Rácsok mögött, ártatlanul – Egy szörnyszülött állam árvái

2019. június 13., 09:00

Szerző:

Árvaként nőtt fel, pedig anyja élt és szerette. Értelmi fogyatékosként, rácsok között nevelkedett, pedig nem volt fogyatékos. A társadalom, az egyház és az állam bűnei a 20. század sötét korszakából.

„A történet alapja száz százalékban igaz, és Kanada legsötétebb és leginkább elhallgatott botrányai közé tartozik. A valóságban is megtörtént rettenetes visszaélésekhez képest a regényem még szolidnak mondható… Tragikus példája ez a hataloméhségnek és a kapzsiságnak, illetve annak, hogy mindezek hogyan befolyásolták több ezer árva életét” – Joanna Goodman.

Az ötvenes években járunk, Québecben, ahol az angol és francia közösségek együttélése csak látszólag harmonikus, a mélyben súlyos feszültségek húzódnak. A tizenöt éves Maggie angol apja sem szíveli a franciákat, s mindenáron meg akarja akadályozni, hogy lánya a szomszéd francia fiúhoz menjen feleségül. Amikor Maggie teherbe esik, szülei ráveszik, hogy mondjon le a kislányról, s az újszülött árvaházba kerül. A kislány amúgy sem könnyű sorsa újabb tragikus fordulatot vesz, amikor a nagyobb állami támogatás miatt az árvaházat elmegyógyintézetté, a több ezer gondozott gyermeket pedig hazug módon értelmi fogyatékossá nyilvánítják.

Joanna Goodman két évtizeden át nyomozott a húszezer árva után. Az árvák után, akiket a társadalom nemkívánatosnak minősített, mert házasságon kívüli kapcsolatból születtek. Az árvák után, akiket a hatóságok a katolikus egyház közreműködésével hamisan értelmi fogyatékossá nyilvánítottak és rácsok mögé kényszerítettek az állami támogatás reményében. Az árvák után, akiknek most, a botrány kirobbanását követően a kanadai kormány jóvátételt fizetett, de akiktől az árvaházakat fenntartó egyház soha nem kért bocsánatot.

Szívbe markoló és felemelő történet az anya-lánya kötelék megbonthatatlanságáról s megrázó pillanatfelvétel Kanada történelmének sötét időszakáról. Túl lehet-e élni egy léleknyomorító intézmény megaláztatásait, létezhet-e feloldozás és megnyugvás egy anya számára, aki ilyen helyzetbe taszította gyermekét?

Joanna Goodman: Elveszett lelkek otthona, Libri, 2019

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.