Agymosó szakértők a képernyőn
Agymosó stúdióhuszárok
Beszélő fej, írástudó, pundit – így nevezik az angolszász médiavilágban a modern hírműsorok sztárját, a „szakértőt”. A korábbi politológus–alkotmányjogász–közgazdász-szentháromság magyarországi uralmát a migránsválság kezdete óta megtörte a nemzetbiztonsági szakértők nyomulása. A szakértők sokfélék, múltjuk, képzettségük és elkötelezettségük is változatos. Akad köztük egykori kommandós, kutató, stratégiai tanácsadó, leszerelt rendőr, nyugalmazott titkosszolga is. Politológus hangyabolynyi van, nemzetbiztonsági kommentátor kevés – ők is megoszlanak az egyes médiumok között, néhányukat szinte kizárólag a kormány által megszállt képernyőkön látni. Nem véletlenül: Földi László, Nógrádi György, George Spöttle vagy éppen Gorka Sebestyén nemzetbiztonsági tanai minden szempontból NER-kompatibilisek. Hogy igazat mondanak-e, helyesen látják-e a folyamatokat, másodlagos: a nyilvánosság önmagában legitimálja a szakértőt, a képernyő tekintélyt ad. Amivel vissza is lehet élni. Hammer Ferenc médiakutató szerint a szakértői állomány minősége fokozatosan idomul a média minőségéhez. Ha egy médiarendszer kiegyensúlyozott, akkor minden úgy működik, ahogy működnie kell, ha a média vacak, a szakértők is pocsékabbak – állítja Hammer. Ettől persze még népszerűek. Legalábbis Nógrádi György lapunknak büszkén sztorizott: „Járom a világot, sikereim vannak. Évente kétszázötven tévészereplést abszolválok. Előadásaimon a folyosón is ácsorognak az emberek.” Összeállítás a 168 Órában.
Pléh Csaba a magyar szputnyiksokkról
Jajgathatunk persze, hogy hová lett a régi kultúra, Vargas Llosa például könyvet is írt arról, hogy az internet tönkreteszi az embert, lehetünk kultúrpesszimisták, de az nem segít. Nem lehet visszaforgatni az időt – mondja Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész, az MTA közoktatási bizottságának felkért elnöke. Azt ígéri: a grémium a korábbiaknál aktívabban kívánja felhívni az oktatás ügyével kapcsolatos tudományos evidenciákra a társadalom és a döntéshozók figyelmét. Aki kérdez: Ónody-Molnár Dóra.
Szépen eltakarodik a háziorvosához
Az orvosi ügyeleteknek jó, ha a felében rendel orvos, aki ráadásul sokszor csak papíron van jelen. Az ügyeletes doktorok óránként nettó ötszáz–ezerötszáz forintért dolgoznak, akad, aki három napon át megállás nélkül. Eközben van olyan ügyeleti hely, ahol több millió forintos nyereséget tesz zsebre a szolgáltató. Abszurd rendszer ez, amelyben egyre sorjáznak a botrányok az ellátás hiánya vagy színvonala miatt. A szakemberek szerint ki kell mondani: szükségtelen az ezer sebből vérző ügyeleti ellátás jelen formában történő fenntartása. Cikkünk a 168 Órában.
Az árnyék nélküli ember
Családi felvételek alapján forgatott dokumentumfilmet Rákosi Mátyás száműzetésben töltött utolsó másfél évtizedéről Bartal Csaba történész, szerkesztő, rendező. A Los Angelesben, Moszkvában és Varsóban is díjazott munka nemcsak különleges képeket tár a nyilvánosság elé, hanem szakértők segítségével értelmezi Rákosi sorsát és bukottságának korszakát. Lakner Zoltán cikke.
Csillagok olvadása
Újabb csillagászati világszenzáció született, s ennek fontos magyar vonatkozása is van. Az amerikai LIGO és az európai Virgo obszervatóriumokban egyaránt észleltek egy körülbelül 130 millió évvel ezelőtti kozmikus eseményt, amelyben két neutroncsillag összeütközött és egymásba olvadt. A felfedezés választ ad a gammasugarak keletkezésére és arra is, honnan származik az arany. Megtudhatjuk majd, miként tágul a világegyetem. A felfedezés egy új multimessenger csillagászati technikának is köszönhető. Ennek kidolgozásában meghatározó szerepe van két magyar származású fizikusnak, Márka Szabolcsnak és feleségének, Márka Zsuzsának. Márka Szabolcs telefonon elsőként a 168 Órának nyilatkozott a legújabb tudományos világsikerről.
