Miért a zsidók? – Köves Slomó rabbi beszélgetése Dennis Pragerrel

2020. december 27. 16:00 - szerző: Köves Slomó

Dennis Prager amerikai vallásos konzervatív aktivista és médiaszemélyiség a nemrégiben magyarul is megjelent Miért a zsidók? című könyvéről, az antiszemitizmus okairól, a kereszténység és zsidóság viszonyáról, az amerikai elnökválasztásról és a zsidók küldetéséről.

Azt a címet adta bevezetőnek, hogy Ismét 1938-ban élünk? Mint írja, 1983-ban – amikor először megjelent a könyv – azt gondolta, hogy a gyűlöletnek, melyet az én nagyszüleim és az ön szülei, nagyszülei elszenvedtek Európában a holokauszt idején, már vége. 2016-ban viszont azt mondja, fel kell ismernünk, hogy a zsidók ismét veszélyben vannak, és ezt nem gondolta volna 1983-ban. Megismétlődhet 1938 2020 végén?

Rengeteg gond van a világon, a gonosz erőkkel való békekötés az egyik ilyen. Hogy egy példát mondjak: Irán pacifikálásának szándéka emlékeztet 1938-ra. Van egy ország, amelynek rezsimje a zsidó állam elpusztítását tűzte ki célul, az európai országok pedig azon versengenek, hogy eladjanak valamit Iránnak, vagy vegyenek tőle valamit. Amikor Donald Trump volt az Egyesült Államok elnöke, akkor határozott vonalat húztak meg Iránnak, de a világ elitje mégis szeretne jóban lenni velük. Az Izrael megsemmisítésére való törekvés a másik dolog, amit meg akarok említeni. Nem érdekel, hogy szeretik-e a zsidókat. Az a világon mindenhol előfordul, hogy a múltbéli sérelmek miatt nem szeretik az emberek egy másik csoportját. Ez nem helyes, de nem is borzasztó. A probléma tehát nem az, hogy nem szeretik a zsidókat, hanem a zsidók gyűlölete. Ez ugyanis egyedülálló. A zsidók iránti gyűlölet egészen különleges, mert ez az egyetlen olyan gyűlölet, mely kiirtásra törekszik. Kétszáz ország van a világon és csak egyet akarnak végleg elpusztítani. Csak egyet! Ismét leszögezném: a zsidók elleni gyűlölet egyedülálló a világon.

Dennis Prager
Fotó: Gage Skidmore

Számos okát fedezhetjük fel a zsidógyűlöletnek, történelmi vagy társadalmi okokat, az ön könyvében azonban megjelenik a spirituális megközelítés is. Azt írja, hogy ha meg akarjuk érteni az antiszemitizmus lényegét, akkor először meg kell értenünk és határoznunk, mi a szemitizmus, meg kell értenünk, kik a zsidók, és mit képviselnek ahhoz, hogy megértsük, hogyan fejlődött ki ez a gyűlölet. Nem gondolja, hogy veszélyes gondolat a zsidóságból levezetni az antiszemitizmust, hiszen kifogásként is szolgálhat?

Sosincs szükségük kifogásokra. Azt gondolom, hogy már az ókor rabbijai jobban értették az antiszemitizmust, mint a 99 százaléka azoknak, akik zsidó történelemről vagy antiszemitizmusról írnak. Egészen lenyűgöző, hogy a Talmud rabbijai egy egész terjedelmes traktátust írtak arról, hogy megehet-e egy zsidó egy olyan tojást, amit jom tovkor, zsidó ünnepnapon rakott a tyúk. Ez egy nagyon bizarr kérdés, de mégis így van. Egy egész traktátus szól erről, mégis összesen két sor van az antiszemitizmusról. Ennek oka az, hogy nincs a rabbik közt vita. Pontosan tudták és értették, hogy miért utálják a zsidókat. Ennek oka egy játék a héber szavakkal, amit az is megért, aki nem beszél héberül. A gyűlölet héberül sziná, a Sínai-hegyet pedig Szinájnak mondják héberül. A két szó, bár eltérő módon írják, egyformán hangzik. Sziná – Szináj. Ebből a zseniális szójátékból a rabbik úgy mondták, a „sziná”, a gyűlölet a „Szinájtól” származik. A Sínai-hegytől. Mi történt a Sínai-hegynél? Isten átadta a zsidóknak a Tízparancsolatot. Isten kinyilvánította erkölcsi akaratát. Ez a kezdet. A Sínai-hegynél a zsidók néppé váltak. Ahogy a Tóra fogalmaz, „Erev ráv”, azaz vegyes népesség csatlakozott a zsidókhoz. A zsidóság egy koncepció, nem egy etnikum. Vannak fekete zsidók, ázsiai zsidók, szemita zsidók, fehér zsidók, európai zsidók, mindenféle zsidók. A zsidóságba be lehet térni. Ez bizonyítja, hogy nem vagyunk etnikum. A zsidóság egy koncepció, és a világ gyűlöli ezt a koncepciót. Hogy van egy Isten, aki bíráskodik minden ember felett. A zsidók egy bíráskodó Istent adtak a világnak, és ez megbocsáthatatlan. Hitler kiadta a saját tízparancsolatát, mert utálta a Tízparancsolatot. Jó okkal.

