Vannak palesztinok, akik mindenre nemet mondanak – Interjú Yacov Hadas-Handelsmannal, Izrael budapesti nagykövetével

Az elmúlt évtizedben érezhetően konzervatívabb lett az izraeli társadalom, mégpedig részben a palesztin kérdés miatt – mondta lapunknak adott nyilatkozatában Yacov Hadas-Handelsman, Izrael Állam nemrég kinevezett budapesti nagykövete. Csak a bizalomhiányt táplálja az, ha az egyik fél minden ajánlatra mindig nemet mond – hangsúlyozta. A nagykövet fejleszteni akarja Magyarországgal a gazdasági együttműködést, egyebek közt az autóiparban, de azt is szeretné előmozdítani, hogy több magyar turista látogasson Izraelbe.

2020. február 28., 06:00

Szerző:

Március másodikán Izraelben ismét parlamenti választást tartanak, egy esztendőn belül immár harmadszor. A külképviseleteken korábban szavaznak, ön éppen az imént adta le a voksát. Mi az oka az ismétlődő patthelyzetnek, illetve annak, hogy ennyi próbálkozás nyomán sem sikerült eddig stabil kormányt alakítani?

Izraelben az arányos képviselet elve érvényesül, a pártok olyan arányban jutnak képviselethez a törvényhozásban, amilyen arányban az emberek rájuk szavaznak. Az előző két szavazás ezt az eredményt hozta, ilyen a demokrácia. A politikusok nem tudtak megegyezni egymással a kormányalakításban.

Ön a köztisztviselő, mégis felteszem a kérdést: európai országokban aligha indulhatna eséllyel a választáson olyan politikus, aki ellen éppen büntetőeljárás folyik. Minek tulajdonítja a Netanjáhú-jelenséget? A miniszterelnök személyiségének vagy a rendszerben rejlő okoknak?

A büntetőjog az ártatlanság vélelmén alapul. Hét évvel ezelőtt ugyan megváltoztatták a jogszabályt a politikusok vonatkozásában. E szerint ha egy minisztert megvádolnak, akkor annak le kell mondania. Ha felmenti a bíróság, akkor visszakaphatja az állását. A miniszterelnök esetében úgy döntöttek, hogy nem döntenek. El akarták kerülni, hogy táptalajt adjanak annak az összeesküvés-elméletnek, miszerint bizonyos tisztviselők meg akarnak szabadulni az egyik politikustól. Az, hogy a miniszterelnök indulhat a választáson, nem sért semmilyen jogszabályt.

Fotó: Lakos Gabor

Mekkora szerepet tölt be ma a vallás az izraeli közéletben?

Az, hogy Izrael zsidó állam, a zsidó emberek állama, nem jelenti azt, hogy nem lehet egyenrangú az, aki nem zsidó. Az, hogy Izrael a zsidók állama, azt jelenti, hogy a judaizmus értékei megjelennek a gyakorlatban. Az izraeliek húsz százaléka nem zsidó. A kisebbség zöme muzulmán, izraeli arab. Az 1948-as államalapításkor az addig kialakult status quo volt a kiindulópontunk. Ezért nincs mindmáig alkotmányunk.

Alkotmányuk ugyan nincs, de vannak sarkalatos törvényeik.

Igen, mintegy negyedszázaddal ezelőtt elkezdtük kidolgozni az alapvető törvényeket, amelyekre úgy tekintünk, mint egy jövőbeli alkotmány alapjaira.

 

Az interjú teljes változatát a csütörtökön megjelent 168 Órában olvashatja el!