Schmidt Mária kutatási igazgatójának sajátos nézetei a kultúráról

2018. július 11., 18:05

Szerző:

Új konzervatív kulturális korszakot kell teremteni Magyarországon, az első lépés, hogy a vállaltan populista, jobboldali,

nemzeti közeg szabaduljon meg azoktól a sablontól, hogy például „az Esterházy a jó író,

a liberális közegnek kell megfelelni, az a fontos, amit a Magyar Narancs ír” – mondta a Klubrádióban sok egyéb mellett Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, aki július 6-án Saját mércét kell teremteni címmel közölt hasonló tónusú írást a kormánypárti Magyar Időkben. 

Az igazgató szerint a második lépés az, hogy

a jobboldal használja a korábban a baloldali-liberális oldal által gyarmatosított művelődési intézményeket, tehát az MTA-t, az egyetemeket, színházakat, valamint a könyvkiadást, a zenei életet és a galériákat. 

Az új korszak megteremtését azért sürgeti, mert úgy látja, a rendszerváltoztatás után, egészen 2010-ig inkább a baloldali-liberális erőknek kedvező kulturális miliő érvényesült, kulturális területen nem  tudott kellően hatni a jobboldali szellemiség. 

Most tehát, a jobboldal 2010-zel kezdődött győzelemsorozata után a politikai rendszer cseréjén kívül a kulturális korszakváltást is végre kell hajtani, a konzervatív értékek alapján. Új századot, új országot kell építeni, széles társadalmi csoportot összefogó politikai rendszerre, kultúrára van szükség – tette hozzá.  

A választásokon a Fidesznek adott példátlan, történelmi jelentőségű felhatalmazáshoz másféle kulturális mércék, sztenderdek társulnak, mint amit Jancsó vagy egy Esterházy lefektetett.

Rotyog az üstben a plebejus kultúra
Fotó: Facebook/Németh Szilárd

Az új mércéket Békés Márton szerint a társadalom szélesebb köreit elérő népibb, plebejusabb értékek alapján kell kijelölni.

A meghaladni tervezett kulturális korszak kapcsán kitért rá, a látszat valóban az, hogy az elmúlt évtizedekben mintha az „urbánus” írók jutottak volna tovább, és nem a népiek, pedig ma konzervatívnak, népinek, nemzetinek lenni nem csak, hogy szexi és menő, de forradalmi is,

szemben az ásatag múltat képviselő jórészt urbánus és liberális szerzőkkel.

Arra is kitért, hogy az új kulturális miliő létrehozásában és belakásában a lojalitás, a politikai hűség ugyan nagyon fontos, de nem elég, mert kell a tehetség és a szorgalom, valamint a vitakészség is, amivel mint hangsúlyozta, jó barátja, L. Simon László költő, fideszes politikus, volt kultúráért felelős államtitkár is egyetért, akárcsak főnöke, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária. 

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.