A színházkultúra védelmében
A nemzetközi hírű rendezőt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház direktorát is tagjai közé sorolta a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Aztán kiderült, az erdélyi alkotót tudtán kívül léptették be a testületbe. Tompa Gábor jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik vendégoktatóként. Úgy véli, józan ember nem vállalhat szerepet az MMA-ban. És a művészeknek is fel kell emelniük a szavukat jogsértő esetekben. A kolozsvári teátrum például nyíltan kiállt Alföldi Róbert mellett. MARTON ÉVA interjúja.
– Úgy lépett ki a Magyar Művészeti Akadémiából, hogy be sem lépett oda.
– Többször megkerestek e-mailben, végül Szakonyi Károly, akinek mindig szívesen olvastam az írásait, szintén írt egy levelet. Én nem ismertem az MMA tevékenységét. Azt sem tudtam, kikből áll a vezetőség, kik a tagok. Igazán máig sem tudom. Józan ember reflexe egy művészeti akadémia kapcsán, hogy az művészekből áll, művészeti ügyekkel foglalkozik, s nem kapcsolódik semmiféle politikához. Tehát a kultúra átfogó képviselete. Úgy tűnik, tévedtem: a mai Magyarországon ez is lehetetlen. Egyébként a felkérésre nem adtam egyértelmű választ, nem mondtam sem igent, sem nemet. A felvétel tényéről nem értesítettek. Utólag jutottak el hozzám Fekete György elnök kijelentései, például az, hogy „magyarellenes és nemzetgyalázó művészek, akármilyen nagyok is, nem lehetnek az MMA tagjai”. Ez a kijelentés engem megrémít. Feltételezhető, hogy vannak „magyarellenes” nagy magyar művészeink? És kik lennének azok? Netán Schiff András? Vagy Kertész Imre? Konrád György? Esetleg Bartók, Radnóti, Ady?
– Fekete György mondta azt is, hogy a nacionalizmus „genetikus érzés”. És a „nem nemzetiek” közé sorolta Konrád Györgyöt, kijelentvén: „Számolnunk kell azzal, hogy Konrádot is magyarnak tekintik külföldön, bármit is mond rólunk.”
– Egyáltalán: létezik magyarellenes magyar? Ez úgy hangzik, mint, mondjuk, a kutyaellenes kutya, az irodalomellenes irodalom, az Isten-ellenes Isten stb. Kinek van magyarságmérő műszere? Talán egy akadémiának? Amelynek esetleg én is tagja vagyok? Tehát feltehetőleg nekem is segítenem kell „felderíteni”, kik a magyarellenes magyar művészek, kik az „igazi” magyarok, kik magyarabbak? Ez borzasztó, én ezt nem vállalhatom. Nem vállalkozhatok arra, hogy az említett szellemóriások felett „ítélkezzem", mint ahogy egyetlen embertársam felett sem. Nem tartom magam „magyarellenesnek”, magyarként hogyan is fordulhatna ez meg a fejemben? Sőt, azt gondolom, sokat tettem a magyar kultúra, különösképpen a színházkultúra világhírnevének öregbítéséért. Úgy érzem, ebben most nem vehetek részt.
(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)
