„Mars Budapestre!” - mondták a románok az élőlánccal tiltakozó székelyeknek, és kővel dobálták őket

2019. június 7. 09:28 - szerző: 168 Óra/MTI

Mintegy ezer székelyföldi civil és közszereplő vont élőláncot az úzvölgyi katonatemető elé csütörtök délután, hogy megakadályozza az egyházi szertartásnak és koszorúzásnak a megtartását, amelyet Dormánfalva polgármesteri hivatala hirdetett meg a hősök napja alkalmából.

A székelyföldiek székely zászlókkal és transzparensekkel sorakoztak fel a lakatlan hegyi település első világháborús katonatemetője előtt a szitáló esőben. Transzparenseiken azokat a román hatóságok által kiállított iratokat mutatták be, amelyek szerint Dormánfalva polgármestere

törvénytelenül járt el, amikor a település közvagyonába vette a temetőt és építési engedélyt adott magának a temetőbeli román parcella kialakítására.

A karhatalmi erőknek alig fél óráig sikerült pajzsot képezniük a lakatlan hegyi település temetője előtt élőláncot képező székelyföldi tiltakozók és a több ezer román megemlékező között. A zászlókkal felvonuló román tömeg a csendőrséget és a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, az élő láncban álló székelyek pedig hangosan imádkoztak.

Úzvölgyi katonatemető - A románok erőszakos benyomulása ut A románok erőszakos benyomulása
Fotó: Veres Nándor

A román megemlékezők többször is megpróbálták áttörni a csendőrkordont, hogy a kapuhoz jussanak, de kísérleteik mindaddig nem jártak sikerrel, míg a temető oldalsó, hátsó részén több tucat, futballhuligánnak kinéző fiatal be nem jutott a sírkertbe. Ők belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott.

A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. A Maszol azt írta,

egy csoport román kövekkel dobálta az élőláncot alkotó székelyeket, és többek között „Mars Budapestre!” felkiáltással gyalázta őket. 

Úzvölgyi katonatemető - A románok erőszakos benyomulása ut Úzvölgyi katonatemető - A románok erőszakos benyomulása ut
Fotó: Veres Nándor

Ezután került sor az ortodox szertartásra, amelynek keretében - a papok szóhasználata szerint - felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet.

A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről. Az ortodox szertartást koszorúzási ünnepség majd a szervező civil szervezetek vezetőinek szónoklatai követték. A felszólalók hangsúlyozták: Úzvölgye Románia része, ahol nem lehet megakadályozni a román hősökről való megemlékezést.

A megmozdulás egyik szervezőjének, a Calea Nemului (Nemzet Útja) Egyesületnek az elnöke, Mihai Tarnoveanu kijelentette: az úzvölgyi katonatemető román keresztjeihez a jogot az elesett katonák véráldozatával szerezték. Hozzátette: ha a kormány arról döntene, hogy a temető Csíkszentmárton községhez tartozik, az a döntés sem moshatja le a román hősök vérét. Úgy vélte: mindegy, hogy a temető Hargita vagy Bákó megye területén fekszik, mert mindkettő román föld.

A ceremónia folytatásaként felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akit tudomásuk szerint az úzvölgyi katonatemetőben temettek el, majd megkoszorúzták az emlékművet.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott. Az emlékműállítást a román kulturális minisztérium, a védelmi minisztérium és az építési felügyelőség is törvénytelennek minősítette. Bákó megye prefektusa péntekre helyezte kilátásba az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon, ha addig a dormánfalvi polgármester nem tisztázza a jogi helyzetet.

Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta. A Bákó megyei kisváros önkormányzata március 29-i határozatával a város közvagyonába sorolta, április közepén pedig a településre telekkönyveztette a katonai temetőt. 

Berendelték a nagykövetet

Az úzvölgyi katonatemetőnél történtek miatt berendelték a budapesti román nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba péntekre - közölte Menczer Tamás, a tárca tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkára csütörtök este Facebook-oldalán.

Úzvölgyi katonatemető - A románok erőszakos benyomulása ut Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok
Fotó: Veres Nándor

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel közölte: tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben történtek miatt.

A jegyzékben az eset teljes körű kivizsgálására és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek betartására szólította fel a román felet a kormány - közölte. 

A magyar kormány elvárja, hogy ha már megelőzni nem tudták az eseményeket, akkor Románia legalább utólag adjon elégtételt és magyarázatot az identitásában mélyen megsértett több százezer magyar állampolgárnak - tette hozzá a politikus.

Az előzményeket felidézve Magyar Levente elmondta, az első világháború után katonai temetőt létesítettek az Úz-folyó völgyében az 1916-ban elhunyt honvédoknak. 

Bár arra semmilyen bizonyíték nem volt, hogy román katonák földi maradványai is a temetőben lennének, a legközelebbi település önkormányzata úgy döntött, kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére. Azt azonban az illetékes román hatóságok is elismerték, hogy erre nem volt jogalapja, és a döntések nemzetközi jogot is sértenek - közölte  az államtitkár.

Román civil szervezetek meghirdették a betonkeresztek felavatását, amire csütörtökön sor került, de ehhez a szemmel láthatóan ittas embereknek át kellett törniük a kivonuló békés székely tiltakozók sorfalát. Miután bejutottak, a román ünneplők ledöntötték a székely kaput, és a honvéd sírok fölé emelt fakereszteket téptek ki, a román csendőrség pedig a helyszínen mindezt tétlenül nézte - mondta Magyar Levente. 

Szijjártó Péter telefonált

A külgazdasági és külügyminiszter telefonon beszélt Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, és nyomatékosan kérte, hogy a csütörtöki úzvölgyi rendezvények kapcsán a román fél ne adjon teret a provokációknak, és tegyen meg mindent a fizikai atrocitások elkerülése érdekében - tájékoztatta Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkár csütörtökön az MTI-t.

Közleményében azt írta: a román külügyminiszter minderre ígéretet tett.

"A magyar álláspont változatlan: Románia számunkra az erdélyi magyarság miatt kiemelt jelentőségű ország, ráadásul fontos gazdasági, kereskedelmi partner, a kiegyensúlyozott és fejlődő kétoldalú kapcsolatokban vagyunk érdekeltek" - fogalmazott a közlemény, kiemelve: ugyanakkor ismételten felemelik szavukat az úzvölgyi katonatemetőnek a román szabályokkal is ellentétes átalakítása miatt.

Mint írta: természetesen mindenkinek joga van arra, hogy emlékezzen a saját hőseire, halottjaira, de ez nem történhet törvényellenesen és mások kegyeleti jogait sértő módon.

Az elmúlt hónapokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a hivatalból érintett magyar Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság többször is tárgyalást kezdeményezett az úzvölgyi temetőben kialakult a helyzetről, a világháborúkban elesett katonák méltó elhelyezéséről, és a méltó megemlékezés kialakításának feltételeiről - írta Menczer Tamás, hozzátéve: sajnálatos módon ezekre a megkeresésékre a román Hősök Kultuszáért Nemzeti Hivatal érdemben nem reagált.