Félreértésre festett képek, avagy kilátás drMáriás homokozójából

Reneszánsz embernek, egyszersmind udvar nélküli udvari bolondnak nevezte drMáriást a művész győri kiállítását megnyitó Rockenbauer Zoltán, aki némi politikai kalandozás, miniszterség után visszatért a kultúrához: a Műcsarnok kurátora. drMáriás már nehezebben definiálható egyéniség. Amikor önmeghatározásra kértem, azt felelte: „a saját homokozómban játszom különféle médiumokkal, nem akarok sztenderdeknek, elvárásoknak megfelelni. Valamiféle furcsa keleti és nyugati összegabalyodásnak vagyok a produktuma”.

2018. május 20., 18:25

Szerző:

drMáriás Süt a nap! című kiállításának megnyitóján rengetegen voltak. Kétbusznyi embert küldött a CÖF – kommentálta a nagy érdeklődést Fábry Sándor, aki a képzőművész magyar és külföldi politikusokról, celebekről és bűnözőkről készült képeihez írt groteszk szövegeket az ETűdÖk rÓKafŰréSZre és fRÖccsÖNtÖTT SzarKáRA című kötetbe.

A könyv egészen friss, így a közelmúlt közéleti történéseire is reagál a maga módján. Szálasi Ferenc fagylalttal kínálja a CEU-s tüntetőket, Soros György vért szív a Magyar Nemzeti Parkban, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodik, Lázár János Mártélyon piruettezik, miközben piros hó esik, Rogán Yoda Antal megvédi a Jó kormányát a Sötét Erő hatalmától. Tarlós István mobilgátról álmodozik, Németh Szilárd tündérként pukedlizik a cirkuszban, Áder János magányos kedvessége pedig, hogy megmossa négy másik Áder János lábát.

Az ellenzék sem tétlenkedik, Molnár Gyula meghódítja a Marsot, Gyurcsány Ferenc migránsokat keres Leszbosz partjainál, Vona Gábor hegedül a háztetőn, Simicska Lajos visszavág, Botka László pedig megnyeri a választásokat. (Majd ha elindul… – írja hozzá Fábry.) Orbán Viktor is feltűnik, a Trianont sirató képéhez ezt írta Fábry Sándor:

„Kérdés: Viktor úr, maga tényleg mindenhez ért? Válasz: Mindenhez is!”

A kötet címlapján Mészáros Lőrinc egy aranyrudakat a szájában tartó szarkával. A szereplők, modellek többségét különböző korban alkotó festők műtermében ábrázolja drMáriás, így például Göncz Árpád portréja Rippl-Rónai kukoricás korszakának stílusában készült, Torgyán József Lautrec műtermében mulatozik, Rákosi pedig Modigliani műtermében fekszik meztelenül a vörös pamlagon.

A győri kiállításnak csak egy része a kötetben megjelent képsor. drMáriás szerint a győrihez hasonló lírai, festészeti tárlata még nem volt. Valamelyest összefoglaló kiállítás is ez, noha arra is törekedett a kurátor szerepét a festő közreműködésével vállaló Grászli Bernadett múzeumigazgató, hogy friss vagy eddig kevésszer látott képek kerüljenek a falakra.

Fotó: A szerző

Minden tematikus terem alkotásaiban, szinte valamennyi témában és ábrázolásban ott van az abszurd, a groteszk, az ironikus látásmód, amely nem keverhető össze a cinikussal, nem mintha ahhoz egy művésznek nem volna elvitathatatlan joga. drMáriás festményein dráma, szorongás és bizonytalanság is van. Korai képének „csipkehúsú” figurái, a „kivágatemberek” a mélysötétből tűnnek elő magányosan, törékenyen, kiszolgáltatottan, szorongón. Közülük talán a legdrámaibb a rendszerváltás évében készült Önszaggató, amely az univerzumban önként vagy kényszerből részekre szakadt ember újraépítésének az esélyeit, a teljességet keresi.

drMáriás tárlatát mégis valamiféle derű, napsütés kíséri végig. Rockenbauer Zoltán szerint ennek a festő ironikus jókedve az oka, amit „a borúra derű” optimizmusával lehetne összefoglalni.

drMáriás (Máriás Béla)

képzőművész, szépíró, műkritikus, zenész, a magyar underground legendás zenekarának, a Tudósok együttesnek az alapítója. Újvidéken született 1966-ban. A Belgrádi Művészeti Egyetemen végzett tanulmányokat. Budapesten él. Volt tárlata New Yorkban, Pekingben, Londonban, Bécsben, Prágában.

L. Simon László költő saját, kék szakállú képe előtt fotózkodott és parolázott az alkotóval. drMáriást itt csíptük el egy villáminterjúra:

  • Elhangzott a megnyitón, hogy reneszánsz ember, ír, fest, zenél, szinte mindenhez ért. Vagy mindenhez „is,” mint szerzőtársa, Fábry Sándor szerint a magyar miniszterelnök?
  • Én semmihez sem értek, viszont kíváncsi vagyok.
  • Még mindig?
  • Alapvetően még mindig. Néha persze alábbhagy ez a kíváncsiság, az embert rossz élmény éri vagy egyszerűen jóllakik valamivel. De ez rossz, visszahúzó állapot. Engem mindig is a kíváncsiság vitt előre a művészet különböző tartományain.
  • Mire kíváncsi? Nem tud még eleget?
  • Arra vagyok kíváncsi a saját homokozómban, ahol különböző médiumokkal foglalkozom, és nem érdekelnek a sztenderdek meg az elvárások, hogy a megszülető képeken hogyan kulcsolódnak össze, hogyan fonódnak egymásba a különböző dolgok, értékek, színek, érzések, történések, amelyek aztán asszociációkat váltanak ki az alkotójukból és a közönségükből egyaránt.
    L. Simon László és drMáriás az exállamtitkár portréja előtt kezeltek
  • Még soha nem értette félre a saját képeit?
  • Ezek a képek pont arra készülnek, hogy félreértsük őket. Engem éppen az izgat, hogy a festmény sokféle asszociációt indíthat el. Nem lehet kizárólagosan megítélni, mindig egyformán értelmezni azokat az alkotásokat, amelyek más-más értékek összegabalyodásából jönnek létre. Én magam is valamiféle furcsa keleti és nyugati összegabalyodásnak vagyok a produktuma.
  • Miért van szüksége több művészeti ágra az önkifejezéshez?
  • Minden műfaj más miatt esik jól. A zenében a közönséggel együtt a játék pillanatában közös élményt hozunk létre, élünk át. Az írás egyértelműbb közlésmód. A festmény az időből kilépő mű, tartós lenyomat.
  • Mi készül most drMáriás festőművész műtermében?
  • Pillanatnyilag pihenek. Szükségem lesz még rákészülésre, kísérletezésre, de új sorozatban gondolkodom. A nyár végére, az ősz elejére ebből már látható lesz valami.

Tegnap 16:59

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.