Több mint 60 év után adta vissza a Stonehenge egy ellopott darabját egy férfi, aki az ásatáson dolgozott

2019. május 8., 10:18

Szerző:

Több mint 60 év után került a helyére a Stonehenge egy darabja, melyet 1958-ban régészek emeltek ki az egyik gigászi kőoszlopból.

– Senki sem tudta, hol volt az a több mint egy méter hosszú darab, melyet az egyik kő belsejéből fúrtak ki, míg az ásatás egyik résztvevője, a 90 éves Robert Phillips úgy nem döntött, hogy visszaadja

– írta a BBC hírportálja.

A hatalmas őskori kőépítményért felelős English Heritage hivatala azt reméli, hogy a megkerült minta segít megállapítani, honnan származtak a kövek.

1958-ban a régészek azon dolgoztak, hogy megakadályozzák egy három kőből álló építmény összedőlését. Két oszlop tartott egy harmadikat, amely vízszintesen feküdt rajtuk.

Az egyik függőleges kőtömbön repedéseket találtak. Úgy döntöttek, megerősítik, ezért több helyen átfúrták és az üregekbe fémrudakat illesztettek. A javítás nyomait az ásatáskor talált homokkődarabokkal álcázták.

Robert Phillips magával vitte a fúrással kiemelt kődarabok egyikét. Eleinte a munkahelyén tartotta egy műanyagcsőben, majd miután nyugdíjba ment és Floridába költözött, amerikai otthona falára helyezte.

A gigantikus kőtömbök megerősítéséhez egy gyémántvágó cég segítségét kérték, a férfi akkoriban náluk dolgozott, így került a régészeti ásatásra. A Van Moppes vállalat munkatársai három darab egyméteres kőmintát emeltek ki a tömb belsejéből, Phillips pedig magával vitte az egyiket.

Kilencvenedik születésnapja előestéjén azonban úgy döntött, visszaadja a kőmintát.

A régészek azt remélik, a minta elemzése segíthet meghatározni, honnan származhattak az építmény kövei.

Noha a kődarabot tavaly májusban adta vissza a férfi, az örökségvédelmi hivatal csak most számolt be róla, mert előbb meg akartak bizonyosodni a minta valódiságáról.

Továbbra is rejtély, hol lehet a másik két minta.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.