A nagy túlélő – Ajánló lapunk 2020. február 13-i számából
Csak a kudarcokat egymásra halmozó demokrata pártvezetők mantrázzák rendületlenül, hogy az impeachmenteljárás a maga pőre mivoltában mutatta meg, leplezte le Donald Trumpot a közvélemény előtt. Nagyon kevesen gondolják, hogy ez elég lehet az elnökváltáshoz. Trump ugyan sokak szerint valóban erkölcsi hulla, ám neki tulajdonítják a gazdaság jó állapotát, és a széles néprétegekkel sokkal jobban megtalálja a közös hangot, mint a szabadságeszméről és emberi méltóságról szép szónoklatokat tartó, de egymással civakodó tanácstalan demokrata párti vezető értelmiségiek.
Címlapon
Donald Trump nem csak, hogy megnyerte az ellene indított szenátusi csatát, de népszerűsége is felment csaknem három százalékkal. Még nem dőlhet hátra, de javultak novemberi újraválasztási esélyei.
DOKU
A hamis hírekkel, üzenetekkel a technika már nem tudja tartani a versenyt, hiszen maga generálja a fake news és a deep fake megjelenését – és ki tudja, mikor jön el a háromdimenziós emberi klónok, a Mátrix korszaka. A hamis világ továbbépítésének csak az önmérséklet, a belátás szabhat korlátot. Ezek pedig a modern emberre a legkevésbé sem jellemző tulajdonságok.
Előrehozott büntetésnek nincs helye
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) új elnöke, Senyei György Barna békét és rendet szeretne a bíróságokon, enyhítené az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) kialakult feszült viszonyt. Az elnök egy újságírókkal tartott háttérbeszélgetésen azt is elmondta: a mennyiségi szemlélet helyett a jövőben az ítélkezés minőségére helyezné a hangsúlyt. A lapunknak adott interjúban a bíróságok központi igazgatási rendszerének vezetője elemzés után ígért választ kérdésünkre: mi lehet az oka annak, hogy egy nemzetközi vizsgálatban minden második hazai ügyvéd aggályosnak vélte a magyar bíróságok ügyelosztását?
Harcok közben – méz a madzagon
A következő napokban felpörögnek az események. A parlament ülésszakát készíti elő a Fidesz-frakció. Aztán pedig megtartja hagyományos évértékelő beszédét Orbán Viktor. Lapunk megjelenésével egy időben és utána is olyan fejleményekre lehet tehát számítani, amelyek várhatóan alapjaiban határozzák meg az idei belpolitikát.
A válság árnyékában
álság jön, válság közeledik – suttogják pénzügyi guruk. A túlfűtött állapotban lévő világgazdaságban lassan letelik a bűvös tizenkét, válság nélküli év, közeledik az elszámolások kora. A pénzügyi kormányzat elővigyázatossági csomagokat szerkeszt. Mindenkinek van három jó ötlete. A jegybank elnöke új aranykorról álmodik. Kiállja-e a szavatossági próbát a tíz éven át pénzesőben fürdő Orbán-kormány? Csaba Lászlót, a CEU és a Corvinus egyetem professzorát kérdeztük.
Kultúrharc és Trianon
Olvasom, látom a nálunk kiújult kultúrharcot (színházak), mi több, benne élek, és nem mellékesen beléptünk a trianoni szerződés aláírásának centenáriumába. A kettő összefüggéséről szeretnék szólni, s tetszőleges kiindulópontként a 24.hu Romsics Ignác történésszel készített interjújának (2018. VII. 30.) lényegre tapintó címét választottam: Romsics Ignác a kultúrharcról: ki szólhat Trianonról, és hogyan?
Mérgezett levegő
Alig hihető, de Magyarországon hasonlóan szennyezett a levegő, mint a túlhajtott pekingi iparvidéken: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint hazánkban ezer lakosra olyan sok halálos áldozat jut a légszennyezettség miatt, mint Kínában. 2018-ban összesen százharmincegyezren haltak meg itthon, és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mérése szerint ebből tizenhárom-tizennégyezren tovább élhettek volna, ha nem lenne ennyire rossz a levegő minősége.
Siettetik a választást
A magyarországi politika fordulatain edzett megfigyelő is elképedve próbálja nyomon követni, ami tőlünk keletre történik, mert arra a nagyvilágon sem akadt túl sok példa, hogy egy kormány öngyilkos lesz, igaz, abban a hitben, hogy hamarosan feltámad. A furcsa történések mögött ott húzódik az elnök frusztrációja és ambíciója – vagyis a kérdés, hogy kialakul-e Romániában is centrális erőtér.
Szeszcsempészek öröme
A napokban volt száz éve, hogy az Egyesült Államokban bevezették a szesztilalmat, ami – legalábbis Winston Churchill szerint – „az emberiség története elleni merényletet” jelentett. A tizenhárom évig érvényben volt törvény csökkentette ugyan az alkoholizmusban elhunytak, a részegen bűnözők és a munkából hiányzók számát – viszont a szeszcsempészbandák harcai, a hamisított italok és a tömeges korrupció veszélyesebbé tették Amerikát.
Vetélkedő etetéssel
A konkurenciaharcban a jelek szerint az etika és a tisztesség nem mindig játszik vezető szerepet. Hihetnénk, a néző profitál abból, hogy az országosan fogható kereskedelmi csatornák nemcsak versenyeznek egymással, hanem meg is próbálják lenyomni a másikat. Ha jó műsorokat kap, ráadásul választhat is közülük, akkor persze a közönség örülhet. De ez feltehetően nem a fő szempont ebben a viadalban.
Stabil menedék
Nemrég jelent meg Gergely Ágnes Kossuth-díjas költő, író, műfordító újabb verseskötete, a Még egyszer Firenzébe. A cím szimbolikusan utal arra is, hogy a szerző hosszabb betegség után térhetett vissza a művészetbe, a költészetbe. Egy évig nem tudott írni, pedig számára a versírás a legfőbb kapaszkodó. Úgy érzi, gyógyulása azt is jelenti, hogy dolga van még az életben. Új verseiben a tökéletes forma, a pontos ritmus egy befelé táguló világot nyit meg. És ez a világ szépségével az olvasót is rabul ejti. A költő abban az évben született, amikor Hitlert kancellárnak választották meg. Arról is kérdeztük őt, hogy a múlt bűneit meg lehet-e bocsátani.
