Alapjaiban kellett újragondolni a filmgyártást

A koronavírus berobbanásával leálltak a filmforgatások, aminek súlyos következményei lettek: újrainduláskor teljes gyártási terveket kellett átalakítani, ruhákat átszabni, büdzsét megemelni, bemutatót elhalasztani. Azóta már új produkciók gyártásába is belevágnak az alkotók, viszont sokkal óvatosabbak, és igyekeznek mindenre felkészülni.

2020. október 31., 12:00

Szerző:

Március közepén nemcsak az élet állt le a koronavírus megjelenésével, hanem a teljes filmgyártás is. Kivonultak a legnagyobb bevételt hozó amerikai produkciók – a Halo című Showtime-sorozat, a Terra Vision című Netflix-sorozat, a Dűne, a Nightingale és a Birds of Paradise című mozifilm –, leálltak a reklámügynökségek, és mindenki hazarepült. A magyar filmgyártásnak is egyik napról a másikra kellett leállnia, és jött egy hosszú, három hónapos kiesés. Az amerikai produkciók augusztusban kezdték újra a forgatást, a hazai gyártású filmeket – Madarász István: Átjáróház és Rohonyi Gábor–Vékes Csaba: Szia, Életem! című alkotását – azonban már június elsején elkezdték forgatni.

Ekkor a filmalap utódja,

a Nemzeti Filmintézet (NFI) a biztonságos forgatások érdekében elkészítette a koronavírus elleni védekezéshez szükséges 19 oldalas ajánlását.

A magyar filmesekhez eljuttatott egészségvédelmi terv célja az általános kockázatértékelés és a filmforgatások speciális igényeire kidolgozott egészségügyi óvintézkedések szakszerű összefoglalása volt. A dokumentumot a felkért szakértők a jelenleg érvényben lévő kormányzati ajánlások figyelembevételével készítették, amelyek nem kevés ellentmondásba ütköznek – ezeket a filmgyártásban részt vevő szakemberek nap mint nap megtapasztalhatják. Az NFI mindemellett a munkáltatóknak nem határozta meg, hogy miként biztosítsák a biztonságos és egészséges környezetet, ezt mindenkinek egyénileg kell eldöntenie.

Madarász Isti: Átjáróház

„Fontos tudni, hogy ez egy ajánlás volt, nem pedig kötelező előírás. Produkciókként változnak a megvalósítási és kivitelezési folyamatok” – mondja Gaszner Veronika felvételvezető, aki a stábbal szeptember végén vette fel egy Borsodban forgatott nagyjátékfilm utolsó jeleneteit, korábban pedig több reklámfilm forgatásán is részt vett. „A brosúra tartalmaz olyan anomáliákat, mint például hogy a nagyobb statisztériát váltsa ki VFX (digitális trükk utómunka), ami megvalósíthatatlan, hiszen száz statiszta kifizetése még mindig olcsóbb, mint VFX-szel egy tömeget létrehozni.”

Ennek ellenére mindenki próbálta betartani az ajánlásokat.

A filmintézet lehetővé tette, hogy lehívható legyen egy 30 millió forintos keret arra, hogy a COVID körüli intézkedések miatt felmerülő többletköltségeket ne a már elfogadott és rendelkezésre álló gyártási költségkeretből kelljen finanszírozni,

hanem kiegészítő támogatásként álljon rendelkezésre a produkciók számára. Ez az összeg fedezi az egészségügyi ügyeletet, a tesztek elvégzését és a védőeszközök beszerzését. „Azt kell még tudni erről a 30 millió forintos gyorssegélyről, hogy ez nem egy vissza nem térítendő támogatás, hanem egy olyan összeg, amelyet utólag a forgalmazásból vissza kell finanszíroznia a gyártó cégnek és a filmforgalmazónak. Az produkciónként eltérő, hogy ennek a betartatása milyen mértékben és hány százalékig fog megvalósulni” – mondja a felvételvezető.

