Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni!

Amerika lecsap a kleptokráciára – A Microsoft-botrány miatt sokan aggódhatnak Magyarországon is

2019. augusztus 15. 14:00 - szerző: Barát József

„A külföldi kleptokraták az Egyesült Államok nemzetbiztonságát veszélyeztetik. Az USA ellenségeinek ügynökeiként aláássák a jog rendszerét a nemzetközi kapcsolatokban és a saját hazájukban, miközben a megvesztegetés és a korrupció gyakorlatán keresztül behatolnak az elit köreibe és a demokráciák hatalmi gépezetébe.” Sheila Jackson Lee texasi demokrata képviselő nyilatkozott így augusztus elején, amikor három társával közösen benyújtotta a képviselőháznak a kleptokráciatörvényként emlegetett tervezetet, amelynek hivatalos elnevezése Foreign Extortion Prevention Act (FEPA, azaz törvény a külföldi zsarolás megelőzéséről). A kétpárti kezdeményezés elfogadása esetén a korrupt külföldi hivatalnokok ellen az Egyesült Államokban vádat lehet majd emelni, kétéves börtönbüntetéssel és a kizsarolt összeg háromszorosának elkobzásával lehet sújtani. A képviselő asszony szavainak Magyarországon különös élt ad, hogy a törvénytervezet benyújtása gyakorlatilag egybeesett a Microsoft-féle vesztegetési botrány részleteinek kiszivárogtatásával.

Az amerikai törvényhozás négy tagja és a Helsinki bizottság jogászai már tavaly szorgalmazták a nemzetközi gyakorlatban szokatlan eljárás bevezetését: emeljenek vádat az Egyesült Államokban olyan korrupt külföldi tisztviselők ellen, akik amerikaiaktól csaltak ki pénzt, függetlenül attól, hogy hol történt a bűncselekmény. Az amerikai üzletemberek által külföldön elkövetett korrupció már korábban is büntethető volt, erről külön törvény, a Foreign Corrupt Practices Act (FCPA, azaz törvény a külföldi korrupt gyakorlatról) intézkedett. Mások között Tom Firestone, a Baker McKenzie iroda államközi kapcsolatokkal foglalkozó partnere azonban úgy vélte: felemás dolog csupán az egyik felet felelősségre vonni egy bűnös aktus résztvevői közül. Megvesztegetéskor nemcsak adják, hanem el is fogadják a pénzt, sőt gyakran kicsikarják, megkövetelik a megrendelések fejében. Több nemzetközi szervezet, így az OECD, az Európa Tanács és az ENSZ is elfogadott már olyan dokumentumot, amely bűncselekménynek nyilvánította az állami korrupciót, azonban más dolog deklarálni egy elvet, és más érvényt szerezni annak az érintett ország jogrendszerében.

Congress Criminal Justice Sheila Jackson Lee
Fotó: AP/J. Scott Applewhite

Az Egyesült Államokban van olyan törvény, a Global Magnitsky Act (GMA), amely alapján a külügyminisztérium megtilthatja az emberi jogokat megsértő vagy korrupt külföldi hivatalnokok belépését az Egyesült Államokba. Sőt a pénzügyminisztérium befagyaszthatja számláikat az amerikai érdekeltségű bankokban. Mindez azonban inkább csak politikai lépésnek tekinthető, a büntetőjogi felelősség számonkérése komolyabb visszatartó erő lehet.

Messze jutottunk azoktól az időktől, amikor az Egyesült Államok olyannyira elfogadta a külföldi korrupciót, hogy a költségeit még le is lehetett írni az adóból.

Tom Firestone tavalyi cikkében úgy érvelt, hogy az Egyesült Államoknak mindenképpen a saját jogrendszerében kell lépnie, a cselekvést aligha hagyhatja azokra az országokra, ahol a tényleges korrupció történt. A megvesztegetés szálai ugyanis gyakran nagyon magasra vezetnek, a korrupt tisztségviselők a kizsarolt pénz egy részét saját főnökeiknek adják tovább, akik persze saját bőrüket is mentik, amikor az amerikai cégek közvetlen partnereit kivonják az igazságszolgáltatás hatálya alól. Jellemző, hogy az OECD adatai szerint az állami hivatalnokokat még a leleplezett és felderített korrupciós ügyeknek is csak ötödében állítják bíróság elé.

