A halál oka ismeretlen – Barta Tamás hangos levelei

2018. november 4. 19:55 - szerző: Sándor Zsuzsanna

Hajdú Eszter több, nemzetközileg elismert dokumentumfilm rendezője, az ő alkotása például az Ítélet Magyarországon. Ebben a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságok perét követte végig kamerájával. Most a hazai rocktörténelem legendás gitárosáról, zeneszerzőjéről, a Locomotiv GT egyik alapító tagjáról forgat filmet. Barta Tamás 1974-ben az LGT-vel Amerikában turnézott, és nem jött vissza. Nyolc évvel később Los Angeles-i házában holtan találtak rá, mellkasában két pisztolygolyóval. Mindössze harminchárom éves volt. A gitáros rejtélyes életéről és haláláról keveset tudtunk. A Siess haza, vár a mama című film eddig ismeretlen dokumentumok alapján sok kérdésre ígér választ. Hajdú Esztert családi szálak fűzték Barta Tamáshoz.

Idén lenne hetvenéves az LGT volt gitárosa, zeneszerzője, Barta Tamás. Nemcsak a tehetsége tette legendássá, hanem tragikus halála is. A rocksztárról forgat dokumentumfilmet Hajdú Eszter. S noha tervezték, hogy a produkció esetleg már ez év végén a hazai mozikba kerül, a bemutató várhatóan februárban lesz.

– Barta annyira legendás és titokzatos figura volt, hogy egy róla szóló film szerintem mindig aktuális – mondja a rendező.

Hajdú Eszter több mint tíz éve foglalkozik ezzel a filmmel, ugyanis sokáig nem talált hozzá finanszírozókat. Az előforgatásokat saját költségén kezdte el. A filmkészítés akkor gyorsult fel, amikor a Filmalap 22 millió forintos támogatást nyújtott nekik.

Mielőtt a filmről beszélnénk, idézzük fel röviden Barta zenei karrierjének indulását is. 1962-ben iratkozott be a Landler Jenő Villamosipari Technikumba, Fenyő Miklós osztálytársa lett. A két kamasz barátságát erősítette a beat és a rock and roll iránti rajongásuk is. Együtt lógtak az iskolából, és a lemezkölcsönzőből kivett bakelitkorongokon hallgatták a legújabb nyugati zenéket. Fenyő akkor már zongorázott, Barta még nem tudott gitározni. A lógások miatt másodikban mindkét fiút kirúgták az iskolából, és útjaik különváltak. Egy évvel később ismét találkoztak: Fenyő addigra már megalakította első zenekarát, a Syconort. Barta beállított hozzájuk a gitárjával, és amikor játszani kezdett, barátjának leesett az álla. Tamás egy év alatt autodidakta módon tökéletesen megtanult gitározni. Rögtön bevették a Syconorba, majd Fenyő Miklós következő együttesének, a Hungáriának is tagja lett. A szólógitárost azonban mindinkább a progresszív rock érdekelte, és egyre több konfliktusa akadt a slágergyáros Fenyővel. Amikor 1971-ben megalakult az LGT, és Bartát a csapatba hívták, azonnal igent mondott. Az LGT abszolút szupergroupnak számított. Az első három lemezük dalait Presser Gábor és Barta Tamás írták. A gitáros itt talált rá saját zenei stílusára, és hatalmas sztár lett idehaza.

Rajongótábora mit sem tudott arról, hogy kedvencének magánélete cseppet sem könnyű. Egy, a halála után készült rádióriportban az LGT másik alapítója, Frenreisz Károly így emlékezett rá: Barta egy rossz állapotú Izabella utcai lakásban lakott, a harmadik emeleten. Lift nem volt. Télen a hátán cipelte fel a szeneskosarat. Egész nap megszállottan gyakorolt a gitárján. Gyűlölte a vasfüggöny mögötti bezártságot, a rockzene számára is a lázadást és a szabadságot jelentette. Odavolt az amerikai zenékért, filmekért, szinte Amerika-függő lett. Frenreisz mesélte azt is, hogy amikor egyszer a belvárosban megláttak egy Cadillacet, Tamás megállt előtte, és „Tiszteletem, kezit csókolom” köszöntéssel teátrálisan meghajolt az autó előtt.

Arról, hogy disszidálni készül, a gitáros senkinek nem beszélt. Az LGT 1974-ben indult első amerikai turnéjára, amelyet Jimmy Miller, a Rolling Stones producere szervezett. A kinti repülőtéren Miller titkárnője, Carol várta a magyar együttest. Barta már a turné elején összejött Carollal. Vélhetően az új szerelem is arra inspirálta, hogy bejelentse: nem fog visszatérni Magyarországra. Az LGT tagjai nem tudták lebeszélni a tervéről, kint maradt Kaliforniában Carollal, aki talán elhitette vele: a tehetséges magyar fiúból világsztár lehet kint. Los Angelesben összeházasodtak. Aztán elváltak.