 

Megfelelő óvintézkedések

Minden filmforgatáson jelen kell legyen egy úgynevezett COVID- supervisor, aki azt felügyeli, hogy milyen minőségben és milyen módon valósulnak meg az egészségügyi intézkedések – mint például a lázmérés, a tesztelés vagy a maszkviselés. A megfelelő óvintézkedések lényegesen megnövelik a költségvetést. „A produkciók a vércseppmintából azonnali eredményt mutató IgM teszteket vásárolnak, ennek piaci értéke 9500-10 000 forint körül van. Ki lehet számolni, ha egy stáb leállásonként újra tesztel, az egy összefüggő forgatás esetén is legalább 4-6 tesztelést jelent, és ha átlag 40-50 fős stábról beszélünk, plusz még a kiemelt szereplőket és a statisztákat is teszteljük, akkor az könnyen 60-100 teszt tud lenni, ami már egy forgatás alatt az 5-6 millió forinthoz közelít” – mondja Gaszner Veronika. Emellett csak egészségügyi szakember tesztelhet, amihez biztosítani kell egy mentőautót, és állandóan rendelkezésre kell állnia a forgatás idején valakinek orvosi ügyeletben, aki a stábban esetlegesen felmerülő rosszullétet kezeli. Ezenkívül biztosítani kell a fertőtlenítőszereket, a szájmaszkokat, a kesztyűket és a plexi arcmaszkokat sminkeléskor.

Madarász Isti: Átjáróház
Madarász Isti: Átjáróház

Döntéshelyzetben

„Nagyobb létszámú statisztériánál be kellene tartani egymástól a másfél méteres távolságot, ami szinte lehetetlen” – mondja Veronika. Az IgM tesztek nem túl megbízhatók, és az a sajátosságuk, hogy legalább háromnapos fertőzést tudnak kimutatni. „Ez felvet olyan kérdéseket, hogy célszerű-e a százfős statisztériát végigteszteltetni, vagy elég a hőmérőzés. Erre van a COVID-supervisor, aki érti és ismeri ennek a járványnak a vonatkozásait, és hasznos tanácsokat tud adni. A mi esetünkben elég volt a tömeges hőmérőzés, amellyel jelentősen tehermentesült a költségvetésünk is.” A megadott büdzséből hetente egyszer tudnak tesztelni, így például leállások után, amikor 3-4 napra szétszéled a stáb, mindig fennáll annak az esélye, hogy az IgM teszt a fertőzés első három napja alatt mutat negatív eredményt, majd megfertőződik az egész stáb.

Többletkiadást jelentenek még a catering járulékos költségei – csomagolás és evőeszközök –, mivel a jelenlegi helyzetben előre dobozolt ételeket fogyaszt a stáb. „Elviekben

az az előírás, hogy az ilyen típusú szemetet, amely érintkezik bármilyen testnedvvel és fertőzésveszélyes lehet, elkülönítve tároljuk. Mi Borsodban forgattunk, ahol gyakorlatilag szelektív szemetesek sincsenek, ebben a helyzetben kivitelezhetetlen, hogy ilyen fokú egészségügyi előírásokat be lehessen tartani”

– magyarázza Gaszner Veronika.

„Sok esetben nem a racionalitás érvényesül, hanem azok a kötelező dolgok, amelyek nem biztos, hogy egyenértékűek” – mondja a felvételvezető. Bár a PCR tesztek megbízhatók, egy stáb azért nem tudja használni, mert átlagosan elméletileg két nap, gyakorlatilag öt-hat nap az eredmény, de nem ritkán több mint egy hét. Ha egy stábtag az IgM tesztnél pozitív eredményt produkál, addig nem mehet vissza a forgatásra, ameddig két nap eltéréssel két negatív PCR tesztje nincs. „Mivel a számított napoknál jóval tovább tart megkapni az eredményt, addig ő már kiesik, vagy pótlódik egy másik stábtaggal vagy szereplővel, mert a forgatás emiatt nem állhat le. Nálunk is előfordult, hogy haza kellett küldeni kiemelt szereplőt azért, mert három teszten is halványan megjelent az a csík, hogy COVID-fertőzött lehet. Amíg ezt nem tudjuk teljes biztonsággal kizárni, addig nem engedhetjük be a zárt térbe.”