Ilyen körülmények között persze aligha várható, hogy az adott állam kiadja majd az Egyesült Államoknak a bűnbe esett hivatalnokait. A jogász szerint az amerikai vádemelésnek mégis van értelme. A távollétében elítélt hivatalnok ugyanis kétszer is meggondolja majd, hogy külföldre menjen, különösen olyan országba, amelynek kiadatási egyezménye van Washingtonnal. Megnehezülhet a harácsolt pénz felhasználása is, ráadásul az Egyesült Államok nyomást tud gyakorolni az adott államra, hogy maga is indítson eljárást a zsarolóval szemben, és mindez megkönnyíti az amerikai befektetők helyzetét, akiktől az üzlet fejében baksist várnak. Arra hivatkozhat: nem adhatok, mert börtönbe csukhatnak érte. Egyébként pedig téged is!

Ezek voltak az érvek, amelyek alapján az amerikai Helsinki Bizottság kezdeményezésére négy képviselő augusztus elején benyújtotta a kétpárti FEPA-törvénytervezetet. A demokrata Sheila Jackson Lee kemény szavait már a bevezetőben idéztük, de a többiek sem elnézőbbek a nemzetközi kleptokráciával. A republikánus Richard Hudson úgy nyilatkozott: a megindított eljárások alapot adhatnak arra is, hogy megfontolják érdemi szankciók alkalmazását olyan országokkal szemben, amelyek nem járnak el a saját korrupt hivatalnokaik ellen. Az intézkedés segíthet a demokratikus jogállam híveinek abban, hogy az adott országban gyakoroljanak nyomást saját kormányukra. A szintén republikánus Tom Curtis szerint a törvény egyik legfontosabb következménye az lehet, hogy végre kiszabadítja a versenyhátrányból azokat a tisztességes cégeket, amelyek nem hajlandók baksist fizetni. A lengyel származású demokrata képviselő, Tom Malinowski arra számít: az új törvény hatékony eszköz lesz majd az igazságügyi minisztérium kezében, hogy az egész világon fel tudja venni a harcot az embereket szegénységbe taszító, a diktátorokat hatalmon tartó kleptokraták ellen.

A jogszabály vitája pont akkor kezdődik majd, amikor a magyar kormány erős lobbitámogatással próbálja megerősíteni washingtoni imázsát. A Népszava úgy tudja, hogy májusban körülbelül százmillió forint értékben kötöttünk szerződést amerikai kijáró emberekkel. A 444 értesülése szerint a magyar külügyi vezetés szeretné elérni, hogy ősszel az amerikai képviselőház Magyarországot támogató nyilatkozatot fogadjon el. Ezzel próbálnák kompenzálni, hogy a tavaszi Trump–Orbán-találkozó után a magyar kormánnyal szemben kritikus javaslat került az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elé. Az Orbán-kormányt mentegető határozat tervezete a magyar kabinet már jól ismert érvelését tükrözi. Így például azt, hogy a 400 kiadványt hadrendbe állító fideszes KESMA médiaalapítvány hatását kiegyenlítik a népszerű ellenzéki médiatermékek, a civiltörvény csak az átláthatóságot szolgálja, míg a CEU valójában Magyarországon maradt, az amerikai diplomát adó képzéseit csak a „könnyebbik utat választva” vitte el Bécsbe.

A magyar kormányt támogató nyilatkozat benyújtását tervező Paul Gosar arizonai republikánus képviselőnek nem lesz könnyű dolga, amikor majd érvelni próbál. Júliusban ugyanis kritikus nyilatkozatok sorát tették azok a magas presztízsű, befolyásos törvényhozók, akik az amerikai Helsinki Bizottság képviseletében jártak Magyarországon, hogy állami tisztviselők, politikusok, civil aktivisták véleményét hallgassák meg a magyar demokrácia állapotáról. Az amerikai képviselőházban többségben lévő demokraták frakcióvezetője, Steny A. Hoyer csalódottságának adott hangot, hogy Orbán Viktor nem volt hajlandó fogadni ezt a delegációt. Úgy vélekedett, igencsak nyugtalanító, hogy Magyarországon az oligarchák és pártemberek befolyása alá kerülnek a független intézmények, valamint a bírósági szervezet és a média, de aggodalomra ad okot a fékek és ellensúlyok rendszerének eróziója is.

