A képmutatás komédiája – Rendezte: Marton László

Veszprémben nem okozott közfelháborodást, hogy a szexuális zaklatások gyanújába keveredett Marton Lászlót rendezni hívta a helyi Petőfi színház. Országosan sokkal nagyobb visszhangot váltott ki az ügy. Ellenzéki országgyűlési képviselőnők a hír hallatán közleményt adtak ki: „Ha a hatalommal való visszaélés egyik legdurvább formája, a szexuális zaklatás következmények nélkül marad, akkor semmi nem fog változni az országban és a társadalomban.” Molière Tartuffe-je ezúttal Veszprémben álszenteskedik.

2019. február 16., 06:00

Szerző:

– Mit néz meg? – kérdezem a veszprémi színházi jegyiroda előtt várakozó nőt. A Marton László által rendezett Tartuffe-re vesz jegyet. A bemutatóra nem kap, de másnapra még van néhány hely, igaz, nem ott, ahol ülni szeretne. Fogadkozik is, hogy a következő évadra bérletet vesz, persze csak ha a premierekre is lehet.

– Mindkét lányommal jövünk – mondja a negyvenes évei közepén járó asszony. – A Pál utcai fiúkat, amit szintén Marton rendezett, háromszor láttuk a Vígszínházban. Először a gimnázium vitte el a gyerekeket, utána kétszer a családnak kellett, annyit rágták érte a fülünket a lányok.

– Mi tetszett nekik benne?

– Az egész, a történet, a zene, de főleg Vecsei, a főszereplő színész.

– Ő itt most nem lép fel – óvom meg a csalódástól.

– Sajnos nem, de lesznek majd helyette mások. Gáspár Sándor, Lukács Sándor, Zsurzs Kati. Mindenesetre Marton semmit sem bízott a véletlenre, a főszereplőket magával hozta.

– Nincs ellenérzése azzal a rendezővel szemben, aki nőket molesztált, s állítólag visszaélt a rendezői hatalmával?

– Szerintem sokan csak szerették volna, ha molesztálja őket.

– És ha mégis megtörtént?

– Hát akkor megtörtént. Hol tartana a világ, ha minden bűn megbocsátatlan maradna?

Ellenzéki országgyűlési képviselőnők, pártállástól függetlenül, közleményt fogalmaztak meg Marton László veszprémi meghívása ellen.

„Mélységesen elítéljük, hogy a szexuális zaklatással vádolt Marton László a Fidesz jóváhagyásával újra rendezhet a veszprémi színházban. Ha a hatalommal való visszaélés egyik legdurvább formája, a szexuális zaklatás következmények nélkül marad, akkor semmi nem fog változni az országban és a társadalomban. Ha ma nem teszünk semmit, akkor 10, 20, 30 év múlva kiderülő gyomorszorító történetek és kibeszéletlen traumák fognak ismét rávilágítani arra, hogy nem cselekedtünk, amikor kellett volna. Hogy nem védtük meg a szexuális zaklatás áldozatait, hogy nem álltunk ki azokért, akik egyedül sokszor beszélni sem mernek az őket ért megrázkódtatásokról.”

Sárosdi Lilla, a Marton-botrányt kirobbantó, ma már Franciaországban élő színésznő a Storynak nyilatkozott: „A kollégák többsége nem volt szolidáris – panaszolta. – Volt olyan szakmabeli, aki elmondta, azért nem állt ki mellettem az ügy kirobbanása után, mert évekig járt a gőzbe együtt Martonnal. Több baráti kollégám azóta sem keres. Elkeserítőnek és borzasztó szomorúnak tartom, hogy mennyire hatalomféltő, gyáva színházi vezetők (is) vannak Magyarországon.”

Prima Primissima - Marton László
Fotó: MTI/Czimbal Gyula

A Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját, Oberfrank Pál színművészt ottjártamkor nem találtam benn a teátrumban, telefonon sem értem el, de végül írásban értekezni tudtunk.

Először azt kérdeztem tőle, hogyan fogadta Marton László a veszprémi meghívást. Azt válaszolta, nagyon örült, hogy végre megvalósulhat, amit már régen terveztek, a veszprémi rendezés, a közös munka.

– A veszprémi színészeknek nem voltak fenntartásaik vele szemben?

– Nagy tisztelet és megbecsülés övezi Marton László személyét, szakmailag és emberileg nagyon sokat adott a próbafolyamat alatt, amire minden színésznek és alkotótársnak óriási szüksége van egy előadás színrevitelekor.

– Ő választotta-e Tartuffe-öt?

– Előzetes egyeztetéseken közösen választottuk, egy klasszikus, az egyetemes drámairodalomból vett darab bemutatását szolgálja a népszínházi kínálatunkban.

– Ön milyen művészi hozadékot, esetleg pr-értéket lát Marton László meghívásában?

– Csodálatos próbaidőszakot éltünk át, szakmailag megerősítő volt az együttlétünk. A rengeteg személyes régi példa, az igazi színházi óriások, a klasszikus magyar színházi hagyományok nagyon jó hatással voltak mindnyájunkra. Lukács Sándor, Gáspár Sándor, Zsurzs Kati és az egyetemisták mindenképpen mély nyomot hagynak bennünk, színházunkban.

– Van-e Veszprémben tiltakozás a rendezése ellen? És ön mit szól az országgyűlési képviselők egy részének elítélő nyilatkozatához?

– Néhányan kifogásolták a döntésemet, de sokkal több az egyetértő, az előadást kíváncsian váró nézők száma.

Fotó: Petőfi Színház

A színház igazgatója a kultúra.hu felületén azt állította: Marton visszatérését a fideszes városvezetés is támogatta. Erről kérdezte írásban a város polgármesterét Katanics Sándor (MSZP–DK–Együtt–PM–MLP–Lokálpatrióták) önkormányzati képviselő. „Tekintettel a közelmúltban nagy visszhangot kiváltó botrányra, polgármester úr nem tartja aggályosnak, hogy egy olyan rendezőt támogatnak, akit tízen vádoltak szexuális zaklatással, s aki, bár egy ideig tiltakozott a vádak ellen, végül nem tett feljelentést a vádlóival szemben, ezzel is elismerve a vádakat?”

Én is megkerestem Porga Gyulát (Fidesz–KDNP), a város polgármesterét.

– Az igazgató úr nem fogalmazott tűpontosan

– állította. – Kétségtelen, Oberfrank Pál felhívott, elmondta az elképzelését, és véleményt kért. Azt válaszoltam, ami polgármesteri meggyőződésem: nagyon nagy baj volna, ha egy városban a polgármester osztana színészi, rendezői szerepeket. Az igazgató teljes szakmai szabadsággal és felelősséggel dönt a műsortervről, a rendezőkről, a színészekről. Ehhez neki semmiféle engedély, beleegyezés nem kell a város vezetőitől. Arról azért megbizonyosodtam, hogy Marton László meghívását semmiféle jogszabály nem tiltja. Én azt tudom ígérni, hogy a színház vagy más művészeti intézmény igazgatójának szakértelmet igénylő operatív munkájába ezután sem szólok bele.

Marton László rendezését a hét végén nagy közönségsikerrel mutatták be Veszprémben. Nem tiltakozott senki. Úgy tűnt, mindenki elégedett. Marton László visszatért, a róla keringő hajdanvolt történetek pedig elhalványulóban. Ki tudja, kiben és hogyan dolgoznak tovább.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.