Totális bukás a magyar állam támogatásával készült Bogányi-zongora

A gyártó cég tavalyi bevétele 0 forint volt.

2017. május 31., 21:47

Szerző:

Eddig totális bukás a tíz éven át tervezett, magyar állami támogatással készült Bogányi-zongora – derül ki a 444 cikkéből. A portál azt írja, hogy amíg a hangszer megálmodójának, Bogányi Gergely zongoraművésznek a cége, a Zengafons Kft. 2014-ben 40 millió, 2015-ben pedig 36 millió forint bevételről számolt be, tavaly már semennyiről nem tudott,

a 0 forint bevétel mellett 236 millió forint veszteséget produkált. 

A Zengafons Kft. tavalyi és a tavalyelőtti bevétele valószínűleg egy Bogányi-zongora eladásából származik, a hangszer ugyanis 76 millió forintba kerül, ami a 2014-es és a 2015-ös bevétel összege. Az árat két részletben fizethette ki a tulajdonos. Bogányi tavaly az azóta bezárt Népszabadságnak azt mondta, hogy a hangszerből 8-10-et akarnak gyártani, kettőt pedig már eladtak.

Fotó: Sóki Tamás/MTI

Eredetileg nem úgy nézett ki, hogy a Bogányi-zongora bukás lesz, az elkészítésébe még a Magyar Nemzeti Bank is beszállt, 60 millió forinttal a 76 millió forintos önrészbe, az Új Széchenyi Tervtől elnyert 217 millió forintos támogatás keretében. Az Orbán-kormány 2015 áprilisában összesen 764 millió 54 ezer forint értékben tíz Bogányi-zongora megvásárlásáról döntött, amelyek magyar és külföldi közintézményekbe kerültek volna. Úgy tudni, a Zengafons 2017 végéig legyártja és átadja a hangszereket az Emberi Erőforrások Minisztériumának. A 76 millió forintos ár egyébként azt jelenti, hogy egy Bogányi-zongora többe kerül, mint a világ legtöbb nagy koncerttermében használt  Steinway.

Bevallása szerint Bogányi azért tervezett saját zongorát, mert nem talált olyat, amely megfelelt volna az ízlésének. Hét éven át fejlesztette a hangszer prototípusát és finanszírozta is a munkálatokat  szendehelyi székhelyű Zengafons Kft. megalapításáig. A Bogányi -zongorát végül 2015 januárjában Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében mutatták be a Zeneakadémián. „A fejlesztés a zongora lelkét, a rezonáns lapot is érintette, amelynek anyagát a szokásos fáról karbonkompozitra cseréltük. A hangzásban sikerült elérni egy gyönyörű, éneklő tónust, és a hangok lecsengése is hosszabb lett. A zongora alakja is fontos változáson esett át, ami egyrészt az akusztikát javította, másrészt egy spirituális üzenetet is hordoz, kifejezve, hogy a zene valójában lelki utazás" – méltatta hangszerét akkor a zongoraművész. Bogányi minden pénzét a zongorakészítésre áldozta, 2015 nyarán a házát is eladta emiatt.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.