Ha a zsidógyűlölet egyben a zsidó ideológia gyűlölete, az azt is eredményezné, hogy ha a zsidók otthagyják a zsidó ideológiát és nem-zsidókká válnak, elhagynák a vallásukat, elhagynák a Tízparancsolat ideáját, megszűnne a zsidógyűlölet. Szerintem sok zsidó a 19. század óta – köztük mind a négy nagyszülőm a második világháború után, itt Magyarországon – úgy döntött, hogy elhagyja a zsidóságot, mert ha továbbra is zsidó maradna, akkor ismét pusztulás várna rá. Mi tehát a megoldás? Feladni a zsidó identitást?

Ha a rabbiknak igazuk van – és én biztos vagyok benne, hogy igazuk van, nem azért, mert ők a rabbik, hanem mert igazuk van –, ha a gyűlölet oka Szináj, akkor a zsidók elleni gyűlölet megoldása is Szináj. Ez a zsidó történelem nagy iróniája. Ha a világ elfogadta volna a Tízparancsolatot, nem lett volna holokauszt. Ez nyilvánvaló. Ez az én feladatom mint zsidónak, hogy elhozzam a Tízparancsolatot és a Parancsolót a világnak. Van egy kijelentés Mózes ötödik könyvében, a Dvárimban, a könyv vége felé Mózes, Mose, azt mondja: „Jól magyarázd el ezt a Tórát!”, héberül „beer héjtev”, magyarázd el alaposan. Rási, Salamon ben Jichák, a legnagyobb valaha élt kommentátor azt írta, körülbelül 900 éve Franciaországban, hogy ez azt jelenti, le kell fordítani a Tórát a világ 70 népének nyelvére. Ez a legnagyobb problémám a zsidó világban. A zsidók elfelejtették, hogy küldetésük van ezen a világon. Azok a zsidók pedig, akik úgy érzik, hogy küldetésük van a világban, meg nem tartják a Tízparancsolatot. Marxnak, ortodox zsidó rabbik unokájának, volt küldetése a világban. A Tízparancsolat ellentéte. A zsidók, akik csatlakoztak a bolsevizmushoz, a kommunizmushoz – a fasizmushoz persze nem csatlakoztak, mert oda nekik nem lehetett csatlakozni –, úgy gondolták, hogy van küldetésük. Ahogy mondani szoktam, a zsidók a legvallásosabb nép a világon, csak a legtöbb zsidónak nem a judaizmus a vallása. A vallásuk a marxizmus, a kommunizmus, a humanizmus, a környezetvédelem, a feminizmus. Ha van benne izmus, valószínűleg zsidók találták ki. Ezért tehát ez egy segélykiáltás a zsidóknak: hogy várjátok, hogy a világ tisztességes legyen, ha nem mutatjátok meg nekik, miként kell tisztességesnek lenniük?