Barta Tamás Amerikából egyedül édesanyjával tartotta a kapcsolatot. Meglehetősen különös módon: magnókazettákra mondták rá az üzeneteiket, és elküldték egymásnak a hangos leveleiket. Budapest és Los Angeles között ingáztak a kazetták. A felvételek megmaradtak, jelenleg Hajdú Eszternél vannak, pontosabban az édesanyja tulajdonában. Ő a jogörököse ugyanis Barta Tamásnak. E családi históriáról is mesélt nekünk a rendező.

– Édesanyám és a szülei, valamint Barta Tamás szülei szomszédok voltak Zuglóban. Nagyon szerették egymást. Anyukám is ismerte Tomit, tíz évvel volt fiatalabb nála. Miután a gitáros kiment Amerikába koncertezni, levélben írta meg anyjának: „Tudom, hogy nagyon nehéz lesz neked, borzasztó, de nem jövök vissza.” Édesanyját, Edit nénit rettenetesen megviselte a hír. Nyolc évvel később egy táviratban a fia haláláról értesítették. Élete további részében egyfolytában gyászolta a fiát. Aztán ahogy egyre idősebb lett, egyre jobban kapaszkodott az anyukámba, fogadott lányának tekintette. Utolsó éveiben Edit néni már nálunk lakott. Amikor filmezni kezdtem, többször is célzott rá, hogy csinálhatnék egy filmet Tomiról. Említette a hangos leveleket is. Mi mégsem mertük kérdezgetni ezekről. Attól féltünk, csak még jobban felzaklatnák az emlékek.

Barta Tamás édesanyja 2007-ben hunyt el. Végrendeletében fia egész hagyatékát – rengeteg följegyzést, dokumentumot – Hajdú Eszter édesanyjára hagyta örökül. A zenész szerzői jogait is ő örökölte.

– Miután Edit néni meghalt, édesanyám a pincében talált egy kis bőröndöt, tele kazettákkal. Tomi és anyukája megszakításokkal, de 1974-től ’82-ig küldték egymásnak hangos leveleiket. Amikor hallgatni kezdtük ezeket, sírtunk, annyira drámaiak a párbeszédek. Érződik, hogy borzasztóan hiányoztak egymásnak – mondja a rendező.

Hogy miért kazettákkal kommunikáltak? Talán túl drágák lettek volna a telefonbeszélgetések, esetleg attól is tarthattak, hogy lehallgatják a vonalat. A magnófelvételeket viszont bármikor újrahallgathatták, és mindketten úgy érezték: a másik mindig ott van vele. A fiú feliratozta az elküldött kazettákat: „Nagyon szeretlek, anyukám, imádlak, hiányzol!” Barta disszidálása bűncselekménynek számított itthon, a bíróság távollétében börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Egyértelmű volt, hogy nem jöhet haza. Az anyja egyedül maradt itthon, ráadásul a fia távozása előtt egy hónappal veszítette el a férjét is. A család történetét is bemutatja film. Röviden nekünk is beszél róla Hajdú Eszter.

– Tomi édesanyja zsidó volt. 1944-ben szüleivel bujkálniuk kellett Magyarországon. Leendő férjének családja befogadta és rejtegette őket. Így ismerkedett meg egymással a zsidó lány és a keresztény fiú. A háború után összeházasodtak, és 1948-ban megszületett a fiuk. Imádták egymást. Amikor sok évvel később Tomi apukája súlyos betegen kórházba került, naplót írt. Haldoklott, de még akkor is a feleségéért aggódott. Halála előtt pedig azt írta fiának: mindig maradj az édesanyád mellett, soha ne hagyd el.

Az apa halálával egy fontos szál szakadt el a fiú életében. Talán a gyász elől is menekült Amerikába, noha folyton az anyja után vágyott. Közben éles vitáik is voltak. Tamás édesanyja meggyőződéses kommunista volt, hitt a rendszerben, de kérelmét, hogy kiutazhasson az Egyesült Államokba meglátogatni a fiát, a belügy háromszor is elutasította. Edit néni arról is beszámolt, hogy mennyi megaláztatás éri itthon a disszidens fia miatt. Úgy hitte, figyelik a postaládáját, követik az utcán, mindenki lenézi. Paranoia volt, vagy valóság? Sosem derült ki. Az anya közértben dolgozott boltvezetőként. Leveleiben folyton féltette a fiát: mi lesz vele Amerikában, nem kallódik-e el? Tudja ő jól a hazai újságokból, hogy milyen felületesek az emberek a rothadó Nyugaton. Tamás hiába válaszolta, hogy az amerikaiak nagyon kedvesek, fantasztikus ott az élet, édesanyját nem sikerült meggyőznie. Rendszeressé váltak világnézeti vitáik.

– Imádva gyötrő kapcsolat volt az övék. A fia egy idő után megelégelte ezt, és kifakadt: rengeteg gondja van neki is, és ha az anyja csak nehezíteni tudja az életét, inkább ne kommunikáljanak.

