Hősök tere

Önbizalomhiányos nemzeteknek jót tesz, ha vannak hőseik. Ha van kikre felnézni. Mi hol így vagyunk, hol amúgy. Egyszer puffadó öntudattal Amerikának üzenünk hadat, máskor – lelappadva – úgy véljük, az egész világ összeesküdött ellenünk, minket ostoroz.

2015. január 13., 16:39

E végletek közt jólesik arra gondolni, hogy a Holdat először egy magyar (Bay Zoltán) „kopogtatta meg”, hogy az első hazai automata számítógép tervét feltalálója (Kozma László) „rendületlenül” farigcsálta az SS és az ÁVO börtöneiben (ő állandó maradt, csak az idők változtak), hogy honfitársunk volt „az anyák megmentője” (Semmelweis), noha egy ausztriai elmegyógyintézetben az ápolók verték agyon a család és a szakma diszkrét asszisztálása mellett. Mert ilyen világban éltünk errefelé.

Csupa filmtéma.

Nincsenek itt, persze, hagyományos hőseink: Lehel, a kürttel gyilkoló, a király, aki fejjel nagyobb mindenkinél, nincs a nándorfehérvári győző, az egri csillag, a szigetvári kirohanó, a segesvári halott és a többi halványuló. Viszont itt van az első orvosnőnk, a világ legjobb olajkutatója (börtönben), a cigány csodagyerek, akiből világhírű pianista lett (front, börtön + büntetőtábor), a görögök, akik több pénzt adtak az Akadémiának, mint Széchenyi, nagyobb birtokuk volt, mint az Esterházyaknak, s akikkel a finnyás nosztyferik fitymálva nem érintkeztek, mondván: „török bazárosok unokái” csak. Itt van Sárközi Márta, aki azzal utasította el Révai József eszmecserére szóló meghívását, hogy eszméit nem kívánja cserélgetni. Itt van Rácz tanár úr a Nobel-díjasok fasori híres gimnáziumából, Haynal professzor úr a klinikáról, Ganz Ábrahám az öntődéből, Kner Izidor a nyomdaipari örökkévalóságból, itt a meleg levesek Róbert bácsija, itt Papp Laci, akinek beakasztott pártunk és kormányunk. És a többiek. Mind a szerző saját hőse, tulajdon és meggyőző választása.

Csupa-csupa filmtéma. Lenne.

(Nyáry Krisztián: Igazi hősök. 33 magyar. Corvina Kiadó.)

Erdélyi S. Gábor

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.