Meghalt Tandori Dezső

2019. február 13., 16:49

Szerző:

Nyolcvan éves korában elhunyt Tandori Dezső Kossuth-díjas író, költő, műfordító, intermediális grafikus, a nemzet művésze – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia a család nevében szerdán az MTI-vel.

Az alkotót szerda hajnalban érte a halál.

Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten.  Az érettségit követően az ELTE bölcsészkar magyar-német szakán tanult, az egyetem után nevelőtanárként dolgozott, 1964-ben főiskolai nyelvtanár lett, 1971 óta volt szabadfoglalkozású író, műfordító.

1958 és 1968 között írt verseiből állította össze első verseskötetét Töredék Hamletnek címmel, ezzel azonnal magára vonta az irodalmi közélet figyelmét.

Tandori Dezső
Fotó: nemzetmuvesze.hu

A hetvenes évektől kiterjedt kalandozásokat folytatott a műfajok és művészeti ágak világában. Írt gyermekverseket és ifjúsági regényt,  filozofikus esszéket a magyar és a világirodalom, a zenei és a képzőművészeti élet jeles alakjairól és Hc. G. S. Solenard álnéven tudományos fantasztikus regényt is.

Igen jelentős műfordítói munkássága is.

Az utóbbi években újra visszavonult a nyilvánosságtól, legutóbb 2017-ben jelent meg az esszéiből, tanulmányaiból összeállított kötete A szomszéd banánhal címmel.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1978-ban József Attila-díjat, 1986-ban Déry Tibor-, 1989-ben Szép Ernő-jutalmat, 1990-ben Weöres Sándor-díjat kapott, 1996-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját vehette át. 1998-ban Kossuth-díjjal jutalmazták a magyar irodalom nyelvi és tárgyi gazdagításáért, irodalmi munkássága sokoldalúságáért.

Tandori Dezsőt költői életművével, filozofikus mélységű, de felszabadultan játékos verseivel a 20. századi magyar költészet egyik megújítójaként tartják számon.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.