Meghalt Térey János

2019. június 3., 09:45

Szerző:

Fotó: Riskó Gáspár

Tragikusan fiatalon, 48 éves korában,hirtelen egészségügyi probléma következtében elhunyt Térey János költő, drámaíró, műfordító - áll a Litera honlapján. A hírről a család tett bejelentést.

Térey János 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd 1996-tól az ELTE Bölcsészkarán, verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Költői pályafutását olyan jelentős kötetek jelzik, mint a Szétszóratás, Térerő, Drezda februárban, Paulus, Ultra. Írt prózát, de drámaíróként is közismert, nevéhez fűződik a Nibelung-lakópark, Kazamaták (Papp Andrással) és az Asztalizene című dráma is.

1995-ben Déry Tibor-díjjal, 2001-ben József Attila-díjjal, tüntették ki, 2003-ban, 2008-ban és 2009-ben megkapta az évad legjobb magyar drámájáért járó elismerést. 2010-ben Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal tüntették ki. Műveit angol, német, olasz, cseh, bolgár, horvát, mongol, héber és cigány nyelvre is lefordították.

Térey Jánossal utoljára a 168 Óra 2015. november 26-i számába készítettünk interjút. Akkor arról beszélt, „a magyar társadalom lelki hőmérséklete rendkívül hideg”, és semmi esélye annak, hogy az egyre mélyülő politikai megosztottság megszűnjön. Utolsó kérdésünk és a rá adott válasz így hangzott:

„– Visszatérve a jövőnkhöz: mi lesz velünk 2019-ben, ha nem bukik meg a jelenlegi kormány? Szellemi fagyhalál vár ránk?

– Nem vagyok jós. Apám jut eszembe, aki a Rákosi-korszakban három évig volt katona. Vajon miben bízhatott? Miben reménykedhetett a levert ötvenhatos forradalom után ő, aki Miskolcon volt nemzetőr? Később eltemette a kislányát, és meglett emberként a feleségét is. De még megélhette a rendszerváltást. Mik az ő megpróbáltatásaihoz képest az enyémek? Miért ne bizakodjak? Legalább abban, hogy a könyvemet sokan elolvassák, és lefordítják néhány nyelvre. Beszélek nyelveket, de csak a magyart anyanyelvi szinten, ehhez a kultúrához kötődöm. Bármennyire szeretek utazni, ezek az emberek és ezek a tájak inspirálnak. Sohasem szeretnék elmenni ebből az országból. Miért ne bízzak abban, hogy amíg lesz emberiség, addig a kultúráját is ápolni fogja? És az még egy esetleges jégkorszakot is túlél.”

 

16:59

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.