Már megint temethetjük a mozit?

Eddig kevés olyan szimbolikusnak tartott győzelmet aratott a streaming, mint nemrég, amikor a Warner Bros bejelentette: 2021-ben minden nagyobb filmjük a mozipremierrel egy időben az HBO Maxon is elérhető lesz.

2020. december 21., 09:00

Szerző:

Dűne, Godzilla vs. Kong, Mortal Kombat, Space Jam 2, Matrix 4 – csak néhány cím azok közül, amelyeket a jövő év során az HBO Maxon és a mozikban is rögtön megnézhetnek az amerikaiak. Igaz, az előbbin pusztán egy hónapon át lesz elérhető. A Warner döntése óriási felhördülést váltott ki a szakmában, többen – mint a streaming térnyerésének kezdete óta többször is – temetni kezdték a mozit.

Mégis mekkora sokkot fog ez okozni a koronavírus miatt amúgy is megtépázott mozipiacnak?

Ki jár jól, és ki jár rosszul a lépéssel? És hogyan csapódik ez le Magyarországon?

 

A Tenet a hibás?

A Warner drasztikus lépésére kisebb és nagyobb távlatban is érdemes okokat keresni. A legegyértelműbb persze a koronavírusra fogni a dolgot: az amerikai mozik számára március második hétvégéje hozta a legalacsonyabb bevételeket 1998 óta, a kínai filmipar pedig ekkorra már majdnem kétmilliárd dolláros veszteségnél járt. A járvány hatására a világ második legnagyobb mozilánca, a Cineworld bejelentette a bezárását, a piacvezető AMC részvényeinek ára pedig a vírus két hulláma idején körülbelül harmadjára esett vissza. Közben számos premiert elhalasztottak, vagy streamingszolgáltatókra költöztettek át, így kevés blockbuster maradt, hogy bevonzza a nézőket.

John David Washington és Christopher Nolan a Tenet forgatásán
Fotó: Warner Bros.

Ilyen film volt azonban az augusztusban premierre tűzött Tenet: a hírhedten ambiciózus Christopher Nolan ragaszkodott hozzá, hogy filmjét kizárólag mozikban mutassa be a Warner Bros. Az a stúdió, amely most úgy döntött, hogy az efféle „exkluzív” bemutatókkal egy egész évre leszámol. A Tenet eredményei elvben tökéletesen megmagyarázzák a Warner döntését, illetve azt is, hogy az miért csak az amerikai piacra vonatkozik. Nolan filmje ugyanis 302,3 millió dollárt hozott a nemzetközi piacon, ami egy nyári blockbusternél kifejezetten jó eredménynek számít: az egy éve, szintén augusztusban bemutatott, hasonlóan ismert rendező által készített Volt egyszer egy… Hollywood például 231,8 millió dollárt termelt.

Ezzel szemben viszont az amerikai eredményei siralmasak voltak a Tenetnek: a 200 millióból készített film itt mindössze 57,6 millió dollárt termelt – míg egy éve Quentin Tarantino filmje például 142,5 millió dollárt hozott az USA-ban és Kanadában.

„Elsősorban két állam okozta a Tenet belföldi bukását: az amerikai premierek esetében kulcsfontosságú kaliforniai és New York állambéli mozikba nem tódultak az emberek a járványhelyzet miatt” – mondta lapunknak Buda Andrea, a Cinema City PR- és marketingigazgatója. A nemzetközi piacon és Magyarországon is mindenki elégedett volt azzal az összeggel, amit a film hozott.

A másik ok, amiért a hibrid premierek mellett döntött a Warner, az a tulajdonos hitelezőitől érkező nyomás lehetett. Farkas Sándor, a Fórum Hungary vezérigazgatója azt mondta, „a Warner döntését alapvetően kétségbeesettnek tartom. A stúdió az AT&T távközlési cég tulajdonában van, akik 150 milliárd dolláros hitelállománnyal rendelkeznek. A hitelt adók felé pedig rosszul néz ki az, ha van olyan termékük, amely mellett elköteleződtek, amelybe pénzt fektettek, leforgattak, aztán ezek után – ki tudja, meddig – a polcra tettek”.

Ebből a szempontból pedig inkább ezek az odébb tolt premierek, mint a Tenet rossz eredményei indokolják a lépést. A Wonder Woman 1984 bemutatóját például fél évvel halasztották el, a Dűne pedig csaknem tíz hónapot csúszik eredeti, decemberi bemutatójához képest – tehát volt miért fészkelődniük az AT&T hitelezőinek. „Egy ilyen helyzetben pedig mindenképp lépni kellett” – mondta Farkas.

 

Újabb győzelem a streamingnek?