Ben Cardin szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság demokratáinak rangidőse szintén sajnálatának adott hangot, hogy nem tudták elmondani Orbán Viktornak a küldöttség tagjai, szerintük a magyar kormányfőnek mely lépései ássák alá a demokráciát,

nyitják meg Magyarországot az oroszok káros befolyása előtt, és hogyan segítik elő a korrupció romboló erőinek növekedését. A republikánus Tom Cole szenátor kicsit enyhébb hangot ütött meg, nyitásként azt hangoztatva, hogy Magyarország az Egyesült Államoknak szilárd barátja és megbízható szövetségese, ám – mint kijelentette – a küldöttség minden tagját aggasztja a demokratikus intézmények eróziója és az orosz befolyás erősödése.

182286605
Fotó: AP/Win McNamee

A magyar kormány amerikai lobbistáinak dolgát a tényfeltáró küldöttség tagjainak nyilatkozatain kívül alighanem nehezíti majd egy, a Microsoft-féle korrupció ügyében az amerikai külügy- és igazságügyi miniszternek küldött dokumentum is. A bejelentés kiegészítését tavaly márciusi beadványához a jobbközép értékeket valló Frontiers of Freedom intézet nyújtotta be. Abban a már említett Magnitsky-törvény alapján Orbán Viktor és családtagjai, valamint közeli politikustársai ellen kértek szankciókat. Korábban hasonló beadvánnyal élt a washingtoni Human Rights First elnevezésű emberi jogi szervezet is.

Borítékolható tehát, hogy a kleptokrata törvény vitája során szóba kerül majd a Microsoft magyarországi leányvállalatának ügye. A szoftveróriás a törvénytervezet benyújtásával szinte egy időben vállalta, hogy befizet 25 millió dollár büntetést, így kerülve el, hogy büntetőeljárás induljon az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet által leleplezett ügyben. Nem csupán az derült ki, hogy a Microsoft korábban jelentős árengedményekkel adott el szoftvereket közvetítőcégeknek, amelyek azokat túlárazva adtak tovább a magyar közigazgatásnak. Az amerikai források arra is utalnak, hogy az ügylet során magyar kormányzati szereplőket fizettek le, a gyanús üzletben részt vett az ORFK és a NAV is, ahol a teljesítményigazolásokat Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére, Tiborcz Péter főosztályvezető állította ki.

Egy nyilvánosságra hozott e-mail szerint az egész üzletre rábólintott maga a miniszterelnök is.

Vajon miért éppen most vállalta be a Microsoft a büntetést, amikor 2013–2015 között lezajlott eseményekről van szó? Olyanokról, amelyekről egyébként a The Wall Street Journal már tavaly augusztusban alapos tájékozottságra valló cikket írt. Ki és mire várt? Miért éppen most szivárogtatta ki az amerikai tőzsdefelügyelet azokat az adatokat, amelyek könnyen visszafejthető módon vezetnek a magyar rendőrséghez és az adóhatósághoz? Az események véletlen egybeesése lenne, hogy az amerikai törvényhozás éppen az előttünk álló őszön készül a kleptokráciatörvény megvitatására, és éppen most kerülnek majd a magyar ügyek a képviselőház elé?

Nem mellesleg július elején derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc jobbkezének tartott Jászai Gellért tulajdonában lévő informatikai vállalat, a 4iG Nyrt. megvásárolja a T-Systems Magyarország részvényeit. A Microsoft Magyarország viszont nem újítja meg lejáró szerződését T-Systemsszel, inkább annak korábbi anyacégével, a Magyar Telekommal közösködik majd. És micsoda véletlenek vannak: a Microsoft Magyarország vezetője március óta a magyar üzleti világ veteránja, a korábbi Telecom-vezér, Christopher Mattheisen.

Mi függ össze mivel? Ki kinek és mit üzen? Biztosat persze nem tudunk, de azért gondolkodhatunk rajta. És ezt persze aligha bánják azok, akik – néha egymással is rivalizálva – az amerikai politika Magyarországra vezető szálait mozgatják.