Ajánló lapunk december 2-i számából

2020. december 1. 11:00 - szerző: 168 Óra

„Soros György a liberális Führer… Európa Soros György gázkamrája… Mi vagyunk az új zsidók” – néhány citátum Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának legutóbbi publicisztikájából. Lapzártánkkor már több ezren követelik a távozását – ilyen esetekben Orbán rendszerint kiáll az embere mellett.

Enyhíteni a kórházak terheit

Lapzártakor még mindig gyorsuló ütemben terjed a koronavírus. Naponta érkeznek rekordadatok a fertőzöttekről, a halottak számáról, a kórházban ápoltakról és azokról, akiknek válságosra fordult az állapotuk, gépi lélegeztetésre van szükségük. Az intenzív osztályokon ágyak és gépek vannak, egyelőre elég az orvos is, de szakápolókból és segédápolókból jelentős a hiány. Új és új COVID-osztályokat kell megnyitni, ami veszélyeztetheti a krónikus betegek gondozását és az alapellátást. Minden olyan lehetőség számít, amely enyhítheti a járványosztályok egyre nyomasztóbb terheit.

 

Döntések életről, halálról

Indulatoktól, személyeskedéstől sem mentes szakmai és sajtóvitákat váltott ki az utóbbi napokban a Magyar Orvosi Kamara áprilisban kiadott etikai ajánlása arról, mit lehet tenni, ha szűkösnek bizonyulnak az egészségügy erőforrásai, és választani kell, hogy melyik COVID-beteget mentsék meg. Az Észak-Olaszországban tavasszal kialakult katasztrofális állapotok tanulságai alapján összeállított dokumentumról a járvány első hulláma után elmaradt a vita. Ellenzői a sajtóban a mostani, nehezebb helyzetben álltak elő. Azt állítják, hogy a kamara az eutanáziát propagálja, sorsolással szeretne dönteni életről-halálról. Valójában minden orvos tudja, hogy a napi gyakorlatban mindennaposak a „puha eutanázia” elhallgatott esetei, és hogy az igazi sorskérdés most egészen más: honnan lesz személyzet a gépekkel lélegeztetett betegek forgatására?

 

Ez még nem a fellélegzés

Lapzártánkig a világon több mint 62 millió ember fertőződött meg igazoltan a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig közelített a másfél millióhoz. A járvány leküzdéséért folyó küzdelem legfontosabb európai híre az elmúlt héten az volt, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalattal az oltóanyag beszerzéséről szóló szerződést. Európa bizonyos részein – főként nyugaton – a járvány most jobbára visszavonulóban van, egyes térségekben viszont tovább tombol a második hullám.

 

Paradigmaváltást hoz a pandémia

Nem volt jó ötlet, hogy Magyarország az EU-n kívülről vett fel hitelt, és az uniós költségvetés vétójának is meg lehet a böjtje – mondta lapunknak Lord Robert Skidelsky közgazdász, a Warwicki Egyetem emeritus professzora, a brit parlament felsőházának tagja.

 

Kinek van hitele?

Magyarország legutóbbi hitelfelvétele középpontba állította azt a kérdést, hogy kinek milyen hitele van. Magyarországot a jelek szerint stabilnak tekintik a nemzetközi pénzpiacokon, és ennek jelentős a hozadéka is. Amit viszont a miniszterelnök ehhez a pénzügyi tranzakcióhoz hozzátett, az megkérdőjelezheti szavainak hitelességét. Két szakértővel beszélgettünk erről.

 

Eljött az alkuk ideje

A tavaszi kijárási korlátozás az új lakások piacát is megviselte. Nemcsak az új otthonok építése esett vissza, hanem a lakásárak is mérséklődtek, elsősorban Budapesten.

 

Románia: járvány és koalíciós kényszer

Óvatos újságírók fordulata: még teljesen megjósolhatatlan, ki nyeri a parlamenti választásokat. Ez esetben néhány hete, a politikai-jogi birkózás közepette, még az sem volt biztos, hogy Romániában valóban december 6-án járulnak az emberek az urnákhoz. Ha járulnak. Mert ez a másik nehezen felmérhető tényező, hogy kik és mennyien maradnak távol a fertőzés veszélye miatt, és elsősorban melyik oldal szavazói, az inkább erdélyi és városi, bukaresti jobboldali bázis, vagy a főképp a hegyeken túl, a déli megyékben élő, hagyományosan inkább baloldali voksolók.

 

Jogállamisági vita: Európa későn ébredt

Bár a jogállam fogalma egyértelmű, Magyarországon nem az. A CEU Demokrácia Intézete az online keretek közé kényszerülő Kutatók Éjszakáján taglalta a jogállamiság kérdését, Magyarország és az EU vitáját.

 

A németek tekintélye

Az Európai Parlament, illetve az uniós tagállamok meghatározó többsége hallani sem akar arról, hogy újratárgyalják azokat a feltételeket, amelyek összekapcsolják az EU által a tagországoknak nyújtott támogatásokat a demokratikus elvek tiszteletben tartásával.

 

Megadás és hálaadás

Felszabadult légkörben költhette el a közéleti kérdések iránt érdeklődő családok többsége a hálaadás napi pulykasültvacsorát áfonyaszósszal és krumplipürével, hiszen Donald Trump lényegében megadta magát: az amerikaiak legbensőségesebb ünnepének előestéjén videokonferencián köszöntötte a csillagos-sávos lobogót szerte a világban szolgáló katonákat, és kijelentette: az elnökválasztáson tömeges csalások történtek ugyan, de ha az elektori testület Joe Biden demokrata párti jelöltet választja, akkor átadja a Fehér Házat.

 

Műemlékileg védett tudatlanság

A múlt század közepe óta szinte évtizedenként átalakultak az oktatási koncepciók, de mindegyik indoklásában ott szerepelt: változások kellenek, hogy az iskola megfeleljen a társadalom gazdasági és szakmai kihívásainak. 1984-ben a Gazsó Ferenc nevével fémjelzett reform ebben a szellemben az iskolák működésének szabadságát helyezte az előtérbe, 1993-ban a tantervi döntéseket az iskolákra bízták, 2003-ban a Nemzeti alaptanterv (NAT) az oktatási rendszer prioritásait és eszközrendszerét korrigálta. 2011-ben egy máig tartó paradigmaváltás indult el azzal, hogy a köznevelési törvény 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát. Útkereszteződéshez érkeztünk – fogalmazták meg a Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság online konferenciájának vitaindítójában: másfajta munkaerőt kíván a gazdasági versenyképesség, mint amilyet a hazai iskolarendszer jelenleg kitermel.

 

Érzékeny és érzékenyítő témák

Minden transznemű átváltozása egyedi – közli az inzert a Transzneműség című film nyitóképeként. A Kansas Cityben rögzített képsorok négy gyermek életét kísérik végig öt éven keresztül. Mindannyian eltérő szociális vagy etnikai, be- és elfogadói háttérrel rendelkeznek, csupán az a közös bennük – az egyiküket leszámítva –, hogy mindkét szülőjük részéről feltétlen támogatást élveznek.