Lehet, hogy magát a döntést az alkalom szülte: a Warner joggal aggódhat, hogy az USA-ban csitulni nem akaró járványhelyzet miatt esetleg más filmekkel is megismétlődik a Tenet belföldi bukása. A döntés azonban egy hosszabb ideje tartó folyamatba is illeszkedik, ami már a járvány előtt megkezdődött.

A globális filmipar bővül, előrejelzések szerint a következő öt évben 102,8 milliárd dollárral. De ebből a növekedésből nem mindenki részesül egyenlően, például a mozik egyre rosszabb helyzetben vannak szerte a világon. Amerikában a csökkenő nézőszám és a folyamatosan emelkedő jegyárak stagnáló, legfeljebb enyhén növekvő eredményeket produkálnak.

Ezzel szemben az utóbbi években megnőtt a streaming szerepe: egymás után bukkantak fel az egyre népszerűbb csatornák, köztük a Netflix, az Amazon Prime vagy éppen az HBO Max. A Warner azt is bejelentette, hogy a 2019-ben indult platformot 2021-ben világszerte elérhetővé teszik.

A Disney viszont eközben teljesen más utat választott: az amerikai filmpiac 40 százalékát uraló stúdió múlt csütörtökön azt jelentette be, hogy párhuzamosan fogja terelgetni franchise-ait a mozikban és a Disney+-on, de nem csak párhuzamos premierekkel. Lesz például két új, először csak mozikba érkező Star Wars-film, kilenc Star Wars-sorozatot pedig a streamingcsatornára jelentettek be.

Korábban a Disney is próbálkozott a Warneréhez hasonló húzással: a 2020-as Mulan feldolgozását az amerikai közönség a Disney+-on nézhette meg egy viszonylag drága, 30 dolláros felár kifizetése után, míg a világ számos országában a mozikban debütált az alkotás.

Farkas, akinek a cége Magyarországon a Disney filmjeit is forgalmazza, úgy gondolja, hogy most „a Disney válasza nagyon megalapozott. Itt nem távközlési vezetők hozták a döntéseket, hanem szórakoztatóipari szakemberek, akik jobban értenek ehhez a világhoz. Streamingre előfizetőt sorozattal lehet szerezni, korábbi sikerekkel pedig megtartani. A Disney a moziban felépített márkákat a Disney+-on is fogja kamatoztatni. A Warnerrel kapcsolatban azt nem értem: miért nem Wonder Woman-sorozatot jelentettek be? Miért nem Harry Potter-sorozattal rukkoltak elő? Vagy bármely olyan egyéb tartalommal, amely már a felépített márkák kiterjesztésével vonzza az előfizetőket a platformjukra?” – tette hozzá. Egyébként itt érdemes megemlíteni, hogy a nagyobb piaci lefedettséggel rendelkező Disney is bepróbálkozik a streamingelt filmekkel: többek között egy Pán Péter és egy Pinokkió cím érkezik a mozikat kikerülve a Disney+-ra.

A mandalóriai a Disney+ egyik nagy dobása
Fotó: Disney+

A mozis premierre tervezett filmek Farkas elmondása szerint már csak azért sem állhatják meg a helyüket párhuzamosan a streaming világában, mert a két műfajt nem is lehet egymással szembeállítani: „A streaming nem a mozinak, hanem a lineáris televíziós fogyasztásnak az ellenfele. Erre jó hasonlat az, hogy ha például én otthon főzök, azzal alapvetően nem az éttermeknek állítok konkurenciát, hanem sokkal inkább a házhozszállítási megoldásoknak. Mint ahogy étterembe sem csak az étel elfogyasztásáért járnak az emberek általában, úgy a mozizás is egy sokkal komplexebb élmény egy film megtekintésénél” – mondta.

Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy a streamingre valóban ellenkezőleg hatott a járvány, mint a mozikra. Pinczés-Pressing Ádám, az HBO marketingmenedzsere lapunknak elmondta, hogy a GO például az elmúlt évben kiemelkedő eredményeket ért el: az első lezárások idején csaknem annyian regisztráltak, mint egy átlagos év jellemzően legerősebb karácsonyi időszakában szoktak. Szerinte nem feltétlenül szabályszerű, hogy a tévézés ellenfele lenne a streaming: „Nem csökkent az HBO lineáris csatornáját nézők száma azután, hogy az HBO GO külön előfizetéssel is elérhető lett 2017-ben. Egész egyszerűen más célközönséget lehet elérni a streaminggel: főleg a fiatalabb, saját TV-készülékkel nem rendelkező korosztályokat.”

 

Hogyan hat ez Magyarországra...

