2018/46 Tiborcz még több ezer milliárdba kerülhet

2018. november 14. 13:37

Magyarország lehet a következő uniós költségvetés legnagyobb vesztese, köszönhetően Orbán Viktor miniszterelnök családjának, így vejének is. Az Elios-akta itthoni eltussolási kísérlete átlátszó Európa számára, ráadásul olaj is a tűzre: különös uniós egység jöhet létre az intézményesült korrupcióval szemben.

Mindezt Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának (CONT) elnöke is megerősítette a 168 Órának. Úgy látja, a Tiborcz-ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapításai továbbra is érvényesek.

Lapozzon bele!

Álhírgyártás nagyüzemben

Három év alatt a semmiből a kormánypropagandának sikerült eljuttatnia egy klasszikus fake newst, egy összeesküvés-elméletet oda, hogy ma már a magyarok több mint fele elhiszi, Soros György menekülteket akar Európába szállítani – derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet idén ősszel készített a Medián a Political Capital megbízásából. A kutatás meghökkentő eredményeinek okait keresve annak jártunk utána, miként sikerülhetett az elmúlt években szintet ugrania a politikai kamugyártásnak, és gátat lehet-e még egyáltalán szabni a hamis konteók áradatának. Szinte reménytelen a küzdelem, mert az álhír olcsó, fénysebességgel terjed, ráadásul a bal- és a jobboldalon egyaránt imádják az összeesküvés-elméleteket. Igaz, csak a másik oldalra vonatkozókat. Cseri Péter írása.

Szemét ügyek: több mint hulladékgazdálkodás

A szemétkérdés üzlet és politika egyben. Gondoljunk csak arra, amikor évekkel ezelőtt a nápolyi polgármester-választás idején hegyekben állt a szemét az utcákon, mert a hulladékkezelést végző maffia így akart nyomást gyakorolni a politikára, illetve a lakosságra, hogy a „megfelelő” emberre szavazzon. A szemetet a helyi maffia, a Comorra vezetője aranynak titulálta. Ami alatt valójában a lerakást, a szállítást, az uniós támogatásokat, valamint az ökoszektor nyújtotta pénzmosási lehetőségeket értette. Egy másik olasz maffia, a Cosa Nostra New Yorkban érdekelt az illegális szemétlerakásban és a lehetőségek kiaknázásában. Magyarországon valami hasonló történik: a szemétből politikai és pénzügyi nyomásgyakorlási eszköz lett, csak itt nem a maffia, hanem a kormányzat mozgatja a szálakat és használja saját érdekei mentén a szemétkérdést. Csak még az nem világos, mi is a végcél. Összeállításunkban nemcsak a döntéshozók szólalnak meg, hanem azok is, akik nélkül a legnagyobb bajban lennénk, akik plusz harminc fokban és mínusz tízben is az utcákat róják: maguk a kukások.

Bajban vagyunk, Pisti!

Csaknem három évtizede nyitotta meg Magyarország a határt a keletnémet menekültek előtt, pár hónappal később, november 9-én pedig leomlott a berlini fal. A magyarok már a nyolcvanas évek eleje óta folytattak puhatolózó tárgyalásokat a németekkel, mert belátták, az ország gazdasági helyzetét a KGST-n belül már nem tudják javítani, sem az életszínvonalat fenntartani. A minap Horváth István volt bonni nagykövet avatta be a titkos egyeztetésekbe a volt NDK-s magyarokat. A szocializmus idején mintegy negyvenezer magyar dolgozhatott Kelet-Németországban. A budapesti NDK-s nagykövetséget sokként érte a fal leomlása, az ország egyesítés után a keletnémet polgárok nagy része nem érezte jól magát az új világban. Pungor András írása.

Fokozódó szétfejlődés

Ez egy ambiciózus kormány – vallja a családügyi államtitkár, egyben a Fidesz alelnöke, aki a gyermekvállalási mutató 40 százalékos emelkedésére számít 2030-ig. A kormány sem „üres bölcsőket”, sem „népességcserét” nem akar, viszont saját családpolitikája egyre több elemét helyezné kétharmados védelem alá. Társadalomkutatók szerint azonban a népesedési folyamatok jóval összetettebbek, mint a kormány feltételezi, s fontolóra kellene venni a szabályozott bevándorlás eszközének alkalmazását, ahogyan fel kellene készülni a népességcsökkenés és az idősödés következményeivel való tartós együttélésre is. Lakner Zoltán elemzése.