Ez az operaévad már elveszett – Ókovács Szilveszter, az Opera igazgatója azt szeretné, ha át tudnák menteni a szereposztásokat

Be kellett zárni minden színházat, ilyen helyzet az 1956-os forradalom óta nem volt Magyarországon. Ez persze sokakat nyomaszt, anyagilag pokoli helyzetbe hoz, miközben jó néhányan a szakmából keresik, mit tehetnének, hogy segíthetnének ilyen igen nehéz, rendkívüli szituációban, hogyan tarthatják a kapcsolatot a közönséggel.

2020. március 30., 12:00

Szerző:

Ókovács Szilveszterrel, a Magyar Állami Operaház főigazgatójával azzal kezdjük a telefonbeszélgetést, hogy sokadszorra kell már elhalasztaniuk az intézmény új játszóhelyének, az Eiffel Műhelyháznak a megnyitását. Március 21-én lett volna az elkészült épületkomplexum megnyitója miniszterelnöki avatóbeszéddel, a koronavírus-járvány ezért sem jött jókor.

– Ez az évad művészi értelemben már elveszett – mondja. – Mivel az opera világa évekkel előre tervez, a legsürgősebben vissza kell állnunk arra a rendre, amit a naptár éppen mutat.

Az egymásra épülő évadok és a sok évre előre kötött szerződések miatt 2022/23-ig látnak előre ők is. Most plusz előadásokat iktatnak az őszi programba, akkor pótolhatják a produkciók egy kis részét, a többi alkotást pedig eleve kitűzték a következő szezonra. Lesz néhány speciális gálaestjük, hogy az énekesek ezeken felléphessenek, és erre adhassanak nekik díjazást.

Szóbahozom, hogy ellentétben például a Budapesti Operettszínházzal, ahol közalkalmazottak a társulat tagjai, náluk az énekesek, karmesterek nem tartoznak ebbe a kategóriába, ezért aki nem lép fel, az nem is keres. A teljes keresetkiesést nem tudják pótolni, ismeri el a főigazgató, hisz az előadások sem valósultak meg, ha fizetnének, akkor pedig ők lehetetlenülnének el. A vis maior helyzetben pedig jogilag nem is jár kártérítés/kárpótlás, az Opera sem számíthat sehonnan erre. A nézőik becserélt jegyeit ősztől a jövő évadban érvényesíthetik. Azt mondja, semmiképp sem váltják vissza a jegyeket, hisz az minden gazdálkodó szervezetben kivitelezhetetlen, hogy külön kasszákban őriznék az előadások előzetes jegy- és bérlethányad-bevételét mindaddig, míg az adott produkció le nem megy, és utána költhetnék csak el. Így lehetetlen működni. Ez az összeg az éves saját bevétel része, ami általánosságban az előadótevékenység forrása, ebből finanszírozzák a későbbi produkciók előkészítését, tehát ha ez az összeg kiesik, az őszi szezon is megroppan. Az viszont lehetséges, hogy pontosan arra az operára, balettre is be tudják cserélni a jegyeket, amire azok szóltak, hisz éppenséggel minden elmaradó előadás benne van, illetve most belekerül a jövő évadba. Ha viszont a nézőnek majd az az időpont, helyszín vagy szereposztás nem felelne meg, a december kivételével bármely más előadásukra is beválthatja a jegyét, bérlethányadát. Akkor a műsorváltozás joga irányadó, amelyet sok száz éve fenntart minden színház.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója
Fotó: Máthé Zoltán

Közbeszúrom: műsorváltozáskor viszont, kérésre, vissza szokták váltani a jegyeket. Erre az a válasz, hogy most vis maior van, honnan venne az Opera sok száz milliót erre? Ráadásul a nézők is magát az intézményt ingatnák meg ezzel, miközben a szóban forgó előadásokat lejátsszák, azokat meg lehet tekinteni. Vis maiorban az is jogszerű volna, hogy ez a pénz elveszett, de természetesen ilyet az Opera nem mond, az ő jogértelmezésük szerint ősztől helyt kell állniuk ugyanolyan összegnek megfelelően, mint amennyi a megvett bérlethányad, illetve napijegy értéke volt. Ez nekik is érdekük, hiszen a nézőiket szeretnék megtartani.