Az itthoni piacot annyiban biztosan érinteni fogja a lépés, hogy a Disney+ és az HBO Max itt is elérhető lesz. Ám az ipar hazai képviselői szerint ennél tovább nem megy a dolog: az itthoni moziszcéna túl sokban különbözik az amerikaitól ahhoz, hogy egy hasonló bemutatási rendszer bármilyen szinten megérje.

„Európában és Magyarországon nem csökkentek a mozibevételek az utóbbi években: 2015-ben például 18 százalékot nőttek, az azóta eltelt években pedig 5 és 10 százalék között volt ez a szám. Amerikában egy kiforrott piacról van szó, sok európai országban viszont egy feltörekvőről” – mondta Farkas.

A Warner filmjeit itthon forgalmazó InterCom Zrt. szakigazgatója, Borka Csilla is egyetértett azzal, hogy az itthoni piacot egyáltalán nem fogják befolyásolni az elmúlt hetek fejleményei. „A Warner döntése csupán az amerikai piacot érinti, itthon egyáltalán nem várunk változást. A moziba járás egy teljesen más műfaj. Az InterCom továbbra is elkötelezett híve a mozinak, hiszünk benne, hogy a filmnézés közösségi élményként az igazi.”

Ám ebben sem lehetünk biztosak, ha megnézzük a konkrét számokat. A legnagyobb hazai mozilánc, a Cinema City adózás előtti eredménye – az elérhető adatok szerint – jelentősen visszaesett: a 2015-ös 1,63 milliárd forint volt, 2019-ben pedig alig tízmillió. Ráadásul az online premierek biztosan besegítenek egy határokat nem ismerő iparágnak: a kalózkodásnak. Borítékolható, hogy az HBO Max-os premierrel párhuzamosan ezek az alkotások számos, magyarok által is kedvelt torrentoldalon meg fognak jelenni, ami egyszerű, ingyenes alternatívát kínál a mozi helyett az erre fogékony közönség számára. Ám ennek a kárnak a mértékét a pontos adatok hiánya miatt nehéz megbecsülni.

 

…és a filmipar jövőjére?

A Warner lépése az elképzelések szerint csak 2021-re fog vonatkozni. Így nem lesz elég ahhoz, hogy alapjaiban változtassa meg a mozis piacot, még az USA-ban sem – legyen bármekkora ellenfél a streaming. Az ipar hollywoodi képviselői máris a döntés ellen vannak: a Dűne rendezője, Denis Villeneuve egyszerűen egy kudarcnak nevezte az HBO Maxot, hollywoodi körökben pedig a Warner esetleges bojkottjáról is susmorognak. Ezenkívül ironikus módon pont a Tenet mozis premierjéhez ragaszkodó Christopher Nolan fakadt ki azzal, hogy „ez arról szól, mennyire tiszteled a filmkészítőket. Megérdemelték volna, hogy konzultáljanak velük arról, hogy mi fog történni a munkáikkal”.

A Mátrix 4. része is jön az HBO MAX-ra
Fotó: Shutterstock

Ennek hátterében természetesen nem csak a mozik szeretete és a filmesek tisztelete áll. Az A listás sztárok nagy bevételektől esnének el, ha egy ilyen modellre állna át a filmkészítés: az előre kifizetett bérük mellett a mozis bevételekből is részesülnek. Amikor még csak a Wonder Woman 1984 hibrid premierje volt asztalon, a rendező Patty Jenkins és a főszereplő Gal Gadot például kiharcolták a stúdiónál, hogy magasabb prémiumot kapjanak ezért. Azonban ezeket az összegeket egy teljes év box office részesedése nélkül maradt A listásainak már bajos lenne kifizetni – holott ők erre a precedensre hivatkozva teljesen jogosan kérhetnék. Hosszabb távon pedig csak óriási veszteségekkel lehetne ezt működtetni.

De nemcsak az alkotók, hanem a megfoghatóbb, pénzügyi fegyvereket is lebegtető befektetők is megakadályozhatják, hogy a Warner jövő évi módszere precedenst teremtsen. Farkas szerint „2021 után valószínűleg visszatérünk a régi fogyasztói szokásokhoz. A piac és a Wall Street várhatóan ki fogja kényszeríteni, hogy a Warner ezentúl ne dobja be a havi előfizetéses rendszerébe a több millió dolláros bevételre számító filmjeit”.

A Cineworld is hasonló reményeket fogalmaz meg közleményében. „Úgy hisszük, hogy amikor véget ér a járványhelyzet, a Warner igyekezni fog, hogy egy olyan egyezséget hozzon létre a premierablakokról, amely működik a moziknak és a stúdióknak is. A nagy filmek nagy képernyőre valók, mi pedig alig várjuk, hogy ismét kinyithassuk a mozijainkat.”

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.