A zsidóknak tehát küldetésük van, hogy megtanítsák a világot, az emberiséget a tisztességre, hogy megmutassák a világnak a moralitás alapjait az isteni kinyilatkoztatást, ez pedig felvet egy másik kérdést: ha tartjuk a Tízparancsolatot, akkor nem lesz antiszemitizmus? Több évszázadon keresztül a kereszténység – amely részben épp a Tízparancsolatra és az isteni kinyilatkoztatásra épül – maga is hirdette az antiszemitizmust. Ön 1994-ben erősen kritizálta az Anti-Defamation League (Rágalmazásellenes Liga, antiszemitizmus elleni amerikai zsidó szervezet) jelentését, amely antiszemitizmussal vádolta az amerikai keresztény-konzervatív jobboldalt. Azt hirdette, hogy fontos a zsidó- és keresztény-konzervatívok együttműködése. Lehet együttműködés zsidók és keresztények közt kétezer év vérontása után?

Nagyon fontos kérdés. A kereszténység története elég vegyes képet mutat. Egyrészről a Rámbám, azaz Maimonidesz, a legnagyobb zsidó filozófus valamikor a 12. században, a Jád háCházáká című kiváló munkája végén azt mondja, hogy a kereszténység vitte a Tórát ki a világba, azért tud a világ Ábrahámról, Mózesről és a Tízparancsolatról, az Édenkertről, Ádámról és Éváról és hogy Isten teremtette a világot, mert a keresztények elterjesztették, a zsidók nem terjesztették el. A zsidók is terjesztették, még a kereszténység előtt. Az Újszövetségben Pál azt mondja, hogy a zsidók a tengereket is átszelik, hogy egy valakit betérítsenek, csak a zsidók erre nem emlékeznek. Majd mikor a Római Birodalom keresztény lett, halálbüntetés járt azért, ha egy nem zsidó betért a zsidóságba. Hadd említsem meg, hogy a keresztes hadjáratok idején, amikor a keresztesek zsidók ezreit mészárolták le Németországban, az a pápa akarata ellen volt, a pápa ellenezte azt. A zsidók a püspökök otthonaiban kaptak menedéket, de a csőcselék győzött. A zsidók lemészárlója nem a hivatalos kereszténység volt. Tehát nagyon jót kérdezett: hogyan lehetséges, hogy ha a Tízparancsolat a válasz, és közben van egy vallás, amelyik hisz a Tízparancsolatban, miközben zsidókat gyilkol? Az ember képessége a jó kifordítására egészen egyedülálló. Ha viszont a mai világra tekintek, a következőt tudom mondani: amikor a kereszténység meghalt Európában, helyére a fasizmus, nácizmus és kommunizmus jött. Nem szeretetet kaptunk helyette, hanem borzalmat. Henrich Heine, a legnagyobb német költő, aki szekularizált zsidó volt, azt írta 100 évvel Hitler előtt, hogy az egyetlen dolog, mely megakadályozza a németeket abban, hogy tömeggyilkosok legyenek, az a kereszt és isten ments, hogy a kereszt eltűnjön Németországból, mert annak pokol lesz az ára. Igaza lett. Próféta volt. Az Amerikai Egyesült Államokban ma a leginkább zsidóbarát és pro-Izrael csoport az evangéliumi keresztényeké. Ez nem az én véleményem, ez tény. Nem tudom így lesz-e 50 év múlva is, de most így van.

Térjünk át talán egy másik szempontra, a szélsőséges szekularizáció kérdésére, mely ellen ön is fel szokta emelni a hangját. Ez a harc egyre durvul az Egyesült Államokban is. Például a YouTube levett az ön és munkatársai által készített videók közül többet is. Többek között a Tízparancsolat: Ne ölj! című videóját találták sértőnek a PragerU videói közül. Vagy azt, hogy „A világ legüldözöttebb kisebbsége: a kereszténység.” Miként függ ez össze a mai gyűlölettel, az Izrael elleni gyűlölettel, a mai antiszemitizmussal?

