Budapest megpályázza a Világ Könyvfővárosa címet

2020. október 20., 19:16

Szerző:

Budapest pályázatot nyújt be a „Világ Könyvfővárosa” cím megszerzéséért. Ha az UNESCO támogatja e törekvést, a magyar főváros – Pest és Buda egyesítésének 150. évfordulóján – 2023-ban otthont adhat az egész éves programsorozatnak - áll a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.

 Budapest megpályázza a „Világ Könyvfővárosa” címet 2023-ban. Ennek a célnak van kulturális és turisztikai jelentősége is: az elmúlt hónapok nagyon kedvezőtlenül érintették mindkét ágazatot, reményeink szerint az egyéves programsorozattal a könyvszakmát és a kulturális turizmusban érintett szereplőket is támogathatjuk – jelentette be Karácsony Gergely. A főpolgármester hozzátette: „A sportesemények mellett itt az idő, hogy kiemelkedő kulturális rendezvényekkel kapcsolatban is megismerje a világ Budapestet”.

Az Egyesült Nemzetek Szövetségének kulturális világszervezete, az UNESCO 2001 óta minden évben pályázati úton választ ki egy-egy várost, amely áprilistól márciusig, egy teljes éven át „A Világ Könyvfővárosaként” (World Book Capital) működik. Az utolsó két európai könyvfőváros Wroclaw (2016) és Athén (2018) voltak, 2020 aktuális könyvfővárosa Kuala Lumpur, 2021-é pedig Tbiliszi lesz. 2023-ban a világrégiók rotációja ismét európai várost is a címhez segíthet majd.

„Szinte napra pontosan 18 évvel ezelőtt örülhettünk egy nagyon régen várt eseménynek, Kertész Imre irodalmi Nobel-díjának. Ez a díj akkor Magyarországot megérdemelt rangjára emelte a nemzetközi irodalmi életben, Budapest ezen az úton kíván tovább haladni most, amikor a Világ Könyvfővárosa címre pályázik.” – mondta el Gy. Németh Erzsébet. A humán területekért felelős főpolgármester-helyettes arról tájékoztatott, hogy a tervek szerint a programok nagy része ingyenes lesz, mert a főváros vezetésének alapvető célja a kulturális szegénység felszámolása: „Magyarországon sajnos sokan nem tehetik meg, hogy új könyveket vásároljanak, a könyvvásárlás privilégium lett. Amennyiben Budapest pályázata támogatást kap, szándékunk az, hogy mindenki számára elérhető, ingyenes könyv- és olvasásnépszerűsítő programokat szervezzünk.”

A pályázatot szakmai grémium készíti elő, az egyeztetések már a tavaszi karantén ideje alatt elkezdődtek, amikor a fővárosi könyvtárak zárva voltak. „A könyv szeretete, a könyvtárak látogatásának szép hagyománya, az olvasásra nevelés – ezek lehetnek a könyvfőváros-év fókuszában. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár több nagy hazai és nemzetközi szakmai projekt gazdája volt az elmúlt években. Ezek tapasztalatait felhasználva veszünk részt a program megvalósításában – mondta el dr. Fodor Péter főigazgató, a pályázatot készítő szakmai bizottság vezetője.

A lehetséges könyvfővárosoktól az UNESCO azt várja, hogy a tervezett programokkal a résztvevő partnerek és az egész társadalom számára hosszú távon is kedvező hatásokat érjenek el, minél több önkormányzati, regionális, országos és nemzetközi partner köteleződjön el a program mellett, illetve a pályázó működjön együtt az írókat, a kiadókat, a könyvkereskedőket és a könyvtárakat képviselő regionális, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel, és minden további partnerrel, akik a könyv üzleti értékláncát, valamint a tudományos és irodalmi életet képviseli.

„A magyar UNESCO szakbizottságok teljes mellszélességgel a budapesti pályázat mellett állnak” – jelentette ki Z. Karvalics László, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága elnöke. A 2023. évre szóló pályázatot, amely tartalmazza az éves cselekvési program bemutatását, a közreműködők és partnerek listáját, 2021 nyarán kell benyújtania a fővárosnak, a cím odaítéléséről az UNESCO várhatóan 2021. szeptemberében dönt.

 

 

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.