Kocsonyaidő

2013. január 2., 16:32

„Aki nem volt Miskolcon, nem tudja a boldogságot” – fogalmazta meg az első miskolci színház alapítása kapcsán Szrogh Sámuel táblabíró 1800. április 4-én. A boldogsághoz vezető egyéb borsodi lehetőség majd kétszáz évvel később lett ismert: 1999 februárjában rendezték az első Miskolci Téli Kocsonyafesztivált.
Fedor Vilmos (egykori miskolci szocialista alpolgármester) és felesége, Rózsa Edit (valamikori szabad demokrata parlamenti képviselő) adta hozzá az ötletet: legenda szerint több miskolci fogadóban, például a hajdani színháznak is helyet adó Koronában olykor béka kukucskált ki a kocsonyás tálak aljából.
Az ötletadók szervezői munkájának köszönhető, hogy a béka mára fesztiválvédjeggyé vált. A 2012-es eseménynek kétszázötvenezer látogatója volt, tizenöt százalékuk külföldi. A számok is azt mutatták, nem lódít a széles kultúrkínálatú fesztivál szlogenje: „A kultúra megértése a megértés kultúráját hozhatja el.”
Hanem év vége előtt mégis okozott némi értetlenséget egy netes médium világhálóra felküldött cikke. A főcím úgy fogalmazott: „Kitört a miskolci kocsonyabalhé.” Az írás szerint az év eleji fesztivál néhány alvállalkozója az esztendő múltával is hiába várja járandóságát az „MSZP- és SZDSZ-közeli főszervezőktől”. Teátrális állítások sejtették: olyan ügy ez, amely mögül előrajzolódik a mutyi, s az ország harmadik legnagyobb fesztiválja hamarosan lehúzza a rolót.
Ám a szervezők minapi tájékoztatóján kiderült: a 2013-as kulturális kínálat sem lesz szűkösebb, mint a tavalyi. A kisebb települések mellett pedig az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Kassa lesz a Miskolci Téli Kocsonyafesztivál díszvendége.
Arról is szó esett: Miskolc fideszes polgármestere időközben deklarálta, hogy magáénak érzi a miskolciak szeretett fesztiválját. Így hát Rózsa Edit és Fedor Vilmos most már biztosra veszi: megérkezhet végre a tavalyi fesztiválra pályázaton korábban elnyert, utófinanszírozású állami támogatás is. Amelynek összege pontosan annyi, amennyiért az alvállalkozók reklamálnak.
Következésképpen: az említett netes cikkben egyszerű dramaturgiai képlet lett túlhabosítva. A színfalak mögött azt is rebesgetik: estek persze egyéb cifraságok is, és megtörténhetett volna, hogy más kezébe kerül a szervezés feladata.
De nem került. Hogyan, hogyan nem? Fedor Vilmos és Rózsa Edit az „ügyük” kapcsán inkább csak annyit üzennek a kíváncsiaknak: aki a boldogságot keresi, annak soha, senkitől nem szabad félnie.
Sztankay Ádám

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.