módosítani a szabályokat. Márpedig tavaly ősszel, az önkormányzati választáson kiderült, az ellenzéki összefogás kínos meglepetéseket okozhat a kormánypártoknak. Gulyás Gergely miniszter úgy magyarázta a változásokat, a javaslatnak egyetlen célja van, a kamupártok dolgának megnehezítése, szerinte ugyanis a törvényjavaslat semmilyen formában nem érinti az ellenzéki pártok összefogását.

Orbánnal szemben, az unió mellett

A brüsszeli vitákkal párhuzamosan felmérés készült arról, hogy mennyire ártott a válság pénzügyileg az EU-s polgároknak, támogatják-e a költségvetést, illetve milyen fontosnak tartják a jogállami feltételeket.

Ki zsarol kit és mivel?

Magyarország és Lengyelország a dolgok pillanatnyi állása szerint megvétózza azt, amivel pedig nagyon is egyetértene – hiszen akadályozza az uniós pénzek kifizetését önmagának és a többi EU-tagnak is. Azért teszi ezt, mert nem áll módjában vétót emelni azzal szemben, amivel viszont nem ért egyet, nevezetesen, hogy ezt a kifizetést jogállamisági feltételekhez kössék. Ki nyeri a pókerpartit? A legrutinosabb játékos, vagy pedig az, akinek jobb lapjai vannak?

Sunnyogás a disznóhajtások körül

Komoly problémákat okozhat a vadászatra jogosult szervezeteknek, a természetnek és társadalomnak is, ha nem tarthatók meg azok a társas vadászatok, amelyek a vadgazdálkodást végző társaságok bevételi forrásai.

„Nekem nem volt kétségem”

A világ most arra a két vakcinára vár, amelyről eddig a leggyorsabban derült ki, hogy 90-95 százalékos biztonsággal veszi fel a harcot a koronavírus ellen, és megállíthatja a járványt. Mindkettő a módosított mRNS-technológián alapul, amelyet egy magyar és egy amerikai tudós, Karikó Katalin és Drew Weissman immunológus dolgozott ki a Pennsylvaniai Egyetemen, és 2005-ben szabadalmaztatott. A módszer egyébként más betegségek gyógyítását is forradalmasíthatja hamarosan. Karikó Katalin a 168 Órának azért is szólalt meg, mert tudja, hogy felelőssége van: a vírustagadóknak és az oltáselleneseknek könnyű a dolguk, nem kell kutatniuk, laborban dolgozniuk, csak mondják a magukét.

Meglepetés a huszonegyedik napon

Huszonhárom napja jelentkeztek az első tünetek, az első öt nap után a mentális terhelés és a bezártság volt a legrosszabb. Amikor pedig már minden jónak tűnt, nagyon furcsa, új tünetek jelentkeztek. A gyógyulás után jöhet a hosszú-koronavírus?

Válság előtt, COVID után

Reggelente még fájós fejjel ébred, gyenge, és néha szédül. De kopogjuk le, megúszta, szerencsére a család is jól van. Nem vágyakozik – ahogy csúfondárosan mondja – a COVID-celeb szerepére. Az jólesett neki, hogy volt munkahelye, a Klubrádió felhívta. A helyzet esetünkben hasonló, a polgármester – le sem merem írni, hány éve – a 168 Óránál is dolgozott. A járvány, a vész megragadhatóbb, ha személyes ismerősünk találkozik vele. Nem is beszélve arról, ha a lábadozót idekinn csupa rossz hír várja. Az önkormányzatok szorongatása, az iparűzési adó várható részleges megvonása Józsefváros büdzséjét is fenyegeti. A történetben sok minden összeér. Járvány, hazai valóság, szédülés, láz, fejfájás. A László Kórházból szabadult Pikó Andrással, a VIII. kerület ellenzéki polgármesterével beszélgettünk.

Trump végjátéka

Az Egyesült Államok mint megbízható szövetséges jó hírnevének a helyreállítását várják az elemzők a washingtoni diplomácia leendő új vezetőjétől. Joe Biden, a megválasztott demokrata párti elnök állítólag az édesanyja révén félig magyar Antony Blinkent, Donald Blinken volt budapesti nagykövet fiát választotta maga mellé külügyminiszternek.

Kétesélyes iparűzési adó

Nagy vihart kavart, hogy Parragh László kamarai elnök az önkormányzatok bevételeinek fontos hányadát alkotó iparűzési adó felfüggesztését javasolta a kormánynak. Még a fideszes polgármesterek is aggodalmukat fejezték ki. A jövő évi költségvetésben még nem szerepel ez a tervezett változás, így elképzelhető, hogy a kormány nem támogatja az ötletet.

Lelket verni az örményekbe

Moszkva a saját hátsó udvarának tekinti a Kaukázust, de ez az udvar túl nagy ahhoz, hogy rendben tudja tartani. Most éppen az a feladat, hogy biztosítsák a köznyugalmat Örményországban, miután a török segítségre támaszkodó Azerbajdzsán tönkreverte Jereván hadseregét, és – az örmények lakta Karabah enklávé egy részének a kivételével – visszaszerezte az örmények által évtizedek óta ellenőrzött, de mindvégig sajátjának tartott területeket.

Szankciók vagy atomalku?

„Továbbra is hatékony az iráni rezsimmel szemben érvényesített, Maximális Nyomás elnevezésű kampány” – tweetelte büszkén a minap a most még hivatalban lévő amerikai republikánus kormányzat külügyminisztere. A probléma csak az, hogy ez a „hatékony” nyomás sem tudta térdre kényszeríteni az atombomba előállításán ügyködő iszlám köztársaságot, és csak veszélyesebbé tette a világot.

„Rettenetesen utáltam a szélsőségeket”

Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező nyolcadik könyve nemrég jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában. A címe: 88. Ez az éveinek száma. A karantén alatt sok mindenről eltöprengett, nem csak színházról, és 88 különböző tárgyú gondolatát szedte össze. Erről is kérdeztük.

Van, aki itt tölti az éves szabadságát

November 25–29. között rendhagyó módon, online, a Toldi Távmoziban rendezik meg az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál első felét. Hogy pontosan mit is jelent ez, arról a rendezvény főszervezőjét, Kreet Paljast kérdeztük.