Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Fesztiválok csődközelben – Minden fillérre szükség van

2020. augusztus 2. 09:00 - szerző: Sándor Zsuzsanna

Sok hazai zenész, előadóművész és fesztiválszervező reménykedett abban, hogy augusztus 15-e után talán mégis megtarthatják az 500 főnél nagyobb rendezvényeiket is. A kormány azonban nem enyhíti az eddigi korlátozásokat. De vajon meddig tart a moratórium? Mire számítsanak az őszre halasztott fesztiválok? Az elmaradt programok jegyárát vissza kell-e fizetni a közönségnek vagy sem? Miből fognak megélni a zenészek, és főleg a koncertek munka nélkül maradt háttérmunkásai? Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke, az idén harminc éves Művészetek Völgyének és több más fesztiválnak az alapítója válaszolt a 168 Óra kérdéseire.

A kormány úgy döntött, hogy augusztus 15-e után sem lehet az 500 főnél nagyobb rendezvényeket megtartani. Mit gondol erről?

Egyértelmű, hogy az emberi élet védelme a legfontosabb, minden mást ez alá kell rendelni. A szakembereknek is nagyon nehéz pontosan prognosztizálni a járvány alakulását, és csak a kormány rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek apján felelősségteljes döntést hozhat. A fesztiválokat szervezők ezt értik és megértik.

A mostani bejelentés a zenész-táncos rendezvényekre vonatkozik. Más rendezvények megtarthatók? Ott nincs járványveszély?

Azokon a rendezvényeken, amelyeken a közönség leültethető, nincs 500 fős limit, így például a Szegedi Szabadtéri Játékokat augusztusban megrendezik. Viszont a jelenlegi kormányzati moratóriumnak nincs időkorlátja, nem tudjuk meddig lesz érvényben. Noha a könnyűzenei fesztiválok szezonja általában a nyár végéig tart, más jellegű és műfajú fesztiválokat még őszre is terveznek.

Például a júniusi Ünnepi Könyvhetet szeptemberre halasztották, minden könyvkiadó erre készül. Meg lesz tartva?

Mivel a korlátozások meghosszabbításának nincs határideje, nem tudhatjuk. A bizonytalan helyzet másokat is érint: egy-egy nagyobb fesztivál lemondása, átszervezése új időpontra több hónapos munka, de legalább kilencven nap kell hozzá. Ez rengeteg energiába és pénzbe kerül. Ezért is lenne fontos a tervezhetőség, és hogy a kormány a szakmai szervezetekkel közösen egyeztessen a továbbiakról.

Márta István

Hatalmas botrány tört ki, amikor a Budapest Park a járvány miatt elmaradt koncertek jegyárát nem akarta visszafizetni a közönségnek, helyette későbbi programokra beváltható utalványt akart adni. A Budapest Park nyílt levélben kérte a jegyvásárlók megértését, s a petíciójukhoz több zenekar és fesztivál is csatlakozott. Augusztus 15-e után újabb koncertek fognak elmaradni. Vissza kell fizetni a jegyek árát vagy sem?

A Magyar Fesztivál Szövetség határozott állásfoglalása az, hogy az elmaradt rendezvények jegyárát vissza kell fizetni, ha kérik. Sokakkal beszélgettünk erről a szakmában, és szinte mindenki azt mondta: a közönség bizalmával nem szabad visszaélni. Ugyanakkor pártoljuk, hogy a fesztiválok kínáljanak fel egyfajta jövőre beváltható utalványokat – és aki megteheti – ne váltsa vissza a jegyét. Rengeteget segíthet ezzel a kedvenc zenekarainak, előadóinak, és a fesztiváloknak. Hatalmas ugyanis idén a szakma vesztesége. Ebben az évben a járványhelyzet miatt a fesztiválok 80 százaléka elmarad. A könnyűzenei fesztiválok szinte mind bedőltek, ezt az ágazatot a pandémia gyakorlatilag lenullázta. A művészeti, a közösségi, a népművészeti- és hagyományőrző, illetve a gasztrokulturális rendezvények is bajba kerültek. A legnehezebb helyzetben azok a fesztiválok vannak, amelyek magántőkéből, önkormányzati támogatások nélkül működnek. Az infrastruktúrát kiszolgáló vállalkozók, de még a kézművesek közül is sokan úgy érzik, ha nem kapnak segítséget, lehúzhatják a rolót. A fesztiválok másfelől rengeteg járulékos bevételt is hoznak például a hazai turizmusnak, vendéglátásnak. Nagyon sokaknak adnak munkát ezekben az ágazatokban is. A mi számításaink szerint a fesztiválok elmaradása idén közvetlenül 37 ezer embert, közvetve 370 ezer embert érint.

A Hétfa Kutatóintézet a hazai fesztiválpiac veszteségeit és annak gazdasági következményeit elemezte. Becslésük szerint minden egyes fesztiválra el nem költött forint körülbelül 7 forintot von ki a gazdaságból a tovagyűrűző hatások miatt. A hiány a GDP majdnem 1 százalékát, azaz 442 milliárd forintot is elérhet.

Ráadásul tudomásom szerint a Hétfa csak a könnyűzenei fesztiválokat kutatta. Tehát ha az egész ágazatot nézzük, ennél is nagyobb költségvetési hiánnyal kell számolni.

A kormány azt is bejelentette, hogy a könnyűzenészek támogatására 5,3 milliárd forintot különítenek el. Pályázni lehet a támogatásokra, amelyek nem alanyi jogon járó segélyek lesznek, hanem ellenszolgáltatásokat várnak. A kormány garázskoncerteket tervez, de egyelőre úgy tűnik, a zenészek közül se tudja senki, hogy az micsoda.

Mi se tudjuk, ezért is várjuk a kormányrendelet megjelenését és az egyeztetést a Magyar Turizmus Ügynökséggel is, mivel – tudomásunk szerint – ők fogják az 5,3 milliárdos pályázati pénzt kezelni.

Csakhogy ez a forrás a szakma veszteségeinek a töredékét sem fogja pótolni.

Úgy gondoljuk, minden fillérre szükség van, ami a fesztiválokon is fellépő előadóművészeket és a háttérmunkásokat, illetve a fesztiválszervezőket segíti. Bárki adja a pénzt, köszönet jár érte, ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk, hogy most már a jövőről, a következő – még mindig nehéznek ígérkező – esztendő fesztivál-évadának segítéséről  is megkezdődjenek az egyeztetések. Sok fesztivál került csődközeli helyzetbe, segítség nélkül lehet, hogy jövőre már nem tudnak megvalósulni. Vannak javaslataink arra, milyen kompenzációs módszerekkel tudná a kormány a szakma túlélést biztosítani. Azonnali segítség kellene például járulékkedvezménnyel, bértámogatással, rezsi- és igazolt működési támogatásokkal. Sürgős lenne szakmai továbbképzéseket indítani, azoknak a háttérmunkásoknak, technikusoknak, akik a következő időszakban nem jutnak majd munkához. A jövőben át kellene gondolni  a belépőjegyek áfájának csökkentését is. Ez is nagy segítség lenne. Azt gondoljuk, politikai döntés kérdése, hogy meg akarják-e menteni a magyar fesztiválokat, amelyek közül nagyon sok nemzetközi hírnevet szerzett és rengeteg külföldi turistát is ide vonz, nem beszélve a bajba került művészeti fesztiválok kulturális híd- és alapellátás szerepéről. Az a kérdés, hogy mennyire fontos a kormány és az ország számára a kultúra és a turizmus ügye.