 

Amikor minden borul

Talán azok a filmek sínylették meg legjobban a koronavírust, amelyeknek a forgatását épp derékba törte és leállásra kényszerítette a járvány. Madarász István Átjáróház című filmje utolsóként állt le a járvány kezdetekor, és elsőként indulhatott újra. „Mindennap megbeszéltük, hogy még egy napot leforgatunk, majd még egyet, mert Kútvölgyi Erzsébet a veszélyeztetett kategóriába tartozik. Március 14-én volt az utolsó forgatási napunk, amikor reggel azt hittük, még folytatjuk, este pedig kiderült, hogy nem” – mondja a rendező. Még a leállás előtt be tudták fejezni a nagy műtermi etapot, leforgatták a bonyolult és drága jeleneteket, és már költöztek volna be egy toronyház második emeleti lakásába. „Addigra a kiválasztott emeletünkön már kiköltöztettük a lakókat, átvettük a lakásaikat, kifestettük, berendeztük, és egyszer csak szóltak, hogy nincs több forgatás. Na, ezen itt elég sok pénzt buktunk, hiszen vissza kellett állítani a lakóknak a lakást, és visszaadni, emellett más helyszínek is le voltak foglalva, ki voltak fizetve, és azok is mind mentek ki a kukába” – mondja Madarász.

Szántó Gábor gyártásvezető jobbkeze, Marity Bianka felvételvezető úgy emlékszik, hogy a lakóközösség még a leállás előtt ellenük fordult, és ők is érezték, hogy nem tehetik meg, hogy bemenjenek. „Mi voltunk az egyetlen magyar film, amely leállt, és teljesen át kellett alakítanunk a gyártási tervünket, alkalmazkodva ahhoz, hogy bizonyos helyszínek megborultak, ahol eredetileg forgattunk volna” – mondja. Mivel már rögzítették az épület külsejét és az erkélyt, esélytelen volt új helyszínt keresniük.

„Meg kellett építenünk a stúdióban ugyanezt a lakást,

de legalább a stúdiókörnyezetben kontrolláltabban tudtunk forgatni.” Madarász István azt mondja, a filmintézet hajlandó volt kisegíteni őket azzal az összeggel, amelyet elbuktak, és jóváhagyták azt a költségvetést is, amellyel a megfelelő óvintézkedéseket be tudták tartani. „Ez számszerűsítve 36 millió forint volt, amit végül nem a film büdzséjéből kellett levágni.”

A forgatás újraindulását nehezítette, hogy

a februárban megkezdett jeleneteket júniusban kellett folytatniuk.

„Nehéz elmondani, mennyit izzadtak a színészek. Szegény Kútvölgyi Erzsébetre nyolc ventilátor volt ráállítva, amikor nem forgott a kamera” – emlékszik vissza a rendező, akitől azt is megtudjuk, hogy néhány ruhát is át kellett szabniuk.

„Muszáj volt alapjaiban változtatni mindenen, egy százfős stábot mozgató jelenet létszámát is csökkenteni kellett” – mondja a felvételvezető. Az egészségügyi intézkedések betartása is okozott nehézségeket. „Tizenkét órát maszkban dolgozni egy világosítónak úgy, hogy tízkilós cuccokat visel a vállán, elég hardcore.” Ők is heti rendszerességgel teszteltek, és lázat mértek, és bevezettek egy olyan karszalagot, amely megkülönbözteti az embereiket a külsősöktől.

 

Óvatosabban előre

Jelenleg Nemes Anna rendező A teremtés koronája című magyar tévéfilmjét készíti elő Marity Bianka. „Mi rendületlenül előkészítünk, több magyar produkció is forog jelen pillanatban, a kellő szabályozások betartásával lehet továbbcsinálni” – mondja. Bízik abban, hogy a márciusihoz hasonló helyzet többé nem áll elő. „Ma sokkal nagyobb esetszám van, mégsem áll le semmi, hanem mindenki próbál adaptálódni.” Ők például úgy, hogy mindent alaposan átgondolnak és felmérik a lehetőségeket. „Az előkészítések folyamán óvatosabbak vagyunk. Igyekszünk úgy szerződni, hogy ha egy helyszín változik a koronavírus-járvány hatására – bármelyik fél miatt –, legyenek rugalmasak, mozgathassuk a dátumokat, és ne veszítsük el a kauciót.” Jelenleg épp azzal a nehézséggel küzdenek, hogy elhagyatott kórházat keresnek az egyik helyszínnek, hiszen most nem tudnak kórházban forgatni.

 

A cikk erdetileg a 168 óra hetilap 2020. október 28-i számában jelent meg.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.