Az 1930-as és ’40-es években a legnagyobb veszély a zsidókra és a világra Hitler és a nácizmus volt. Ma a legnagyobb veszély a baloldalról jön. Az Egyesült Államokban egyszerűen nem lenne őszinte náciveszélyről beszélni. Ha lenne, higgye el, hogy beszélnék róla. Van egy videónk, melyet egy volt CNN-es dolgozó, Steve Cortez készített, a címe A charlotteville-i hazugság. Donald Trump sosem mondott olyat, hogy a nácik rendes emberek. Azt mondta, hogy vannak rendes emberek mindkét oldalon, de az egy másik tüntetésen volt, egy szobor ellenin. És igaza volt, tényleg voltak rendes emberek mindkét oldalon. Az az állítás, hogy Trump szerint nincs baj a nácikkal, miközben a lánya ortodox zsidó, a veje ortodox zsidó, az unokái zsidók, tehát, hogy ő azt mondaná, hogy aki meg akarná ölni a gyermekeit, unokáit az rendes ember volna, az egyszerűen nem igaz. A hazugságok ezzel az emberrel kapcsolatban egyszerűen ijesztők. Az ortodox zsidók még mindig a Tórában hisznek. A nem ortodox zsidók azonban a New York Timesban. Az az ő Tórájuk. Ami valóban meghatároz bennünket, hogy mi a Tóránk. Nem az, hogy hiszel-e Istenben. Majdnem mindenki hisz Istenben. De ez nem jelent semmit. Mi a te Tórád, az a nagy kérdés. Vagy még pontosabban fogalmazva: hiszel-e egy isteni dokumentumban. Ez az igazi választóvonal, nem az, hogy hiszel-e Istenben. Ha a te istened nem nyilatkoztatott ki semmit, akkor teljesen haszontalan. Az Arisztotelész istene: a nem mozgó mozgató. Van valaki, de nem tudom, hogy a valaki vagy valami mit akar tőlem. Ez így haszontalan. Sajnos azok a zsidók, akik elhagyták az isteni dokumentumot, más dokumentumokat tettek istenivé. Ma a legnagyobb veszély Amerikában és a világon a baloldalról jön, nem a liberálisoktól. Ezt a különbséget fontos megjegyezni. A liberálisok és konzervatívok számos kérdésben hasonló véleményen vannak. A baloldal a liberalizmus ellensége. A baloldal elnyomja a szabad véleménynyilvánítást. Említette a PragerU videókat, amelyek közül százat nem levettek, hanem a felnőtt tartalmak közé sorolták. Ez azt jelenti, hogy ha valakinél le van szabályozva a pornó és az erőszak, akkor ezeket a videókat sem láthatja. Behívtak az szenátusba egy meghallgatásra másfél éve, és a Google egyik vezetője ott volt, Ted Cruz texasi szenátor azt kérdezte tőle, hogy „uram, miért tették Prager úr videóját a Tízparancsolatról a felnőtt tartalmak közé? Ha van valami, amiről szeretném, hogy a gyerekeim halljanak, az a Tízparancsolat”. A fickó pedig azt válaszolta minden komolysággal, hogy mert tartalmazta a „gyilkolás” szót. Ott ültem, és azon gondolkodtam, hogy a Földön vagyok egyáltalán vagy valami más bolygón? Amikor én jutottam szóhoz, azt mondtam, hogy mielőtt szólnék, annyit szeretnék mondani, hogy a Prager University kiadja a Kilencparancsolatot, a Tízparancsolat Google-barát verzióját. Kivesszük a „Ne ölj” parancsolatot. A Facebook és a YouTube, a Google, ez az amerikai történelem szabad véleménynyilvánítással szembeni legnagyobb kihívása. A franciák azért adták Amerikának a Szabadság-szobrot, mert Amerika a szabadságról közismert. A baloldal pedig a legkomolyabb veszély az amerikai szabadságra. Félelmetes időket élünk.

Hogyan értékeli az amerikai elnökválasztás kísérőjelenségeit?

Tizenöt-húsz éve azt írtam, hogy Amerikában polgárháború van, és Istennek hála, hogy az nem erőszakos. Az Egyesült Államokban a bal- és a jobboldalnak semmi köze nincs egymáshoz. A baloldal nem hisz a szabad véleménynyilvánításban, a jobboldal hisz a szabad vélemény-nyilvánításban, a jobboldal hisz abban, hogy az amerikai minden hibájával együtt egy remek társadalom. Hadd említsem meg zsidó olvasók számára: a huszadik század legfontosabb zsidója, a lubavicsi Rebbe, Menachem M. Schneerson, a chábád vezetője azt mondta: Amerika egy „medina sel cheszed” egy jó és igazságos ország. Ez a ’40-es években volt, amikor több antiszemitizmus volt Amerikában, mint a ’90-es években. Igaza volt. A legjobb ország, amelyben a zsidók valaha éltek Izraelen kívül, az Egyesült Államok. A zsidók mégis arra a pártra szavaznak, amelyik azt mondja, hogy Amerika rendszerszinten rasszista, amelyet gonosz alapokra építettek, és azóta is gonosz. Ez borzasztóan elkeserítő, de a zsidó szempont csak az egyik. Amerika ugyanis polgárháborúban van. A harc az élet legalapvetőbb ügyeiről szól. Ha azt gondolod, hogy Beethoven rasszista, ha azt gondolod, hogy Beethoven szimfóniája a fehér felsőbbrendűség egyik formája, nem pedig egyszerűen csodálatos zenemű, ezzel lerombolod a nyugati civilizáció alapjait. Be is ismerik. Az amerikai fekete vezető, Jesse Jackson a ’90-es években egy tüntetést szervezett a Stanford Egyetemen, vagy a ’80-as években „Hé-hé, ho-ho, a nyugati civilizációnak el kell tűnnie!” szlogennel. Ez a baloldal mottója. Azonban a nyugati civilizáció, minden hibájával együtt, az valaha volt legjobb civilizáció.

