Egyre több fiatalt veszít el Magyarországon a rádió

2019. július 15., 11:51

Szerző:

Egy év alatt öt százalékponttal csökkent Magyarországon azoknak a száma, akik szinte mindennap hallgatnak rádiót - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felméréséből. A NMHH kommunikációs igazgatósága az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta, a felmérés szerint 2017-ben a a 14 év felettiek 42 százaléka, 2018-ban 37 százaléka rádiózott rendszeresen. Akik továbbra is rádióznak, azok egyre több időt töltenek ezzel a tevékenységgel. Egy év alatt jelentősen megnőtt - 31 százalékról 38 százalékra - azoknak az aránya, akik három vagy több órát is rádióznak egy nap.

Az NMHH felmérése szerint az elmúlt évtizedben némileg hullámzott a rádióhallgatók aránya, tavaly azonban csökkenést mutatott: 2017-ben még a 14 év felettiek háromnegyede mondta, hogy ha elvétve is, de szokott rádiót hallgatni, de 2018 végén már csak tízből heten rádióztak legalább időnként, ez mintegy hatmillió embert jelent.

Fotó: Pixabay

A legtöbben - 48 százalék - a zenét játszó rádióadókat szeretik a legjobban, az egyénileg összeállított tartalmakat a megkérdezettek ötöde preferálja, a beszélgetős rádióműsorokat pedig csak minden tizedik ember említette. Minél fiatalabb a hallgató, annál inkább a saját szerkesztésű, összeválogatott tartalom felé tolódik a fogyasztása.

A 30 és 60 év közöttiek leginkább - 58 százalékban - zenés rádióadásokat szeretnek hallgatni, míg a beszélgetős műsorokat jobban kedvelik az idősebb, nyugdíjas emberek - a többi korcsoportnál nagyobb arányban (30 százalék) -, illetve a nők, bár negyvenéves kor felett már annyira erős a generációs hatás, hogy a nemek közötti eltérés eltűnik.

Az idősek negyede nem hallgat semmit (24 százalék). A fiatalok a saját, általában mobiltelefonra vagy pendrive-ra mentett zenegyűjteményüket (22 százalék), az online rádió- és zenehallgatást (9 százalék), valamint a saját cd-, lemez-, kazettagyűjteményt (7 százalék) sokkal jobban szeretik hallgatni, mint ahányan a többi korcsoportban említették ezeket.

A harminc alattiaknál 2017-ben még nagyjából tízből heten hallgattak rádiót legalább néha, 2018-ban viszont csak felük. Minden negyedik helyett mostanra már csak minden hetedik 30 év alatti hallgat rádióműsort nap mint nap. A rádiózással töltött idő hossza a fiataloknál nem csökkent érdemben.

A 20 évesnél fiatalabbak már elhanyagolható mértékben rádióznak: alig felük mondta, hogy legalább nagy ritkán hallgat rádiót, és mindössze 1 százalékuk rádiózik naponta. A felmérés szerint azoknak a többsége, akik az interneten kezdtek el zenét vagy beszélgetéseket hallgatni, már kisebb mértékben hallgatnak hagyományos rádiót, vagy akár teljesen fel is hagytak vele.

Az NMHH tíz éve végez nagymintás, országosan reprezentatív felméréseket azért, hogy jobban megismerje és megértse az elektronikus hírközlési szektor helyzetét, a fogyasztók szokásait, véleményét és problémáit. A két legutóbbi felmérést 2018 őszén és decemberében végezték, az egyik a magyarországi háztartásokat, a másik a 16 éves és idősebb hazai internetezőket vizsgálta - olvasható a közleményben.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.