2017/46 Orbán áll a vártán

Krasztev: Orbán a félelemből épít identitást

Tetszik vagy sem, Angela Merkel német kancellár mögött Orbán Viktor Európa legnagyobb hatású politikusa. Ivan Krasztev, a The New York Times állandó publicistája, az egyik legtöbbet idézett európai társadalomtudós jóval a menekültválság, a Brexit és Donald Trump elnökjelöltsége előtt, 2014 tavaszán írta le ezt a mondatot. Véleményét később a menekültválság csúcspontján számos elemző megismételte. Most arról kérdeztük, vajon leáldozóban van-e ma Orbán csillaga.

Lapozzon bele!

Kényszerkiszállás

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. úgy lépett át a budaörsi repülőteret üzemeltető Magyar Repülő Szövetségen és vele együtt az évtizedek óta sikeresen működő magyar repülősporton, mintha az nem is létezne. Persze a sportrepülés jóval kevésbé jövedelmező, mint a reptér fekvéséből adódó ingatlanfejlesztési lehetőségek. Úgy tűnik, a Fidesz prominensei, illetve kormányközeli üzletemberek elérkezettnek látták az időt arra, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával birtokba vegyék a magán-légiközlekedést. Rajnai Attila írása.

Agyő, macsókultusz!

Korszakváltás küszöbén állunk? Olyan világ jön, amelyben nem divat beszólni a nőknek, nem menő alázni, a főnök nem él vissza a hatalmával? Megkérdőjeleződik a férfielvű társadalom? Az empátia, az őszinte kibeszélés ideje következik? Az optimizmus jogos, de olykor túlzó. „Magyarország konzervatív struktúrákat őriz, nagymértékű a nők izolációja. Bár privilégiumnak tűnik például a gyes intézménye, konzervál szerepeket és értékrendet” – mondja lapunknak Herczog Mária szociológus. Szerinte a Marton- és a Kerényi-botrány arra lenne jó, hogy megpróbáljuk a fogalmakat tisztázni, a viselkedési normákat újrafogalmazni. Igyekezzünk megérteni, hogy kit mi bánt, hogy nem szabad azonnal ítélkezni. Herczog úgy látja: a tisztázást, a kölcsönös megértés elősegítését ki lehetne terjeszteni akár Trianon, a rendszerváltozás vagy a holokauszt ügyére is. Kutatókat kérdeztünk arról is, hogy a közszféra miért kevésbé érzékeny a hatalommal való visszaélés eseteire. Miközben a versenyszférában, például az angolszász nagyvállalati kultúrában általában igyekeznek megelőzni a visszaéléseket, hiszen eredményességük szempontjából sem engedhetik meg maguknak, hogy falaik között ilyen eset történjen. Réz Anna filozófus szerint idehaza most fontos lenne, hogy tömegeket foglalkoztató vállalat- vagy üzletláncok álljanak az ügy mellé, nem az elhallgatást, hanem a szólást és a tisztázást téve normává például kampányokkal, etikai szabályzattal. S hogy igaz-e, hogy ahol hatalom van, ott mindig vissza is élnek vele? Halácsy Péter, a Prezi egyik alapítója egyértelműen fogalmaz, amikor azt mondja, nem a hatalmi helyzet a lényeg, hanem hogy világos szabályok legyenek: „A hatalom nem arra hatalmaz fel, hogy seggfej legyek.”  Összeállítás a 168 Órában.

Ezer éve a Nyugat nyomában

Ha van vezérfonala a magyar történelemnek, akkor az nem más, mint hogy a kereszténység felvétele óta igyekszünk követni Nyugat-Európa modernizációs törekvéseit – nyilatkozta a 168 Órának Romsics Ignác történész annak apropóján, hogy megjelent Magyarország története című átfogó munkája. Ebből kiderül: bár soha nem tartoztunk a kontinens élenjáró országai közé, mégis akadtak olyan periódusok, amikor az adottságainkhoz képest kihoztuk magunkból az optimumot. Cseri Péter interjúja.

A szépség már kevés

A kilencvenes években a szépséggel mindent el lehetett adni, de ma már nem. A közösségi média miatt a személyiség is számít – mondja Kajdi Csaba, az egyik legsikeresebb, mások mellett Mihalik Enikőt is menedzselő, nemzetközileg is jegyzett modellügynökség, a VisageModels Hungary alapítója. Beszél arról, van-e értelme a súlykorlátnak, merre fejlődik a divatipar és hogy mennyire jellemző a szexuális zaklatás a kifutók világában.