Azt mondja, 2020-ban közelebb vagyunk 1938-hoz, mint 1983-ban voltunk. Lát biztató, reménykeltő jelenségeket is mai világban?

Az Egyesült Államokban, négy év hazugság után, hogy Donald Trump együttműködött az oroszokkal a 2016-os választásokon – ez egy óriási hazugság, amit az a média terjesztett, amelyik undorító módon támadta kormányzása minden napján – 70 millió amerikai erre az emberre szavazott. Ez figyelemre méltó. Egy feleszmélésnek vagyunk szemtanúi Amerikában, amelyet a baloldal – nem a liberálisok, hanem a baloldal – vált ki. Kulcsfontosságú, hogy a liberálisok is megértsék a veszélyt, amelyet a baloldal teremt.

Köves Slomó
Fotó: Bazánth Ivola

Végül Kelet-Európáról, nem csak Magyarországról. Amikor Romániában beszéltem két évvel ezelőtt, Nyugat-Európáról kérdeztek. Azt mondtam, hogy felejtsék el Nyugat-Európát. A nyugati civilizáció legnagyobb reménysége Kelet-Európából jöhet. Így kell magatokra tekintenetek. Ti Kelet-Európában nagyobb reményt adtok, mint a franciák, a németek vagy az angolok. Emlékszem a reakciójukra: erre nem is gondoltunk eddig. Ez egyfajta kisebbségi komplexus a kelet-európaiaknak a nyugat-európaiakhoz képest. Felejtsétek el. Ti menthetitek meg a Nyugatot. Az afrikaiaknak azt szoktam mondani, hogy valószínűleg ők mentik majd meg a kereszténységet. Nem Nyugat-Európa, ahol a kereszténység nincs megemlítve az EU alapító nyilatkozatában. Az Európai Unió alapító nyilatkozatában! Ha nincs kereszténység, nincs Európa. És meg sincs említve az alapító nyilatkozatban.

Mondott reménykeltőt Amerikának, Kelet-Európának, tud mondani valami reménykeltőt a zsidóknak?

Igen. Jórészt Izraelnek köszönhetően a zsidóság a reneszánszát éli. Egy figyelemre méltó országot építettek. Van remény a békére. Arab országok kötnek békét Izraellel. De az igazi remény, az igazi remény az a Tóra. Nem mondom, hogy legyen mindenki ortodox, de ismerje fel mindenki, hogy van egy isteni könyv, a Tóra, amely megváltoztatta a világot. Ahogy nem tudom elmagyarázni a világot Isten nélkül, a Tórát sem tudom elmagyarázni Isten nélkül. Ez két csoda. Mellékesen a Tóra mellett kardoskodom a Tórához írt kommentárommal, amelynek a címe A racionális Biblia. Az első két rész megjelent, Berésit és Smot, az ötödik könyv jövőre jelenik meg. Ez életem legnagyobb műve, amelyet nem zsidónak, zsidónak, ortodox zsidónak, nem ortodox zsidónak ajánlok, amelyben elmagyarázom ennek a szövegnek a különlegességét. Inkább leszek filozófialai szempontból agnosztikus, és hiszek a Tórában, mintsem higgyek Istenben, de ne higgyek az isteni dokumentumban.

 

Az interjú a 168 óra hetilap 2020. december 22-i számában jelent meg.