Egy ideig szünetelt is a levelezésük. Barta Tamás kezdetben még beszélt arról a felvételeken, hogy a vágyott zenei karrier nem jött össze. Amerikában rengeteg a zenész, nála jobbak is akadnak. A magyar rocksztárból nem lett kint világsztár. A zenélést azonban nem hagyta abba. Turnézott a híres énekessel, Johnny Riversszel, dolgozott zenei stúdiókban is. Kint is írt dalokat, ezekből részleteket rájátszott az édesanyjának küldött kazettákra. Barta nem bánta meg, hogy kint maradt. Élvezte az amerikai életformát, Rolling Stones- és Prince-koncertekre járt. Szabadnak érezte magát. Kommunista anyjának elmondta: Amerikában a politika nem akarja előírni az embereknek, hogy miről mit gondoljanak. Nem kell folyton mérlegelnie, mit mondhat nyilvánosan. És Barta élvezte azt a kényelmet és jólétet is, amit Kalifornia nyújtott neki. Örült, hogy már nem kell szeneskosarakat cipelnie a hátán. Gazdag ember lett belőle kint. Azon kevés magyarok egyike volt, akik saját úszómedencés házat vásároltak, luxusautót, Hawaiira járt nyaralni. Ezt az életnívót csupán zenélésből nem tudta volna fenntartani, ezért is vágott bele a papírüzletbe.

A Los Angeles-i magyarok körében a papír-írószer üzletág jól menő biznisznek számított. Nagyvállalatokat láttak el irodai eszközökkel. Tudtak róla, hogy az üzletet néhány, Magyarországról kivándorolt alvilági figura irányítja. Korrupció, biztosítási csalások, erőszak is hozzátartoztak a magyar papírmaffia sötét ügyeihez. Történt egy leszámolásos gyilkosság is: az egyik bandavezér lelőtte a másikat. Hajdú Eszterék Los Angelesben is forgattak, sok kinti magyarral beszélgettek, akik elmondták: ezekről az ügyletekről annak idején tényleg mindenki tudott. De akinek megélhetésre volt szüksége, más jól fizető munkára nem nagyon volt lehetősége. A rendező hangsúlyozza:

– Barta nem vett részt a bűncselekményekben. Viszont egyik üzlettársával úgy döntöttek, saját, külön vállalkozásba kezdenek a papírüzletágban. Létrehozták a saját cégüket, és sikeresek lettek.

Ezek után találták holtan a gitárost az otthonában. Haláláról máig sokféle legenda kering. Az egyik verzió szerint Bartával nem a papírmaffia számolt le, hanem kábítószerezni kezdett. Kemény drogokat használt, de a tartozásait nem tudta kifizetni a dílereknek, ezért végeztek vele. Hajdú Eszter szerint ez szinte biztosan nem igaz.

– Miután Barta elvált, megismerkedett egy ottani magyar lánnyal, és eljegyezte. Boldog volt, kiegyensúlyozott. De erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Majd ha elkészül a film, mindenki megismerheti, hogyan élt Los Angelesben Barta Tamás.

A magyar zenészről két halotti bizonyítványt állítottak ki. Az elsőben a halál oka ismeretlen. A néhány hónappal később készített halotti bizonyítványban már öngyilkosság szerepelt. A Los Angeles-i rendőrség ezt elfogadta, és a nyomozást lezárta. Mennyire életszerű, hogy valaki kétszer szíven lövi magát? A gitáros menyasszonya máig gyászolja vőlegényét. Ő is megerősítette: szerelmének semmi oka nem volt arra, hogy végezzen magával.

Talán Barta Tamás nem számolt azzal, hogy új, sikeres vállalkozása sértheti mások érdekeit. Nem mérte fel jól az ezzel járó veszélyt. De ha nyilvánvalóan gyilkosság történt, miért állt le a nyomozás? Elképzelhető, hogy a Barta Tamás-ügy nyomozati aktáit egyszer újra előveszik?

Az édesanyjának küldött kazettákon a zenész nem beszélt maffiáról, kábítószerezésről. Az asszony a gyilkosságról szóló mendemondákkal nemigen foglalkozott. Haláláig gyászolta a fiát. Barta Tamás vagyonát, házát a felesége, Carol örökölte, noha akkor már elváltak. Los Angelesben, több ezer kilométerre Budapesttől, nem volt senki, aki az édesanya jogait képviselje. Neki csak a fotók, levelek maradtak. Elküldték neki Tamás gitárját is, amely aztán Presser Gáborhoz került. Edit néni nagyon szerette Pressert, Barta Tamás is mindig csak szeretettel, elismeréssel beszélt róla.

Hajdú Eszter azt mondja, édesanyjával azt tervezik, hogy a februári filmbemutató után létrehoznak majd egy Barta Tamás-archívumot. Ebben minden dokumentumot, hangos levelet nyilvánosságra hoznak. Így legalább szimbolikusan hazatérhet a tengerentúlról a szabadságáért mindent feladó fiú.