Kettős osztrák siker Hollywoodban

A hollywoodi siker nem érte váratlanul Ausztriát: a kancellári hivatal gratuláló távirata készen állt, s percekkel a bejelentés után, bécsi idő szerint hajnali fél 6 előtt pár perccel már útnak is indult. Michael Haneke francia-nyelvű filmje, a Szerelem éppúgy Oscar esélyes, mint Christoph Waltz, a pár éve még szinte ismeretlen bécsi színész, aki ismét Tarantino –filmben aratott sikert, s nyerte el a legjobb mellékszereplő Golden Globe díját.

2013. január 16., 08:11

A hetven éves Michael Haneke számára annyi meglepetést hozott az európai idő szerint hajnalba nyúló este, hogy a díjat az osztrák származású Arnold Schwarzeneggertől vehette át. Haneke filmjét részben az ORF finanszírozta, Waltz sikeréhez Ausztria csak annyiban járul hozzá, hogy az 56 éves színész az ország szülötte, bécsi lakos. Mindez persze– s az, hogy Waltz köszönő beszédében egyetlen osztrákot sem nevezhetett meg, akinek hálával tartozik –, nem számít, az osztrákok így is büszkék a teljesítményre, az elmúlt években erősödő filmipar pedig további ösztönzést és új sikereket remél.

Az Oscar remények egyébként nem tekinthetők hiú ábrándnak: amióta (1946) Golden Globe díjat odaítélnek (1946) 46 díjazott az elismerés csúcsának számító arany szobrocskát is megkapta.

Ausztria lassan hozzászokhat a hollywoodi elismeréshez: a sikersorozat 2009-ben kezdődött, ekkor kapott Stefan Ruzowitzky A pénzhamisítók című filmje rendezéséért Oscart. Haneke két éve a Fehér szalaggal tarolt, Christoph Waltz nevét pedig ugyanebben az évben ismerte meg a világ, amikor Tarantino Becstelen brigantyk című filmjének mellékszereplőjeként lett Oscar-díjas. Handeke évtizedek óta elismert rendező, igaz, inkább a franciák elismerését és a német támogatást élvezhette, Waltz azonban a semmiből bukkant elő, és az ORF szerkesztőinek okozott is némi fejfájást, amikor nagyszerűségét bizonyító dokumentum-részleteket kellett összeszednie. Ma ilyesmiről már szó sincs, a színész reflektorfényben áll, s ha szerepeket nem is kap Ausztriában, pályáját figyelik.


A többi, kevesebb babért szerző osztrák filmes csak hálás lehet két honfitársának: az osztrák film 2009 óta a korábbinál jóval nagyobb támogatásban és kevesebb kritikában részesül. Az ORF például megváltoztatva terveit továbbra is finanszírozza a filmgyártást, sőt, nőtt a filmtámogatási alap költségvetése is. Az osztrák közszolgálati televízió anyagi helyzete persze azóta sem javult látványosan, ám vezetői felismerték: kiválásuk a filmeseknek súlyos érvágás, nekik maguknak pedig presztízsveszteség lenne. Végülis ki ne akarna osztozni a sikerben. Most éppen ez történik. A filmkészítők pedig arra számítanak, hogy a támogatás növelésének tendenciája folytatódik, s előbb-utóbb csillag is feltűnik.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a

Szervusz Ausztriahonlapon.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.