2019/5 Mi vagyunk az Audi

2019. január 30. 10:25

Az Audi független szakszervezetének győri sztrájkja a látszat ellenére nem lokális ügy. A rendszerváltás utáni Magyarország legkomolyabb, jól szervezett, 168 órásra tervezett munkabeszüntetése olyan globális kérdéseket vet föl, hogy mekkora bérkülönbözetet fogadnak el a Kelet-Európában ugyanabban a munkakörben dolgozók a nyugati kollégáik keresetéhez képest.

A másik oldalról pedig: vajon megéri-e egy multicégnek újabb beruházásokat hozni és az eddigieket fejleszteni olyan országokban, amelyekben már kevés a munkaerő, és ha teljesítik a szakszervezet követeléseit, akkor a költséghatékonyságukkal együtt a versenyképességük is romlik? Segít-e az úgynevezett rabszolgatörvény a rugalmas munkaidő törvényes kitágításában – ami az autógyárak elemi érdeke –, vagy éppen az emiatt kialakult közfelháborodás hozza felszínre és teszi megkerülhetetlenné a bérfeszültségek enyhítését? Hajba Ferenc írása.

Lapozzon bele!

Régi-új gazdagok

Korszakváltás, szintlépés, generációcsere – jelentős változások zajlanak a magyar milliárdosok körében, amit ha teljes egészében nem is, irányvonalaiban elég pontosan lehet követni a leggazdagabbak évről évre közzétett listáiból. Látványos például, ahogyan a politika felülírja a gazdasági racionalitást, és a semmiből emel fel embereket vagy tüntet el olyanokat, akikről azt lehetett hinni, hogy a vagyonuk szilárd és megingathatatlan. Demján Sándor tavalyi és Andy Vajna januári halála olyan kérdéseket is felvet, vajon mi történik a birodalmakkal, ha az azokat irányító meghatározó személyiség nincs többé. További probléma, hogy Magyarországon az elit nem tölti be a mintaadó funkcióját – ezt állítja Kristóf Luca szociológus, elitkutató. Úgy véli, a politikai elit tagjai nem építik és erősítik a demokráciát, a leggazdagabbak között pedig egyre inkább jelen vannak a NER-lovagok, akik a vagyonukat nem piaci teljesítménnyel szerezték. A kutató azt mondja, a nemzeti burzsoázia felemelkedése olyan mértékű és annyira látványos, hogy elnyomja azt, ami korábban történt. Az, hogy Mészáros Lőrinc a semmiből három év alatt hozta be Csányi Sándort, szinte már jó színben tünteti fel a korábbi garnitúrákat. Kristóf Luca kutatásai szerint mindenki, így még a Fidesz-szavazók is tudják, hogy a NER-lovagok politikai kapcsolataik révén gazdagodtak meg, de ez a tény senkit sem zavar. Ráadásul a kulturális elit olyannyira erőtlen, hogy nincs igazi véleményformáló szerepe, holott nagyon nem mindegy, milyen mintát kap a társadalom a saját elitjétől, az ugyanis viszonyítási alap a mindennapok megéléséhez. Szabó Brigitta összeállítása.

TGM

Ne nagyon hetvenkedjen az ember, ha elmúlt hetven. A közönség mégis valami ilyesmit vár. Tamás Gáspár Miklós születésnapján a lapokat interjúözön árasztotta el. Hogy írásunk hőse öregszik – és a hiúság vétke sem idegen tőle –, a felvételeken rosszul palástolt meghatottság is bizonyítja. Kolozsváron kisebb konferenciát szerveztek a tiszteletére, Budapesten egy kis klubban, baráti körben tisztelegtek előtte. Az életút fontos és érdekes, ha úgy vesszük, már közkincs: a politikai cselekvés filozófiai megalapozásának véget nem érő folyama. Cikkek és médiaszereplések halmaza. A közönség pedig számon tartja a manírokat. A híres sétapálcát. A csokornyakkendőt. A szivart. Gazsi a közönséget harminc éve ingerli, provokálja és szolgálja. Valahogy úgy vagyunk vele, mint a függő a kokainnal: zavar, de nem bírunk leszokni róla. Mielőtt bármit is leírunk róla, szögezzük le: nagy arc, nagy ember, a rendszerváltás korának klasszikus alakja. Buják Attila portréja.

Kutyasétáltatás csak engedéllyel

Szerintem a fő probléma nem az egyenlőtlenség, hanem a mobilitás. Ha a mobilitással nem lenne probléma, akkor a növekvő egyenlőtlenség, vagyis bizonyos szektorokban a bérek növekedése arra ösztönözné az embereket, hogy képezzék magukat – mondja lapunknak Isztin Péter közgazdász. Szerinte nem feltétlenül igaz az a közkeletű állítás, hogy a kormányok a felső egy százalék érdekében politizálnak. Vajon a videojátékok elcsábítják-e a fiatal munkaerőt, és jobban tanulnak-e a hátrányos helyzetűek, ha fizetnek nekik? Ónody-Molnár Dóra interjúja.

Ne a készen kapott válaszokat szajkózzák

Azt szeretnénk megértetni a fiatalokkal, hogy bonyolult társadalmi problémákra nincsenek egyszerű válaszok, aki könnyű és gyors megoldásokat kínál, becsapja őket – nyilatkozta a 168 Órának Takács Gábor színész-drámatanár, a Színházi politika # politikai színház című nemrég megjelent tanulmánykötet egyik szerzője. A több mint két évtizede színházi neveléssel foglalkozó Káva Kulturális Műhely vezetője azt mondta, nem akarják előírni a diákoknak, hogy mit gondoljanak egy-egy fontos kérdésről, csak azt szeretnék, hogy önálló, tudatos, saját maguk által végiggondolt válaszaik legyenek. Arról is kérdeztük, vajon nem kerül-e óhatatlanul összeütközésbe a NER-rel egy olyan társulat, amely önálló gondolkodásra, kritikai szemléletre, a készen kapott, leegyszerűsített válaszok felülbírálására buzdítja az iskolásokat. Takács Gábor elmondta azt is, mit gondol a hatásvadász színházi eszközöket alkalmazó politikusokról. Aki kérdez: Cseri Péter.