Megszületett a döntés, először jelöltek nőt, Ursula von der Leyen német védelmi minisztert az Európai Bizottság elnökének

2019. július 2. 19:31 - szerző: Ágoston Zoltán

Kedd este, a rendkívüli EU-csúcs harmadik napján az EU-tagországok állam- és kormányfőinek végre sikerült megállapodniuk arról, kit jelölnek az EU-intézmények vezetőinek a következő öt évben. Eszerint 

  • Ursula von der Leyen német védelmi miniszter az Európai Bizottság elnöke,
  • Charles Michel belga kormányfő az Európai Tanács elnöke,
  • az EU külügyi szolgálata (EEAS) élére Josep Borrell spanyol külügyminiszter áll, a humanitárius ügyek is hozzá tartoznak majd, 
  • a francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója az Európai Központi Bankot (EKB) fogja vezetni.

Mindezt Donald Tusk jelenlegi európai tanácsi elnök jelentette be a Twitteren. A keddi alkudozások hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Kormányülés Németországban Ursula von der Leyen
Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ursula von der Leyen neve azután vetődött fel lehetséges jelöltként, hogy kiderült, sem az Európai Néppárt, csúcsjelöltje, Manfred Weber, sem az Európai Szocialisták Pártja csúcsjelöltje, Frans Timmermans nem tud kellő többséget szerezni a tisztség elnyeréséhez. Az Európai Parlament szerda délelőtt szavaz a jelöltekről. Úgy tudni, az egyedüli választott EU-s testület vezetésével Szergej Sztanyisev volt bolgár miniszterelnököt bíznák meg.

Ursula von der Leyen személyében először áll nő az Európai Parlament élén. Angela Merkel pártjának, a CDU-nak az egyik prominens tagja, a német kancellár közeli szövetségese, sokáig rebesgették azt is, hogy ő a lehetséges utód.. Hatvanéves, az egyedüli politikus, aki Angela Merkel hatalomra kerülése, vagyis 2005 óta folyamatosan tárcavezetői tisztséget tölt be a mindenkori német kormányban. (2005 és 2013 között családügyi, aztán munkaügyi miniszter volt.) 2017 júniusában egyike volt azoknak a ritka CDU-s politikusoknak, akik megszavazták a melegházasságot. Brüsszelben, Ixelles-ben született, a németen kívülk franciául és angolul is beszél. Hét gyermeke van, a legidősebb 32, a legfiatalabb húszéves. Az orvosi karriert hagyta maga mögött a család és a politika kedvéért.

Az Európai Bizottság elnöki tisztségéről szóló szavazásnál Angela Merkel tartózkodott, a CDU nagykoalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD ugyanis ellenezte Ursula von der Leyen jelölését, a koalíciós szerződésben pedig szerepel, hogy ha a két párt valamilyen kérdésben nem ért egyet, akkor Németország tartózkodik. Az SPD később ki is adott egy közleményt, amely fájlalja, hogy a három vezető csúcsjelölt, a néppárti Manfred Weber, a szociáldemokrata Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager helyett olyasvalakié lehet a tisztség, aki nem is mérette meg magát a május 26-i EP-választáson. 

A zöldeknek sem testszik a névsor. Annyira nem, hogy a pártcsalád EP-frakciójának egyik vezető politikusa és csúcsjelöltje, Bas Eickhout lázadásra szólította fel a testületet. 

Hasonlóan nyilatkozott Ska Keller zöldpárti társ-frakcióvezető is, aki groteszknek nevezte „ezt a hátsó szobában elvégzett ráncfelvarrást”, a jelöltekről szóló megállapodást. – Az európai polgárok nem ezt érdemlik – mondta a politikus. 

Az Európai Néppárt EP-frakciója kedd este jelezte, hogy támogatja Ursula von der Leyen jelölését, a szociáldemokrata EP-frakció, viszont a Twitteren adott hangot a csalódottságának, azt ígérve, megvédi a demokráciát.

Ursula von der Leyen és a többiek hivatalba lépéséhez egyébként elég a három legnagyobb EP-frakció, sorrendben a néppártiak (EPP) – ez a német védelmi miniszter pártjának, a CDU-nak a konzervatív pártcsaládja –, a szociáldemokraták (S&D) és a liberálisok (RE) szavazata. Ez 182 + 154 +108 EP-képviselőt jelent a 751 fős testületben, ahol a zöldeknek a negyedik helyen csak 75 mandátumuk van, az Európai Tanácsban pedig egyetlen állam- és kormányfő nincs, aki győzködhetné őket. Bár a liberálisok egy része sem rajong a jelöltlistáért, így előfordulhat, hogy holnap az Európai Parlament keresztülhúzza az Európai Tanács számításait. A szavazáson feles többségl dönt.

Ursula von der Leyen kinevezését ugyan a V4 országai is támogatták, a kinevezése az Orbán-kormány számára nem túlságosan jó hír.A német védelmi miniszter korábban többször is hitet tett az Európai Egyesült Államok eszméje mellett, amelyet a svájci, az amerikai és a német mintára képzel el. erről 2011-ben beszélt a Der Spiegelnek, 2015-ben a Die Zeitnek azt mondta, szeretné, ha a gyermekei és az unokái nem egy olyan Európai Unióban élnének, amely nemzeti érdekek foglya. Az Orbán-kormánynak ehhez képest kitartó törekvése hogy a tagországok minél több hatáskört megőrizzenek az EU-val szemben.

EP-választás - Spanyolország Josep Borrell
Fotó: MTI/EPA/EFE/JuanJo Martin

Ami Josep Borrell spanyol külügyminisztert, pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) EP-listavezetőjét illeti, az ő jelölése kül- és biztonságpolitikai képviselőnek azért figyelemere méltó, mert az ő égisze alatt fognak zajlani a szerb-koszovói tárgyalások is úgy, hogy közben Spanyolország a kevés EU-tagország egyike, amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Ennek nyilvánvaló belpolitikai okai vannak, a madridi kormány nem akarja szítani a katalán, a baszk és a galíciai függetlenségi törekvéseket.

Az EU-csúcs előtt egyébként rengeteg szó esett földrajzi egyenlőségről, vagyis hogy a vezetői tisztségeket egyenlő számban kapják nyugat- és kelet-európai politikusok. ebbel nem sok lett, az EP-elnökén kívül minden tisztséget nyugatiak kaptak. Azt ezt firtató kérdést Angela Merkel német kancellár is azzal rázta le a bejelentést követő sajtótájékoztatóján, hogy Szergej Sztanyisev személyében az EP-nek kelet-európai elnöke lehet. Bár tartózkodnia kellett, a német kancellár üdvözölte a jelölés sikerét, ugyanúgy, ahogyan Emmanuel Macron is, aki a maga részéről azt mondta, pozitív fejlemény, ami történt, egy „mély” német-francia megállapodás gyümölcse. Orbán Viktor eközben harcról beszélt.