Tehát a kasszában most bent marad a pénz, de mivel ősszel pótolják, illetve helyettesítik a már eladott, elmaradt előadásokat, akkor meg lényegében nem lesz újabb bevétel, akkor tudja majd megmondani, mennyit buktak valójában.

A szerződéskötéseket most prolongálják addig, amíg nyilvánvalóvá nem lesz, hogy csak ősztől játszhatnak újra, de ez csak formaság, mivel december 6-án közzétették már 2021 nyaráig a programot, addig mindenki napra lebontva tudja, hogy mikor mit csinál. Nyilván azért lesznek változások, például a Parsifal premierje most elmarad, de a mű a következő szezonban is megy, és a főigazgató szerint úgy fair, hogy a szereplési lehetőséget akkor is azoknak kínálják fel először, akik most nem tarthatták meg a premierjüket. Ez azokat érintheti hátrányosan, akik 2021-ben léptek volna fel ebben az operában. Ők viszont más előadásokban ugyancsak érdekeltek. Ókovács azt szeretné, ha át tudnák menteni a szereposztásaikat, csak tulajdonképpen mindenki egy kicsit arrébb ülne a széken, és valójában az énekesek egzisztenciája nem rendülne meg. Nyilvánvaló, hogy kevesebb előadásban vehetnek részt a tervezettnél, szúrom közbe, ezért lesz kárpótlásul több őszi gálaest, amelyeken az átlagnál komolyabb gázsit kapnak, feleli.

Budapest este
Fotó: Máthé Zoltán

A zenekar, az énekkar, a balett szabadságolásával most majdnem ötszáz művészük ül otthon. A fizetésük egynegyede körülbelül az, amit a teljesített előadások után kaptak volna, vagyis nagyjából a jövedelmük 25 százalékától elesnek. Ennek az összegnek egy részét is ősszel vissza kellene pótolni, de ha ebben az évadban valóban nem lehet többet játszani, akkor 190 előadás marad el, s ez rengeteg. Ennyi plusz előadást nem tudnak tartani, így a pénzügyi helyzet függvényében más megoldást készítenek majd elő.

Mi történik akkor, ha netán az évad végén már játszhatnak? – tudakolom. Az a válasz, hogy bár nagyon szeretné, csodálkozna ezen, hisz éppen befele trappolunk a járványba, de mindenre van tervük. Április 3-tól kezdve egészen az évad végéig minden péntekre szimuláltak egy-egy újranyitást, tehát mindig lesz érvényes program, ami alapján haladhatnának. Mivel szinte ők tartják el az egész magyar operaénekes-társadalmat, ezért igazán nem mindegy, hogy a mintegy száz magyar szabadúszó magánénekessel mi történik. Szerinte a járvány lefutása több hónapos lesz.

Ezalatt is akarnak adni valamit a nézőiknek. Nemzeti dalaink címmel napi népdaltanuló pályázatot indítottak, mindig egy-egy énekes küldi be a videóját, erre felelnek a diákok a sajátjaikkal. Minden hétvégén saját előadásokat sugároznak az interneten, az utóbbi években közel hetven előadást rögzítettek saját forrásból. Most az volt a jogi osztályuk kérése, hogy elsőre olyat válasszanak, amelyik hetven évnél régebben meghalt szerző műve, magyar alkotócsapat tette színpadra, nincs benne külföldi énekes, és a zenekar saját, nem pedig bérelt kottából játszott. Tehát ez sem egyszerű, de elindulnak A tündérkirálynővel és a Nabuccóval, a következő hetekben pedig megszerzik a szükséges jogokat ahhoz, hogy sugározhassák felvételeiket élő videóként, szombat-vasárnap esténként 7 órára időzítve. Mintha nem állt volna meg a világ…

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.